Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

11-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. tályellentétek állítják egymással szembe, mint hatvannégy esztendő előtt. „Jogot a népnek !“ hallatszik most min­den felől. Mintha bizony ez lenne a varázs­ige, amely segíteni fog az összes létező ba­jokon és a mágnást, a zsidó, a nagybirto­kost a béres és a gyárost a munkás karjai közé fogja sodorni. Sző sincs róla! A nép­jog mindenesetre szükséges és jelentékeny változást fog bevinni közéletünkbe, annak minden fázisába, de az évezredes társadalmi alakulatot megváltoztatni nem fogja. Hogy ez a változás bekövetkezzék, ahoz nem egyes törvények megváltoztatása, nem egyes jogok kiszélesítése szükséges, hanem az egész társadalmi, politikai és gazdasági rendnek gyökeres megváltoztatása. Ez pedig manapság a távol messze ködőben lebegő utópia. Mindenesetre jobb és becsületesebb idők elkövetkezését várjuk, a mainál demokrati­kusabb rendszertől, de arról sző sem lehet, hogy a demokrácia a földre varázsolja azt a boldog időt, amikor tyuk fő minden sze­gény ember fazekában. Gaál József arcképe. Nem lesz érdektelen, ha Nagykároly város és Szatmármegye közönsége előtt a húsvéti képleleplezést megelőzőleg néhány szóval megemlékezünk a Gaál József-kép alkotó művészéről és magáról az elkészült festményről. Bornemisza Géza, — az arckép szerzője, megyénk szülötte. Nábrádon született, a fe­hérgyarmati járásban. A szatmári reformá­tus gimnáziumban szerzett érettségi bizonyít­ványt. Azután lelkes kedvvel, egy életre szóló ambícióval kezdett neki a festőművészeinek. Sokat utazott, sokat látott, sokat tanult. Éveket töltött Párisban, majd Olaszország­ban. Hozzáértő emberek, sőt legjobb festő­művészeink is mindinkább kezdték észrevenni és méltányolni tehetségét. Bornemisza azon­ban nem volt a felületesség, a könnyű siker embere. Tovább tanult. Végtelen szerénység­gel és nagy önkritikával dolgozott tovább s csak időnkint egy-egy kiforrottabb kész munkájával lépett a közönség elé. Neve már nem ismeretlen a magyar piktura indexében. Sőt olyan név, amely egy jelentős egyéniséget, egy harcos irány tehet­séges és önálló zászlóvivőjét jelenti. Gaál József arcképének megfestésére ó kapta a megtisztelő megbízást. Az elkészült képet alkalmunk volt meg­nézni a művész budapesti műtermében. Jól esett látni ezt a képet. Mert a megyeházák és városházák falai szerte ebben az ország­ban tele vannak aggatva kinyalt, kifalt fest­ményekkel, amelyek — legyünk őszinték — kevés kivétellel egyebeknek nem nevezhetők, mint kifényezett fotográfiáknak. A Bornemisza Gaál-képe nem ilyen. Szerencsés beállításban finom eltalálása a rég elhunyt iró egyéniségének. Egyszerű, puritán külsejű, jóságos de komoly arcú ma­gyar bácsi néz le a vászonról. Benne van a vidéken termett magyar természetes szimp- lexsége, amellett levilágít homlokáról, hogy ez az ember eredetiben olvasgatta esténkint pipaszó mellett Homérost és Ovidiust, kicsil­lan a szemeiből a szelíd humor fénye, amely különösen a Nótáriusban annyi időn keresz­tül tartotta derültségben a magyar közön­séget. Rendkívül egyszerű eszközökkel nagyon becsületesen és nagy művészettel alkotta meg a szerző a képét. Nem lehet kétség iránta, hogy meg fogják érteni és meg fog­ják szeretni. Dr. n. U. •\ Fizessünk elő .