Szatmárvármegye, 1913 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1913-04-27 / 17. szám

I Szabnár-Németi, 1913. 'SZATM AR VARMEGYE 3-ik oldal. Lénárd Ede magvas, szép beszéde Ti­tán elföldelték a koporsót amelyben áttett szívvel feküdt egy boldog férj, egy boldog“ családapa, akit az emberi rosszaság kerge tetteti a báláiba. Készséggel közöljük mi is az alanti nyilatkozatot, mert mi is tudatában va­gyunk annak, hogy Kiss Bertalan szó­mon: tragoediájának oka ott keresen­dő ahol azt vezércikkünk kimutatja!, — sohasem akartok azt, hogy bárki és ok nélkül egy percig is gyanusiltassék'. Nincs messze az az idő, amikor a név­telen levelek most még ismeretlen hő­seit a nyilvánosság elébe állíthatjuk, amikor is és teljesen tisztán fog min­denki előtt állaní az, hogy a névtelen* leveleket ki irta és ki Íratta. Addig is örömmel közlünk minden olyan nyilatkozatot, amelyik a dolog tisztázásához hozzájárulhat Nyilatkozat. Nem szoktam tollat venni a ke­zembe a végből, hogy a magam ü- gvét vigyem a nyilvánosság elé. Ez ál- kálómmá1 mégis megteszem. Egyesek — bizonyára nem vetve számot csele­kedetük következményeivel — olyan súlyos vádakkal hozták kapcsolatba a nevem hogy el kell tekintenem ettől a: szokásomtól. Egyénileg nem érintenek' a vádak. Isten és emberek előtt nyu­godt lelkiismerettel állok azok hallatá­ra is. Azonban a szatmári egyház lel­késze egy napig sem maradhat tovább ily súlyos gyanú egyik zugában, vagy éppen a középpontjában. Addig is, a míg illetékes fórum dönt ebben az ügyben, csak annyit jegyzek meg, hogy igenis írtam három levele! az elhunyt espereshez, de nw'mfíihárniat még a választás előtt. Az elsőt november 25-én írtam a no­vember 23-ikán kelt 25—1912. elnöki számmal küldött ajánlott levelére vála­szul, amelyben tudomásomra hozta,' hogy a rólam hallott vádak alapján fegyelmi eljárást indít ellenem. Erre — természetesen — Válaszolnom kellett tisztáznom kellett magam a fölhozott (vádak ellenében. Ebben a levelemben árrá való hivatkozással, hogy már a három évvel ezelőtti szatmári lelkész­választásnál is jónak látták egyes urak nyilvános gyűlésen feszegetni a csa­ládi dolgait s ezzel napirendre térni a jelöltetése fölött, kértem, ne pályázzék. Levelemnek tisztáznia kellett a felő­lem besúgott vádakat, nfert a fegyel­mi eljárás elmaradt. December 17-én kelt második levelében értesített, hogy a nála járt szatmáriak fölhívására mé­gis pályázik. Erre válaszolva Írtam de cemner 23-iki második levelem, mely­re december 28-ikán érkezett meg a harmadik levél. Ennek a végén kije­lentette. hogy a feledés fálvolal kí­vánja borítani a történtekre. Decem­ber 30-ikán irtain harmadik és utolsó levelem. Ennek a végén én is kijelen­tettem, hogy bármi lesz is a választás eredménye, az egyház többségének a- 'karafában megnyugszom. Mindezeknek a leveleknek a nyilvánosságra hoza­talába készséggel beleegyezem. Sem ezután, sem a január 12-iki választás után, sem azóta az emlékeze­tes esperesi beiktatás óta, ahol alvilág legboldogabb emberének vallotta ma­gát, egyetlenegy sort sem Írtam néki a hivatalos leveleken kívül. A mint nem Ítélhet el senkisem azért, hogy addig, a míg az esperes csak jelölt volt a má­sik lelkészi állásra, a gyülekezet nagy részével együtt én is kívánatosabbnak1 tartottam másnak az idejövetelét, épp­úgy én ítélném el magam a legjobban, ha a már megválasztott lelkésztársam ellen csak egy sort Írtam, csak egy szót szóltam, vagy csak egy tépést is tettem volna! Nagyon helyesen mutatott rá a »Szamos« szerkesztője arra, hogy a hálált okozó körülménynek ama neve­zetes kijelentése után kellett történnie. TTa annak a bárom levélnek része lenne benne, azok birtokában alig vall­hatta volna magát a világ legboldo­gabb emberének. Mi a választás után többször beszélgettünk egymással, ami megdönthetetlen bizonysága annak, hogy mindketten a feledés fátyolét borítottuk a történ fékre. Igv beszél­tünk az ér: peres! beiktatást megelőző napon majd többek szeme láttára és füle hallatára hosszasan elbeszélget-j tünk: a lelkészegyesületi