Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-07 / 14. szám
14. szám / 7 ’ ■ SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. a rezolucióhoz. — Vájjon megtalálták-e a vármegyei hős kurucok azt a harapófogót, amelylyel magukból ezt az alkalmatlan szeget kitudják huzni? * * * A pénzügyigazgatóság kérdése városunkban is sok mesét szült. Egyik mese úgy szól, hogy Szatmár város 100.000 koronát ígért annak a befolyásos férfiúnak, aki a pénzügyigazgatóság áthelyezését a miniszternél keresztül viszi. A nagykárolyiak most lázas buzgősággal kutatják annak a jeles férfiúnak nevét, nem azért, hogy ők 200.000 koronát Ígérjenek neki, hanem hogy vele a 100.000 koronán megosztozkodjanak. * * * A nagykárolyi Kölcsey-egyesület nagy ünnepélyre készül. A város szülöttjének, Gaál Józsefnek az arcképét leplezik le. A zsűri megvizsgálta a képet és vegyes érzelmek csendes nyilvánulásai után a képet elfogadhatónak találták. Cseh Lajos ügyvezető alelnök azonban azt indítványozta, hogy a képet adjuk ki cégtáblának, ezzel a felírással: Sróff Gábor vegyeskereskedése, a „vademberhez.“ Ez már csakugyan ,,mesés.“ * * * A Khuen-kormány nagy taktikai botlása, hogy egyenesen a király személyét használta fel takaróul, erősen megboszulja magát. Egy felől itthon hívja ki a közvélemény ellenszenvét, másfelől Ausztriában kelt nagy kons- ternációt, mely már is kifejezésre jut az osztrák sajtó tiltakozó hangjában. Ma olyan hangok is szólalnak meg az osztrák sajtóban, melyek szerint a király lemondásáról szóló mesék s bizonyos érzelgős jelenetekről szóló leírások nem felelnek meg a valóságnak s igy nemsokára abba a helyzetbe fog kerülni a kormány, hogy erélyesen meg kell cáfolnia azokat a híreszteléseket, melyeket mentségéül állított a közvélemény elé. Ennek a félszeg helyzetnek nyomasztó hatása alatt áll az egész politikai élet s valóban nem tévedünk, amikor kimondjuk azt a nézetünket, hogy a kormány helyzetére ebben a hangulatban vajmi csekély vigasztaló momentum akad. * * * Finom egy párt ez a ,,mi pártunk.“ A nemzeti munkapárt. Még a házelnök is tagja neki, a kitűnő Návay és ha valaki a tisztelt Házban kevéssé tiszteletre méltó dolgokat mer ráolvasni a mi pártunk fejére, akkor a kitűnő házelnök hadaró gyorsasággal rácsap a boldogtalanra és védi vele szemben a „mi pártunkat.“ És ha aztán feláll valaki és ki- tanitja az elnököt, hogy elnök létére az ösz- szes pártok felett kell állania és nem szabad a gyorsírói jegyzetek Szerint a jobb oldalra mutatva „a mi pártunkról“ beszélni, akkor ő azt hadarja, hogy „tévedett“, de előzőleg ugyancsak tévedésből rendreutasitjaBattyány Pált, mert Juth János közbe szólt. Nohát, egy házelnök, aki csupa tévedésből áll — hiszen merő tévedésből lett házelnök is, mert tévedésből azt mondta akkor, hogy ő Berzevicy szellemében fogja kezelni a házszabályt — egy ilyen kitűnő házelnök még tévedésből sem hivatkozhatik a házelnök székéből a ' „mi pártunkra“, mert ő és ez a derék párt illik egymáshoz. Tévelygők, tévedők és téves? tők. * k * A király Cuvay Ede horvát bánt Horvátország területére teljhatalmú királyi biztossá nevezte. , Úgy látszik, még csak most érnek meg a gyümölcsei annak a politikának, melyet Tomasich bán képviselt Horvátországban s amely politika ellen mi az államegység sértetlenségének, Szent-István koronája hatalmának szempontjából számos alkalommal emeltük fel tiltakozó szavunkat. Gróf Khuen Héderváry miniszterelnök makacs ragaszkodással tartotta hatalmon Tomasichot egész addig, mig ennek a szerencsétlen kezű férfiúnak egy szégyenteljes bukásban kellett elpusztulnia abból a magyar közjogi méltóságból, melyre politikai és magánegyéniségénél fogva egyaránt képtelennek és méltatlannak bizonyult. Azt a közkeletű száló- igét, hogy a politikában gyakran súlyosabban boszulja meg magát a taktikai botlás, mint a politikai bűntett, ezúttal is sajnosán beigazolta a miniszterelnök érthetetlen makacskodása Tomasich ügye mellett. A horvát közvélemény nem egy két- kulacsos, kívül uniopjsta, belül trialista politikus bűneinek rótta föl azt a tatárjárást, ami Horvátországban végbe ment, hanem Magyarország terhére irta a nép politikai sanyargatásának bűneit s most eljutottunk oda, hogy csak egy teljhatalmú királyi biztos választási hadjáratától függ, vájjon össze harácsolhat-e a bán valamelyes politikai pártot az unió számára. Sőt a teljhatalmú kiketrecekkel. Már éreztem az oroszlán karmait a vállaimon. — Ön habozik? — kérdé üvöltve — s szeme szikrákat szórt. Nem bírtam szólani. Kétségbeesetten néztem hol a bőszült apára, hol a Missre. — Nos?! — förmedt hirtelen reám az apa. — Uram! — szóltam remegve, alig hallható hangon. — Hallom! — felelt rá oroszlánbőgés- szerü hangján az emberi fenevad. — Uram! én igaz, hogy leányát szeretem, de habár szándékom tisztességes is, de nem komoly. Én újságíró vagyok s az állatokhoz nem értek . . . — Ez nem kifogás! Én sem értettem hozzá, mig kucséber voltam. De meg az állatok nem tudnak olvasni s igy ön jó barátságban lehet velük. írhat bármit, nem fogják gyűlölni önt. — De ne vesztegessük az időt! Ön elveszi leányomat! . . . Punktum! Elakadt a szó a torkomon, hideg verejték csurgóit homlokomról. Úgy állottam ott, mint egy bárány az oroszlánok között. Az eszméletem kellett elveszítenem, mert nem tudom mi történt velem aztán. Kis idő múlva jegy-gyürüt éreztem uj- jamon . . . ____Megrémültem az első pillanatban, azonba n lélekjelenlétem kezdett visszatérni s csakhamar beletaláltam magam helyzetembe. Miss Lujzine még mindig ott állott mellettem s hamis, de szelíd szemeit kérőleg emelte reám. Meg voltam hatva. Lethargiám- ból az oroszlánbőgés ébresztett fel. Visszaestem előbbi kétségbeesett állapotomba s mentőgondolat után kutattam agyamban. „Mehr luft!“ szőlők hirtelen és ájulást szimuláltam. A szép Miss szerelmes féltő pillantások- kai kisérte minden mozdulatomat s kezemen fogva elvezetett a lakásukat képező kocsikhoz. Leverten haladtam mellette. Ott azonban, kívül a sátrán, szabad levegőt érezve, egyszerre vidám lettem. Gyors szavakban mondtam el, hogy haza kell mennem elrendezni dolgaimat s azonnal visszatérek majd — ha fagy . . . Az utolsó szavakat csak magamban gondoltam. Melegen átölelt és hosszú forró csókot adott. Az utolsót az életben. Mert én gyorsan mint a szélvész, rohantam el dobogó szívvel a vészes helyről. A jeggyürü még égette ujjamat. A másik órában a legnyugodtabb lelkiismerettel ajándékoztam oda a hivatalszolgának. Azóta soha sem járok állatseregletbe s még a képeskönyveken levő oroszlán látása is idegessé tesz ... „ , , Suchan Elemér. rályi biztos kinevezése azt bizonyítja, hogy a kormánynak még ebben sincs oka túlságosan bizakodni, hanem inkább arra számit, hogy egy rosszul sikerült választás után minden alkotmányosság felfüggesztésével fogja kormányozni Horvátországot a királyi biztosi hatalommal felruházott magyar zászlós ur, a horvát bán. Lehetetlen mélységes megdöbbenés nélkül nézni az események ilyen fordulatát. A sokáig leplezett és titkolt horvát szemétdomb fölé úgy látszik már nem tudnak eléggé sürü fátyolt borítani s előbb-utóbb teljes leplezet- lenségükben fognak kitárulni az évtizedes sötét kormányzati rendszerek bűneinek és förtelmes tetteinek következményei. FURCSASÁGOK. A szatmáriak a napokban ismét küldöttséget menesztettek a pénzügyigazgatóság ügyében a pénzügyminiszterhez. E legújabb expedíciót, valamint annak eredménytelenségét természetesen titkolták és igazán nem rajtok múlott, hogy mi is tudomást szereztünk róla. ♦ * * Úgy hírlik, hogy Szatmár város mandátum párti képviselője Kelemen Samu, ha a pénzügyigazgatóságot most városának megszereznie nem sikerül — elveinek föntartása mellett — a munkapárti táborba lép. Mert ő semmitől sem riad vissza, ha arról van szó, hogy hasznára váljék — magának. * * * Szegény Szatmár város valósággal beteg az aggodalomtól. Fél ugyanis hogy városunk a pénzügyigazgatósági palotára megszavazott 600,000 koronával túlságosan megterheli magát, ó ugyanis sokkal szívesebben viselné el helyettünk a terhet és csupa jó indulatból helyet adna a pénzügyigazgatóságnak. Mi hálátlanok mégsem méltányoljuk e rokonszenvet, hanem ragaszkodunk a 16% pótadó emeléshez, Szatmár pedig ennek dacára a pénzügyig azgatós ág elemeléséhez. HÍREK. — Lapunk olvasóinak és munkatársainak, boldog husuéti ünnepeket kívánunk. HÜSVÉT ÜNNEPÉRE. Az elmúlás földi törvény, a föltámadás isteni törvény, igy lett ez nekünk meghagyva a Golgothán, ahol az elmúlásnak egy világraszóló tragédiája játszódott le, de amelyből a föld reménye, a föltámadás sarjadzott ki. Isteni törvényt az ember gyarló eszével és érzékeivel fölfogni nem tud de tudását gyarapítja az ihlet és hit, amely az embert az Istenről szóló tanok befogadására képesíti. Nem irigyeljük ama gőgöseket és elbizako- dottakat, akik a saját erejükre vagy a tuságukra támaszkodva eltávolodnak az isteni tanoktól. Tévedt bárányai ők a nagy emberi nyájnak és ha máskor nem, a halálos ágyukon, amikor élet és halál küszöbére érkeznek, megriadnak a hitetlenségtől és szánva bánják, hogy nem jártak azon az utón, melyet hit és az emberi gyöngeségnek tudata mutattak. .’. Modern és tartós .'. plissézés és gouvlérozás. HÁJTÁJER PÁL Nagykároly» Széchenyi-utca 34. szám. a rom. kafh. fiúiskola mellett.
