Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-05-11 / 19. szám

Szatmár-Németi, 1913. május 11.

Vasárnap.

IX. évfolyam, 19. szám.

A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség:

hova a lap szellemi részét érintő közteanények küldendők

Szatmár-Németi,

Rákóczy-utca 7. I. emelet. Telefon-sz.: 173 és 258. Kiadóhivatal:

Északkeleti Könyvnyomda Kazinczy-u. 18. Telefon 284.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő:

Or. VERÉCZY ERNŐ.

Kiadja: az Északkeleti Könyvnyomda.

Előfizetési árak:

Egész évre

........................8 korona.

Fé

lévre.............................4 korona.

Ne

gyedévre........................2 korona.

Eg

yes szám ára 20 fill. Nyilttér sora 40 fill; Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Lesz még pünkösdje a magyarnak

Irta: Bodnár Gáspár.

A keresztény világfelfogás szerint a pünkösd ünnepében a megerősödést, a bátorságot, a hithüséget, a vasakaratot, az elszántságnak és győzelemnek útjára való indulás eszméjét ünnepeljük. ‘

Azt a titán! erőt, a mivel a pünkösdi tűzben megtisztult kereszténység vílághivatásának útjára indul. Azt a rettenthetler erőt, mely a félénk nyu- lakból bős oroszlánokat teremt. Amely szembeszáll a vérszomjas Nérókkal. A (zsarnokok mindegyikével. Azt a hősi- iességet amely nem csak mártírokat ad. De a mártírok vércseppeinek nyomán imegtermékenyiti a földet, hogy a százak helyett milliók lépjenek nyomukba.

Ezek a lelki erősségek győzik le a pogány világot. Ezek a hitben való rettenthetlen állhatatosságok ragasztják meg a kereszténység, ma már e- gész világot átfogó gyökérzetü fáját. Két ezer esztendő óta ápolják az eszmék ezt az élő fát. És frissítik meg á századok hömpölygő hullámai közt. és tartják fenn rettenetes zivatarok és ellenséges eszmék, világnézetek összecsapásai és villámzásai közt.

A’ magyar nemzet nem hiába hajtotta fejét a kereszténység ölébe. — Szittya vére szinte összeomlott a keresztény pünkösdnek átható, erős, vértanukat és hitvallőlcat termelő erejével lés szívósságával. 'A' harcok, az idők zivatarainak, a csaták tüzének hevében ő néki is a magyar nemzetnek, tulajdonai lesznek: a bátorság, a szivós- ság a szenvedések közt való lelki e- Irösség És még valami. A’ hit rettenthet- len ,volta, fentartó hatalma'.

Ez a nép valóban mindig hitt. És olyanná leszen, mint a rugó. Mentül 'jobban nyomták, annál erősebben hitt és pattant fel. Mentői irgalmatlanábbed irtották, annál termékenyebbé vált. — Megszándálha tian martirai is voltak. Vértanúinak vére hullása nyomán hősök teremtek. A1 mohi puszta, a nagy

temető Mohács nem bír vele. Külső és belső ellenségek tépik, zúzzák. Halálhírét költik, haldoklására már húzzák a halálcsengőt. És íme a magyar él. És áll Buda még. Sok más nép — elveszett 4

Így volt ezer esztendőn át. Így látta a'magyar nemzet a keresztény pünkösd képében a maga fen tartó erejét. Pünkösdi tüzet. Azt az ezer éves küzdelem nyomán kelt erőt, bátorságot, rettentheti enséget és különösen hitet, — hogy a magyart kiirtani nem lehet. Hogy ez a nemzet missziót teljesít. — Hogy ez a nemzet magyar marad, — vagy elpusztul örökre.

Külső ellenségek, ezt a kis magyar szigetet Európa szárazán, körül- nyaláboló szomszéd és távoli idegen népek ezt az árva nemzetet nem bírták beolvasztani Nem tudták magyartalanná nemzetietlenné tenni.

Hát édes Istenem! Hihetjük-e, — hogy nd magunk; és itt benn, a magunk falai közt, a magunk viszályai, Silágf elfogása megfordulásának utjain fogjuk elpusztítani magunkat. Fajunkat. Hitünket. Történelmünket, Hagyományainkat. És különösen nemzeti egyéniségünket.

Én hiszem, hogy a mit keserűen tapasztalunk; a min fájdalmasan borongunk: a miért oly lanyhán küzdünk; á miket kultúránk tartalmában Sokszor megdöbbenve szemlélünk; a miként minden nemzeti érzés nélkül ■mostanában a ml édesen búgó, csevegő, mormoló, zengő nyelvünkön írnak, és & miként ifjúságunk távolodik a Történeti érzékek erőitől, megértésétől: C' mind de mind csak látszal. Futólagos tünetek arra, hogy a nemzet szemét kinyissák.

Én hiszem, hogy az a jellembéli gyengeség az az akaratpuhaság, az a mc-gdcbbentc: érzékiség, a mi so Hä, nem volt tulajdona a magyar léleknek és egészséges testének; az a sok elvtelenség, az erkölcsi és nemzeti felfogások zűrzavara; a magyar gerincnek ge- rinctelensége, mellyel hajlong és az önérdekek. protekciók elősdiévé leszen: ezek a tünetek mind, de mind csak Tűtől ago s, csak időszaki salakok, piszkos iszapnak áradatai a nemzeti élet folyásában.

És hitem, hogy mindezen áradatok* pusztító hullámok visszatérnek a nemzeti élet medrébe. És hiszem, hogy meg tisztultam sőt kristályosán, hatalmas, méltóságos hömpölygéssel viszi majd nemzeti életűnket a maga történeti medrébe.

El jő el kell jönnie a tisztitó tűznek A' pünkösd tüzének. Mint sokszor eljött a múltak során. El kell jönni az igazi ünnepnek. Annak a nagy bölcsnek, a nemzet Géniuszának; annak 0 Vigasztalónak erősítőnek, aki tatán most csendesen, észrevétlen. Ismeretien bujdosik. mint a nagy üstökösök. De végre is megérkezik a szabad, nagyi égen, a magyar nemzet egén. És megtanítja a magyart arra, hogy csak úgy lehet nagy, tisztelt, felemelt kinn a’ világ előtt, ha ur tud lenni itt benn a maga hazájában.

Ez lesz a nagjy, igazi pünkösdje — a magyarnak.

9 vármegyei függetlenségi párt gyűlése.

Vármegyénk függetlenségi és 48-as pártja f. évi május 7.-én Szatmáron Falussy Árpád elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen megjelentek: Jékey Zsiigmond Luby Béla, Madarassy Dezső és Tóth Mórjtz alelnökök, Jé key Sándor, Kossuth István, Világossy Gáspár, Szarka Andor, Jantyik Lajos, Rátz | Elemér. Luby Lajos, dr. Boross Ala jos, j Sárközv Andor, ílk József, LeőveyMik-