*. Szahnárrárme&yére! FURCSASÁGOK. A pénzügy igazgatós ág áthelyezé­séről tárgyal két öreg helybeli polgár. Már az igaz — mondja az egyik, — hogy furcsa időket élünk, hajdanában örültünk, ha nem láttunk fináncot, ma meg két város veszkődik értük. * * * Már egészen bizonyos, hogy nem viszik a pénzügyigazgatóságot Szat- márra, beszéli egy ős — és igy ter­mészetesen erősen optimista — város­atya. — Hogy hogy bátyámuram? kérdezik tőle. — Hát most jött egy sürgöny a grófoktól — magyaráza a városatya — akik a királynál jártak, hogy az mondta Őfelsége, ne féljenek a nagykárolyiak, mert amig ő lesz a király . . . Addig más nem lesz, szól közbe egy kételkedő. * * A színtársulat elbúcsúzott, most jön a mozi. Vájjon nem fogjuk benne meglátni, mint saját felvételt, a pénz­ügyigatóság átköltözködését ? HÍREK — Március 15. Méltóan ünnepelte meg városunk a sajtószabadság ünnepét, március 15.-ét. Reggel már a korai órákban nemzeti szinü zászlókkal díszítették fel a középülete­ket és házakat, de nemcsak külsőleg ünne­pelte városunk közönsége március idusát hanem belsőleg is, mit a rendezett ünnepélyek bizonyítanak legjobban. Délelőtt 9 órakor a r. kath. templomban volt ünnepi szent mise melyen az összes hivatalok képviselve vol­tak. Ugyancsak d. e. 10 órakor a ref. tem­plomban volt hálaadó istentisztelet, melyet a polgári leányiskola növendékeinek jól sike­rült ünnepélye követett. Ünnepélyeket tartot­tak azonkívül az összes elemi iskolákban is. De az ünnep magasztossága különösen d. u. nyilvánult meg, amikor szép számú inteligens közönség gyűlt össze a Kossuth szobornál tartandó ünnepélyre, melyet Dienes István szavalata nyitott meg, melyet a dalárda éneke követett, majd Sallay Lajos és Kürthy Károly szavaltak, mely után ismét a dalárda éneke következett. A dalárda éneke után Sróff Gábor kegyesrendi tanár a nap nevezetessé­gére vonatkozó rövid beszéde kíséretében az intéző-bizottság nevében megkoszorúzta Kos­suth Lajos szobrát. Ugyancsak d. u. fél 6 órakor szép és lélekemelő ünnepélyt rendezett a rom. kath. főgimnázium Kölcsey önképzőköre. Melynek sikeréért Sróff Gábort az önkép­zőkör vezető tanárát illeti az érdem. Az intéző-bizottság este bankettéit rendezett, melyen Cseh Lajos alelnök a dalárda „Talpra magyar“-ja után Kossuth Lajos ér­demeit méltatta, tartalmas, könnyen érthető beszédben, melynek alapeszméje Kossuth és a „Haza mindenek előtt“ követésére buzdí­totta a nagyszámú közönséget, mely után a Kossuth-serleg tartalmát a magyar nemzet jólétére és a haza szabadságára ürítette. A zajos taps után, mely Cseh Lajos alelnök beszédét követte, a dalárda énekelte el Köl­csey „Hymnus“-át. Majd Rédei Károly beszé- ben reá mutatott a mostani nehéz viszo­nyokra, melyek miatt sok honfitársunk ide­genbe vándorol, kitartásra buzdítva a jelen­levőket. Rédei nagyhatású beszéde után Schnébli Károly p. ü. titkár a március idu­sáról emlékezett meg és a magyar nemzet jóvoltára ürítette poharát, ezután a dalárda énekelt egy szép magyar nótát, mely után az ünnepség véget ért. ____________________ — Kitüntetés. Az országos tenyész állat­vásár gróf Károlyi Gyulát a földmivelésügyi miniszter 1000 koronás nagy dijával, gróf Károlyi Józsefet és a szatmári püspökséget kisebb díjjal és oklevéllel tüntette ki, kiállí­tott állataikért. — Kettős kinevezés. Dr. Tóth János vég­zett joghallgató helybeli lakost, a debreceni kir. ítélőtábla elnöke a napokban a nagybá­nyai