Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-31 / 13. szám

4-ik oldal. SZ ATMÁRY ÁRMEGYE. 13-ik szám. — Hanyagság. A Kaszinó-utcában levő, özv. Pucser Istvánné-féle telek kerítése hó­napokkal ezelőtt kidőlt és azóta kerítés nél­kül van. Tekintettel arra, hogy az illetékes hatóság — úgy látszik — mindezideig tulaj­donost a hiányosság pótlására nem utasította, ezúton kérjük fel sürgős intézkedésre. — (Beküldetett.) — Eltűnt földbirtokos. Spitz Jenő fehér- gyarmati földbirtokos a múlt hetekben nyom­talanul eltűnt. A különben vagyonos embert börze veszteségei buskomorrá tették. Eltű­nése előtt egy héten keresztül cigány és pezsgő mellett mulatott. Az eltűnt földbirto­kost hozzátartozói köröztetik. Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és ker­tészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 7—7. — Bál a falun. Ma egy hete este Doma- hidán a legények bált rendeztek, ami falusi szokás szerint a késő éjszakába nyúlt bele. A nagy lármára és kurjongatásra a falu jegyzője is figyelmessé lett, bement a korcs­mába és csendre intette a garázda legényeket. Alig hogy a jegyző ott hagyta őket, újból ordítozni kezdtek, majd bevonultak egy má­sik korcsmába, ahol csendesen idogált a községi biró. A legények a biró láttára rftég jobban hozzákezdtek az orditozáshoz, mire a biró felszólította őket a távozásra. A fel­szólításra Kiss János a bírót négyszer úgy vágta pofon, hogy rögtön elborította a vér, majd mellen ragadta és kivonszolta az utcára, ahol többször egymásután a kapufélfához verte. A szorult helyzetben lévő bírót a korcsmáros és a jegyző szabadították ki a részeg ember kezéből. A duhajkodó legény félve a büntetés súlyától, másnap beállított a bíróhoz és kényszeritette a kiegyezésre. A biró a fenyegetésre és a bosszuállástól való félelmében kiegyezett vele, de a jegyző un­szolására feljelentette az esetet a csendőrsó- gen, ahol megindították Kiss,János ellen az eljárást. A megvert biró súlyos sebesülten fekszik a lakásán. — A mindinkább fokozódó drágaság idején a családja jólétéért aggódó gazdasszonynak égető szüksége van egy tapasztalt jőbarát támogatására. Egy ilyen megbízható, hű, jó­barát a „Háztartás“, amely immár a tizen­nyolcadik évében élvezi a magyar hölgy­világ kitüntető bizalmát, szeretetét. Minden, ami a müveit magyar gazdasszonyokat ér­dekli, helyet talál a „Háztartás“ hasábjain. Évenként ezernél több kipróbált ételrecept, befőzési leírás s a konyha, éléskamra, lakás, fűtés, világítás, mosás, vasalás, állattenyész­tés, hizlalás, kertészet körébe vágó közlemény és sok egyéb hasznos tudnivaló mozdítja elő a magyar gazdasszonyvilág érdekeit. A háztartási közleményeken kívül gondot for- ditnak a gyermeknevelés, az egészség és szépségápolás kérdéseire, valamint a leg­újabb divat és a különféle kézimunkák is­mertetésére is díszesen illusztrált leírásokban. A háztartás szépirodalmi részében regények, elbeszélések, költemények és humoros apró­ságok közlésével szórakoztatja osvasót. — Képesítés. Héb György helybeli kő- müves-mester f. hó 22-én Budapesten az épitő-mesteri szakvizsgát sikeresen letette. — A Pesti Hírlap a második évnegyed küszöbén előfizetésre hívja fel a magyar ol­vasóközönséget. A Pesti Hírlap ma az ország legjobb legelterjedtebb és legbővebb tartalmú napilapja. Példányszáma köznapon 85—90.000 vasárnap 125—130 ezer, amit még a legol­csóbb boulevard-lapok sem értek el nálunk. Fontos ez a hirdető-közönség szempontjából is. Tartalma napról-napra a legbővebb és legváltozatosabb. Egy-egy vasárnapi számá­ban 5—6 tárcát és elbeszélést közöl, a leg­gazdagabb hir- és vegyes-rovat mellett. Ily tartalombőségnek példáját napilapnál