Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-01 / 22. szám
t~* otdflá vidéki lapoknak, mint a pesti félhivatalos kőnyomatosban megjelent. A másik tanulság abban van, hogy a király megadta Zichy János grófnak a vallomástételre az engedélyt, ebből egyebet következtetni nem lehet, mint azt, hogy a király Lukács Lászlót elejtette. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Zichy János gróf lemondása alkalmából, amikor fölmentését okvetlenül kérte, ugyanazt mondotta a királynak, amit eskü alatt vallott a bíróság előtt. Ebben a tanúvallomásban csak az az elszomorító, hogy meg kellett tudnunk belőle azt is, hogy a király több mint két hónapja tudja azt Lukács Lászlóról, amit a tárgyalás folyamán Zichy János szájából ország-világ megtudott, mégis megtartotta eddig magas állásában. Kíváncsisággal várjuk már most mit tesz Tisza István, aki a keselyű vérszomjával csapott le Désy Zoltánra egy félreértett kijelentése miatt, mert mint mondotta, nem tűrheti, nem tudja elviselni azt, ha valaki valótlanságot mond. Rettenetes lesz Tisza, ahogy most le fog sújtani Lukácsra, aki még a saját minisztertársát is félrevezette — egy rut, de vérbeli valótlansággal. Annyi immár kétségtelen, hogy ennek a rendszernek el kell pusztulnia, különben az ország pusztul el. így mondotta ezt justh Gyula a szövetkezett ellenzéki pártok értekezletén. Érthető kíváncsisággal néz a politikai világ, de az egész ország közvéleménye is a munkapárti képviselőház legközelebbi — hétfői ülése elé. Vájjon lesz-e bátorságuk ezek után is a nemzet szabad akaratából választott képviselők szerepét közmegbotránkozásra tovább játszani ? A hontalanná lett Vadász Lipót államtitkárnak már csináltak kerületet. Lator Sándort, a máramarosszigeti kerület munkapárti képviselőjét kinevezik közjegyzőnek. Lator már le is mondott mandátumáról, hogy Vadász Lipótot mandátumhoz segitse, mert hiszen hétfőn az államtitkár ur régi kerületében Hrabovszky Guidót, az ellenzék jelöltjét fogják megválasztani. Ez a választás talán előjele lesz az uj, tisztultabb alakulás elkövetke- zésének. Az érettségi. Még csak a kezdetén vagyunk és máris két „érettségi-botrány“-ról adnak hirt az újságok. És hány fog következni ezután ? SZATMARVÁRMEfrYE _______:_______________■___:______1_. _____ Év ről-évre mind fokozattabb mértékben ismétlődnek ezek a szomorú tanügyi esetek, amik kétségkívül amellett bizonyítanak, hogy ez az intézmény tényleg a középkorba való. Lassan-lassan rájövünk arra, hogy az érettségi teljesen felesleges, tisztára nélkülözhető valami. Mert hogy az érettségi után a fiatalság nem lesz okosabb, az napnál is világosabb. Az érettségi csupán oly kényszer dolog, melynél rendszerint nem a tudás, hanem a szerencse dominál. Már pedig mindenben hol a szerencse szeszélyeinek vagyunk alávetve, ott komolyságról szó sem lehet s mint ilyen értéktelen is. Hogy eddig nem törölték el az érettségit nálunk, az amellett tanúskodik, hogy a régi copírendszert, a megcsontosodott maradiságot nem szívesen hagyjuk oda, nincs bátorságunk uj utat törni, mely utón villámgyorsasággal haladhatunk a valódi kultúra felé. Ha az illetékes körök eddig nem láttak, vagy nem akartak tisztán látni, ha megannyi hírlapi felszólítás, sza- l badelvii gondolkodású tanárok véleménye eredménytelen maradt, akkor előbb-utóbb talán észre téritik a hivatalos köröket a csalhatatlan és megcáfolhatatlan tények, melyek év-év után lejátszódnak országszerte. Jönnek a szomorú híradások, hogy a maíuránsok összejátszva, megszerezték a féltve őrzött kérdéseket, tehát csaltak, vesztegettek, csakhogy hozzájussanak a létkérdésüket magukban foglaló tézisekhez. A legtöbb melyen rajta vesztek, a mibő! nagy botrányok kerekednek. A fiatalságot visszavetik eltiltják az éretségitől és kárbaveszett minden fáradozása, tanulása, eltöltött ideje. Mindettől eltekintve, az érettségit megelőző óriási félelelem, izgalom, ag- i godalom ugyancsak megviseli a diákság gyenge és fejlődő idegzetét. Hányán őrülnek bele, hányán lesznek öngyilkosok az érettségi előtt és hányán utána, ha megbuknak egyik vagy másik tantárgyból. Ha megakarjuk tartani a diákságot a maga hamisítatlan üdeségében, ha nem akarunk belőlük kora véneket nevelni, akkor elsősorban is törüljük el az érettségit, mely megrontója az ifjúságnak. Ha az osztályvizsgálaton tud a diák, kivan téve annak, hogy az érettségin nem tud. Tehát szerencse dolga az érettségi. Végre talán a sok fájdalmas példa felkelti az illetékes faktorok figyelmét és odatörekednek, hogy az ósdi, Sz»tm4r-Németi, 1#1J. semmi értelemmel és előnynyel nem biró érettségi vizsgákat végkép eltüntetik, mintha sohasem lettek volna. A város. Közegészségi viszonyaink május hóban. Jéger Kálmán dr. tiszti főorvos jelentése szerint május hó első felében egy vörheny, egy difterisz, egy kanyaró és két hörghurutos meg- betegülés fordult elő a városi törvény- hatóság területén. E statisztika tehát elég kedvező s ha figyelembe vesszük, hogy az április hó végén kezelés alatt maradt 24 hörghurutos beteg közül is három meggyógyult, s hogy a járvány kezdete óta 33 gyermek ment keresztül e betegségen, határozott javulás állapítható meg. A Pannónia bérbeadása. A Pannónia szálloda bérlete 1914. év május elsejével lejár. A városi tanács tehát elérkezettnek látta az időt az uj bérlet biztosítására, mivel az uj bérlőnek is szüksége lesz néhány hónapra, hogy üzletet tisztességesen berendezhesse. Éhez képest megbízta Bart- ha Kálmán gazdasági tánácsnokot a bérlet meghirdetésével és a bérlemény átvételének és átadásának előkészítésével. Közben Márkus Márton bérlő ajánlatot tett a városnak, hogy bizonyos feltételek mellett átadja az üzletet a bérlet lejárta előtt. Ezt az ajánlatot azonban a városi tanács elfogadhatónak nem találta. Ennélfogva a gazdasági tanácsnok junius 23-ikára meghirdette a pályázatot az uj bérletre, amely 1914. május elsejétől számított 12 évre fog terjedni. Egyszersmind beterjesztette az uj bérletre vonatkozó feltételek tervezetét is. A szatmár — szilágysági uj közút felülvizsgálata. A kereskedelemügyi miniszter junins 11-ikére tűzte ki a Szatmár-Erdőd Krasznabélteki uj törvényhatósági közút Szatmár-németi város határán keresztül vonuló szakaszának felülvizsgálatát, amelynek megejtésével Bakó István műszaki főtanácsost bizta meg. A tanács a felülvizsgálatra a város részéről Erdélyi István főmérnököt Bartha Kálmán gazdasági tanácsnokot, továbbá Jankovits János és Szentiványi Károly bizottsági tagokat küldte ki. as