járásbírósághoz segélydijas joggyakor­nokká, az igazságügyminiszter pedig ugyan­azon járásbírósághoz ügyészségi megbízottá nevezte ki. — Vármegyénk igazoló választmánya legu­tóbb tartott ülésében a folyó évi január 30-án megtartott vármegyei bizottsági tagsági vá­lasztásokat vizsgálta meg és dr. Sárkczy Adorján t. orvost, mint az avasujfalusi vá­lasztókerület, Guti Zsigmond földbirtokost, mint a dobrai választókerület bizottsági tag­ját, minthogy a választás szabályszerűen ejtetett meg és felebbezőssel megnemtámad- tatott — igazolta. A nagykolcsi választóke­rületben Grósz József földbirtokos megvá­lasztása ellen ellenfele dr. Rozenthál ólt felebbezéssel, azonban az igazoló választ­mány a felebbezés elutasítása mellett Grósz Józsefet egyhangúlag hozott határozattal igazolta. Weisz Ignátz sárközujlaki lakost abbeli kérelmével, hogy a vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétessék eluta­sította, mert a kérelem elkésetten terjesz­tetett elő. — Megyegyülés. Vái’megyénk törvény- hatósági bizottsága f. hó 21-én délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgy- sorozat főbb pontjait képezik: Dr. Falussy Árpád indítványa Szatmárvármegyének az O. M. G. E.-be alapitőtagként való belépése; Nagykároly r. t. város határozata a nagy- károly—szalacsi h. é. vasút segélyezése tár­gyában ; Szaniszló község határozata állami iskola építésére 42.000 kor. kölcsön felvétele ügyében; a fiatalkorúak kassai felügyelő­hatóságának átirata korcsmák és pálinka­mérések vasárnapi zárvatartása tárgyában; a nők választójogi világszövetségének segély iránti kérelme; a lóavató bizottságok meg­alakítása ; Jakab Zoltán festőművész segély iránti kérelme. S igen sok más fontos tárgy, melyeket miután nem választásról van sző, valószínűleg csak igen kevés bizottsági tag fog tárgyalni. — A közgyűlést megelőző nap d. u. 3 órakor az állandó választmány fog ülést tartani. — Szatmár a kormány mellett. Szatmár város törvényhatósága legutóbb tartott köz­gyűlésében Vajay polgármester indítványára elhatározta, hogy a lemondott kormányt le­mondása alkalmából, politikai pártszempon- toktől függetlenül üdvözli s változatlan bi­zalmáról biztosítja. — A „Nagykárolyi Dalegyesület“ e hő 14-én este 6 órakor tartotta rendkívüli választ­mányi ülését, melyen elhatároztatott, hogy dalegyesületünk részt fog venni az országos dalversenyen. A dalegyesületek gyűlésén egyesületünket Vitek Károly karnagy fogja képviselni. — Az érendrédi körorvosi állás dr. Herbst Géza lemondása folytán megüresedett, e miatt a választásig dr. Láng György szaniszlői körorvos bízatott meg a helyettesi teen­dőkkel. — Ünnepség. A nagykárolyi rőm. kath. Legényegyesület a 48-as események emléké­nek felújítására f. hő 17-én vasárnap d. u. 4 órakor a saját helyiségében hazafias ünnep­séget rendez. Vendégeket szívesen lát a rendezőség. — Gyászeset. szunyogi Szunyoghy Sán­dor kir. tanácsos f. évi március hó 14-én Debrecenben elhunyt. — Baleset. Avasfelsőfaluban a napokban végzetes szerencsétlenség történt. Az ottani uradalom erdejében most vágják ki a fákat. A munkálatokat több napszámos végzi és nem ez az első eset, hogy katasztrófa tör­Gallérok gőzmosása Kíl lilái III# Kézimunkák glassé kezíyiik tükörfénnyel hófehérre fii Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly» Széchenyi-utca 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents