Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-05-25 / 21. szám

*4k oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE Szalmár-Némeli, 1913. is beleszámitva, kát. holdanként ma lega­lább is 400 k-ra teendő. Ezt a 600,000 kát. holdra átszámítva kitesz 240 millió k-t. Te­hát voltaképpen 380 millió k-t kellene a magyar birodalom szőlőinek átlag évenként hozniok, hogy a szőlő necsak az évi kiadást, hanem a benne fekvő tőkeérték annuitását és kamatait is előteremtse. Hogy ezt az ősz- szeget elérhessük, bortermelésünknek kilenc millió hektolitert kellene évente eredményez­ni legalább is 42 k átlagár mellett. Eddigelé azonban sem a kilenc millió hektoliter ter­mést, sem a 42 koronás átlagárat nem ér­tük el egy esztendőnbe sem, mert szőlőink termésértéke a hivatalos statisztikai adatok szerint az utolsó öt évben következőképpen alakult; 1908-ban kitett kb. 208 millió ko­ronát, 1909-ben 116 milliót, 1910-ben 125-öt 1911-ben 186- ot és tavaly csak 130 milliót. Tehát öt év közül csak kettőben térült meg az amortizáció és a kamat. Az üzemköltsé­geket azonban nem kapja meg a szőlösgaz- daközönség összesége, még az évi költségeit sem, igy tehát az amorizáció és kamat sem térül még meg ezidőszerint a szőlőgazda­ságnál. Eladó tenyészállatok. A debreceni m. kir. gazdasági akadémiánál eladó 4 drb. 1 és háromnegyed éves bonyhád — szimentháli tenyészbika 600—800 korona árban; továb­bá 12 drb. 1 és egynegyed éves mangalica tenyészkan 200 korona darabonkinti árban. Házinyul mészárszék. Egész Euró- pábau évek óta fellépett husdrágaság ellen az egyes államok különféle módon igyekez­tek a lakosság segítségére lenni; mint ér­tesülünk Berlinben az elmúlt héten megnyi­tották a világ legolcsóbb húsát árusító mé­szárszéket, melyben házinyulat mérnek ki a lakosság számára. Eddig is bőven fogyasz­tották Berlinben a házinyulat, most azonban hatósági nyul-telepet létesítettek s hatósági mészárszékben fogják kimérni a nyulhust, remélve, hogy ezzel a nép élelmezésen je­lentékenyen lendítenek. Mig Németország­ban és Belgiumban széliében fogyasztják a házinyulat, addig Magyarországon kevés em­ber van, aki ebből a pecsenyéből kóstolt volna. Bár történtek e téren próbálkozások, árusítottak is házinyul-hust Budapesten, vá­sároltak is, de azután ez az akció gyengült. Franciaországban némely óriási telep tiz-ti- zenöt métermázsa húst szállít egymaga na­ponta Párisba. Ausztráliából, a hol sokszor a sáskajáráshoz hasonló csapásként jelentkezik a házinyul vad fajtájának, a lapinnak du- lása a földeken, húsz millió korona értékben szállítanak házinyul-gereznát és fagyasztott húst Angliába évenként. Tekintettel arra, hogy a házinyul kilóját 50—60 fillérért lehet adni, nagyszerű népélelmezési cikknek mutatko­zik. Berlinben, a hol kissé idegenkednek még tőle, a hatóság a vevőknek szakács- könyveket ad ajándékba, hogy megtanulják a helyes elkészítési módját. Franciaország ebben az elkészítésben már nagy mester. Ott a házinyul minden féle formában sze­repel már az étlapokon s mert jól tudják ké­szíteni, a közönség teljesen meghódolt neki. Nem is olyan nehéz ez a hódítás, a mikor, a mai viszonyokhoz képest, félig ingyen lehet nyulpecsenyét kapni. Három egy ellen. Czine Ferenc, Czi- ne László és ifj. Czine Ferencs mátészalkai lakosok elvi ellentétből kifolyólag bosszút forraltak Petruska Mihály községi faiskol kezelője ellen. Meglesték és jól elverték Pet- ruskát. Petruska a dulakodás közben kirán­totta zsebkését, melylyel Czine Ferencet és fiát több helyen hátba szúrta. A közönség tájékoztatására. Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 1900. évi március 31-ről kelt régebbi alakú 12 cm. hosszú és 8 cm. széles, violaszin nyomású 10 koronás bankjegyek beváltási határideje f. évi február hó 28-án lejárt. Ezen naptól kezdve az eddig be nem mutatott régi 10 koronás bankjegyek értéke az államkincstár tulajdonába ment át, miért is az esetleg még később elkerülő ilyen bankjegyek beváltása csak a pénzügyminiszterhez intézendő folya­modvánnyal kérelmezhető. Ezek a forgalom­ból kivont bankjegyek nem téveszthetők ösz- sze az 1904. évi január 2-ról kelt 13 és fél cm. hosszú és 8 cm. széles kék, piros, zöld szinü, zöld számmal ellátott, még forgalom­ban maradó 10 koronás bankjegyekkel. Dohányzás a vasúton. Egy felmerült esetből kifolyólag a miniszter kimondotta, hogy azok az utasok, akik a vasúti kocsik- dan meg nem engedett helyen dohányoznak, száz K-ig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendők. A „renitens“ dohányzók fölött, ha azok a vasúti üzletszabályzat 18. §-a alap­ján följelentettek, ezentúl nem a közigazga­tási hatóság, hanem a kir. járásbíróság fog ítélkezni, mert az a tilalom, mely a „nem dohányzóknak“ feliratú vasúti kocsiban nem engedi meg a dohányzást, az egészség ol­talmára kiadott rendelkezések egyikének te­kinthető. Csillagot rúgott. Még a múlt év de­cember havában történt Zetye János misztót- falusi lakos részeg állapotban betért egyik barátjához, Fodor .Mihályhoz. A részeg em­ber, úgy látszik, nagyon otthoniasan érezte magát. Ezt bizonyítja legalább az, hogy le­feküdt aludni. Fodor az alvó részeg lábáról lehúzta a bocskort, lábbujjai közzé papirt tett, s azt meggyujtotta — csillagot rugatott Ze- tyével. A tréfa azonban rosszul végződött, mert Zetye oly súlyos égési sebeket szenve­dett, hogy bekellett szállítani a nagykárolyi közkórházba. Felgyógyulása után Zetye János bűnvádi feljelentést tett Fodor Mihálv ellen. A szatmári királyi törvényszék büntető taná­csa Fodor Mihály 3 heti fogházra Ítélte. Védhimlő oltás. A' főkapitány tu­datja a város közönségével, hogy a védhimlőoltás folyó hó 19.-én meg­kezdődött. Szerda és ünnepnapok ki­telével minden nap délelőtt- 11—12. ó- fáig lehet jelentkezni a Szatmáron s a szatmári határban lakóknak a csiz­madia ipartársulat árucsarnokában, a Németiben s a németi határban la­kóknak pedig a németi ref. egyház ta­nácstermében. Felhívja a főkapitány a szülőket, hogy gyermekeiket a véd- himlő oltásra vigyék el, mivel az ez el­len vétők 2-től, 100 koronáig terjedhető birsaggal sújthatok. Gyermek kiállításokat azért ren­deznek, hogy az egyes tápanyagok ér­tékét megállapíthassák. A legnagyobb dijak nyertesei azok a szülők, akik elválasztás pillanatától kezdve Phosp- hatine Falieresel táplálják a gyerme­ket, mert ki azzal táplálkozik, szépen fejlődik és nem kap bélhurutot. Világ­hírű gyermekorvosok egyhangú véle­ménye, hogy a gyermek táplálását az elválasztás idejétől a legtökéleteseb­ben a világszerte kedvelt »Pliospha- tine Falieres« tápszerrel eszközöl­hetjük. Elfogott betörők. Az utóbbi időben Bereg, Szabolcs és Szatmármegyében1 többszáz betörést és lopást követtek el. A csendőrség lázasan nyomozott a tettesek után. A nyomozás során annyit tudtak megállapítani, hogy a betö-r réseket, lopásokat egy jól szervezett banda követi el. Megállapították azt Is, hogy a betörőbanda tagjai kóborci­gányok, akik mindennap másból ütik fel táborukat. A csendőrség valóságos hajszát indított a cigánykaraván ti­tán — elfogni azonban nem sikerült ő- ket. Csütörtökön délután végre csend­őrkézre került a betörőbanda tiz tag­ja. A csendőrségnek egy napszámos be­súgta, hogy a láposi erdőben egy ci­gány karaván tanyázik. Erre a hírre hat lovascsendőr ment ki a Láposi- erdőbe. Mikor a cigányok a csend­őröket meglátták, el akartak menekül­ni, akkor azonban már késő volt. —A csendőrök körülfogták a cigánykara­vánt. A cigányok erre a kocsi mögé bújva. lövöldözni kezdtek a csend­őrökre. Valóságos harc keletkezett a cigányok és a csendőrök között. Köz­ben négy cigány elszökött, a többie­ket, Lakatos László és kilenc társát hosszú harc után sikerült lefegyverez- ni. A cigányoknál a motozás alkalmá­val több szerszámot s betörésből szár­mazó arany és ezüstnemüt találtak. — Ezeket a csendőrség lefoglalta. Laka­tos László és társait vasraverve szállí­tották be a szatmári törvényszék fog­házába. A Cigányok, mint a nyomozás során megállapították, 298 betörést és betöréses lopást követtek el. Vidéki hátralékos olvasó- inkát kérjük, szíveskedjenek beküldeni hátralékaikat a lap kiadóhivatalának Északkeleti Könyvnyomda Szatmár.

Next

/
Thumbnails
Contents