közgyűlésen \ is. Megállapodtunk a teendő munka- megosztásra, a beköltözéséig való ide­iglenes helyettesítésére, végül a segéd- lelkészek kérdésének megoldására vo­natkozólag Azt is kijelentette, hogy be­jövetele után is nyugodtan látja az én kezemben a szatmári egyház vezeté­sét Akkori megbeszélésünk alapján ter­jesztette a legutóbbi egyházmegyei közgyűlés elé a külön esperesi segéd- lelkész beállítása iránti kérelmét s én még föl is szólaltam annak anyagi tá­mogatása érdekében. ügy hallom, az utóbbi időkben több névtelen levelet kapott. Én is kap­tam idejövetelem előtt is, azóta is; nem is egyet. El kell hinnem, hogy ő is ka­pott. Ez ugvlátszik, divat itt. Elég szo­morú, eléggé elítélendő! Az előzmé­nyek tudatában azonban aligha akad­hat valaki, aki ázzál gyanúsíthatna, hogy nékem is lehet részem azokban a Névtelen levelekben. Mint mindenkinek, ugv nékem is vannak ellenségeim. Bár­mivel megvádolhatnak, de nem hiszem, hogy még a legnagyobb ellenségem is merne vádolni gyávasággal, a névte­lenség homályába rejtőzködéssel! De mástól is elvárom, hogy ne a hátam mögött, ne rejtekhelyéből szórja elle­nem rágalmait, hanem álljon elő nyíl­tan és a törvény elölt is vállalja értük' a felelősséget, 'amint és is vállalom bár­mely fórum előtt minden szavamért, minden soromért! Dr KOVÁTS ISTVÁN. Forgácsok. A Feketehegyek országocskájában, föl- zendülhet most a világraszóló dicsőség éne­ke: Montenegró leverte az ellene egyesült Európát. És Montenegró zordon szikláiról az összes 'kecskepásztor guzslicák recsegő üte­mei mellett visszhangosan zúgják utána ezt az éde s refrént: Montenegró leverte Skuta- rinál da. egyesült Európát. Európa hatalma­sai pedig, óriási birodalmak uralkodói, mil­liónyi hadseregek vezérei, megszégyenülve hallh.aüjak a kis ország marcona legényeinek naiv kérkedését. Hisz való igaz, Skutarit az összes nagy­hatalmak kijelentett akarata ellen vette be Montenegró kis királya. Attól a naptól fogva hofjy az összes nagyhatalmak londoni meg­egyezése Skutarit a jövendő Albánia tarto­zékának jelentette ki, Skutari várának ostro­ma nem volt többé a Balkán-államok és Tö­rökország egymásközti háborújának egyik részlete, hanem dacos elientállás, fegyveres lázadás Európa hatósága ellen. Az európai hatalmak együttes jegyzékkel parancsolták el a szerbmontenegrói sereget Skutari falai alól amire Nikita nyomban elrendelte az újabb ostromrohamot. A hatalmak rettenetes hadi­hajóikat küldték ki, hogy a montenegrói ten­gerpart elzárásával tanítsák engedelmességre a berzenkedő kis királyt. Nikita vígan fütyö- részett rá és irtózatos ágyúzással döntötte halomra a Skutarit övező erődöket. Végül az egyesült hajóhad a legkomolyabb kény­szerítés okából kiterjesztette az ostromzárt az albán kikötőkre is. Nikita azonban ugya­naz nap elfoglalta a halomra lőtt, végkép kiéhezett várat és tudtára adhatta az egye­sült hajóhadaknak, hogy dolgok végeztével szerencsésen el is takarodhatnak. íme Mon­tenegró és a nagyhatalmak. Íme ugye, hogy hóbort, ugye hogy nevetséges dolog a nagy hatalmak együttes eljárásáról beszélni. Az egész és fél hivatalos kormánypár­ái szó csövek minden áron szeretnék az or­szág figyelmét elterelni a Lukács és vele együtt a munkapárt, piszkos panamáiról. Most minden áron azt szeretnék reá huzni a Kossuth pártra, hogy a lopott pénzből a Kossuth párt is kapott támogatást. Hogy a munkapárt mennyire elveszítette azt a ki­csiny eszét is ami talán kezdetben volt, leg­jobban bizonyltja az hogy azt mondja, hogy a piszkos üzelmekről, a leplet lerántó Dézsi is a „sós“ pénzzel lett megválasztva. Hát józanul gondolkozó ember feltételezheti e azt, hogy ha valamennyire is ludas lenne e Reggelizés előtt félpohár Sch midtfaauer - féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak, szék­szorulásban szenvedőknek Kapható helyben és környéken eserilviz Az elrontott gyom­rot 2—3 óra alatt teljesen PBHdbBhOZZa. Kis üveg 40 fillér Nagy üveg 60 f. ynijjden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. n

Next

/
Thumbnails
Contents