nem­csak hazánkban, de egész Európában sem találhatjuk. Munkatársai közé számítja ko­runk legjobb nevű és legnépszerűbb íróit, kik közül legyen elég felemlíteni: Abonyi Árpád, Csergő Hugó, Erdős Renée, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Lampérth Géza, Lengyel Menyhért, Lux Terka, Kézdi- Kovács László, Molnár Ferenc, Murai Károly, Pakots József, Pásztor József, Porzsolt Kál­mán, Ráskai Ferenc, Szabóné-Nogáll Janka, Színi Gyula, Szomaházy István, Tömörkény István, Yáradi Antal neveit. A Pesti Hírlap külön kedvezményeket: is nyújt előfizetőinek. Ilyenek: a Pesti Hírlap nagy képes naptára, melyet minden előfizető ingyen fog kapni karácsonyi ajándékul és a Divat-Salon cimü divatujság kedvezményes áron való megren- delhetése. Ily körülmények méltán mondható a Pesti Hírlap Magyarország legnagyobb és legolcsóbb napilapjának, melyet magunk is melegen ajánlunk a t. olvasóközönség figyel­mébe. Előfizetési ára egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona ; a Divat-Salonnal együtt negyedévre 9 korona. Megrendelhető postautalvánnyal a Pesti Hírlap kiadóhiva­talában: Budapest, V., Yáci-körut 78. — Az építési „krach“ oka és következmé­nyei. Ismeretes, hogy az Osztrák-Magyar Bank kommandójára „állt“ meg az utóbbi években szépen fejlődésnek indult építőiparunk. Ez a földi isteni hatalommal felruházott pénzinté­zet ugyanis minden az építőiparral kapcso­latos váltót visszautasít az utóbbi időben úgy, hogy az építőipar, melynek rendes fo­lyamata váltófedezések nélkül el sem képzel­hető, az Osztrák-Magyar Bank ezen érthe­tetlen és hirtelen elhatározása következtében teljesen megfeneklett. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak az egyetlen számbavehető ipara az építőipar, amelyből, a faipar, vasipar tégla-, mész és cementipar, szénipar, sőt a gépipar és egyéb iparok is éltető erejüket merítik, tisztán áll előttünk, hogy az Osztrák- Magyar Bank hirtelen, építési váltó-iszonya egyenes lenyakazását jelenti Magyarország amúgy is szegényes közgazdásági életének. Az ezáltal megbénított iparok, a foglalkozta­tott munkások és még mindég uralkodó lakásmizériákon kívül hatalmas csapást mért az Osztrák-Magyar Bank tervező építőművé­szemre is, akik pedig igazán nem dicseked­hetnek amiatt, hogy a Haza nagyon elké­nyezteti őket. Világos, hogy az Osztrák- Magyar Bank pénzügyi „vacum cleanerezése“ többi pénzintézeteinkre is átragadt, mert az Osztrák-Magyar Bank betegségét Ausztriá­ból küldték át hozzánk igen politikus köz­gazdászok, akiket utánozni természetesen a mi pénzintézeteinknek muszáj, mert ezek előtt az osztrák pénzügyi sakkvonások igazi háttere ismeretlen. Tehát merő óvatosságból egyszerűen utánoznak. A gyapjúért, a rongy- és csontgyiij tőtelepek áruiért, a lenyúzott nyulbőrért stb.-ért kapott váltókat kifogás nélkül elfogaeja az Osztrák-Magyar Bank, mert ezen áruk java része Ausztriába ván­dorol. De az egyetlen ipar, az építőipar vál­tóit, amelyek révén a: befolyt összegek Ma- gyarorságon maradnak — visszautasítják. A magas kormány és a tekintetes képviselő urak figyelmébe ajánljuk az esetet, amely megszámlálhatatlan milliókra rugó károkat okozhat az országnak, mert nemcsak Buda­pest, hanem az egész vidék érzi már az érzi már az építési hitel bevonásának kínos hatását. _________ I___ EG YHÁZ és TANÜGY. — Értekezlet. A nagykárolyi ref. egyház- megye „Lelkész-Egyesületi Köre“ a múlt hé­ten tartott értekezletén elhatározta, hogy a Kalvineum javára nem rendez ünnepélyt, hanem a szatmári egyházmegye által május hó folyamán Szatmáron rendezendő ünne­pélyéhez csatlakozik. Hitközségi közgyűlés. A nagykárolyi róm. kath. hitközség e hó 24-én tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Récsei Ede egyházi elnök jelentést tett a Szentháromság kápol­nának a mesterrészi és Rozália temetők ká­polnáinak renoválásáról, nem különben a róm. kath. templom orgona ügyéről. Ezután Vetzák Ede világi elnök bemutatta az 1911. évi számadásokat és a folyó évi költségvetést. Az adókivető bizottság elnökévé Lukácsovics János lett megválasztva. IPAR, KERESKEDELEM, KÖZGAZDASÁG. A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r. t. igazgatósága Szegő Ödön cégjegyző-főköny­velő lemondása folytán megüresedett főköny­velői állásra Varga Imrét az Általános Hitelbank debreceni fiókjának tisztviselőjét választotta meg. — Am. kir. állami magvizsgáló állomás hivatalnokai, kik jelenleg szemlét tartanak a vidéken, hogy megtudják, kik árusítanak arankás heremagvakat, tegnap sürgős utasí­tást kaptak, hogy a legszigorúbban ügyel­jenek, miszerint az országba került silány, kevert, csiraképtelen répamagot ne hozzanak a kereskedők esetleg forgalomba. A a mi ke­reskedőink is saját és a köz érdekében cse­lekednének, ha csakis legelsőrangu cégnél szerezik be a répamagvakat, amennyiben nem az olcsó ár nyújt biztosítékot a mag megbízhatóságára nézve, hanem annak faj - azonossága és jó csiraképessége adja meg az igazi értékét. Ezért a gazdaközönséget is figyelmeztetjük, hogy csakis ott fedezze répamag szükségletét, ahol teljes megbízható magvakat árusítanak. A nagykárolyi Közgazdasági Bank r. t. e hő 24-én vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Róth Károly elnöklete mellett. A köz­gyűlés egyedüli tárgya az alaptőke feleme­lésére vonatkozó javaslat volt. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát, melyszerint az alaptőke 500.000 koronáról 800.000 koronára emeltessék, egyhangúlag elfogadta. Ezután közgyűlés a választmány tagjait választotta meg, mely után a közgyűlés véget ért. Az „Unió“ ólet- és gyermekbiztositó intézet m. sz., (Első leánykiházasitó egylet) március hó 5-én tartotta 49-ik rendes közgyűlését Dr. Wittmann Mór elnöklése és számosán megje­lent szövetkezeti tagok élénk részvétele mel­lett. Az igazgatósági jelentés kegyeletes sza­vakkal emlékszik meg a múlt esztendőben elhunyt Schwarc Ármin elnökről, aki 42 évnél tovább az intézet élőn állva, elévülhetetlen érdemeket szerzett annak szolgálatában ; megemlékezés történt továbbá a múlt eszten­dőben szintén elhunyt érdemes igazgatósági tagról, néhai Herzfeld Zzigmondról, aki ugyan­csak évtizedeken át buzgó támogatója volt az intézet érdekeinek. A jelentés üzleti része és a mérleg az egész vonalon csak oly szám­adatokat ős tételeket tartalmaz, melyek az intézet haladásáról tanúskodnak és amelyek közül csupán a legjellemzőbbeket emeljük ki. Esedékes tőkék címén a múlt esztendőben kifizetésre került 1,797.112 K 32 f. az előző évnél 258.406 K 30 fillérrel több. A díjbevétel 3.751.234 K 73 f.-ről 4,134.444 K 05 f.-re és a kamat bevétel 686.726 K 41 f.-ről 761.249 K 20 f.-re emelkedett, a díjtartalék pedig 17,555.478 K 72 fillérről 19,174.775 K 31 f.-re, tehát 1,619.296 K 59 f.-rel gyarapodott, mely tar­W F ti ^ Többszörösen kitüntetve érmekkel és dicsérooklevelekkel! W 911II iLdäSZBSil cipészmester Nagykároly, Gr©? Károlyi György-íér. Ajánlja finom, ké- Jk jg®^ w nyelmes, elegáns és tartós saját készitésü lábbeliit. Dusán felszerelt cipő raktárában csakis valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból Cipőkéi és csizmákat nagyon is Verseny- képes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből az olcsóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talpután­zatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját rifkitjék. — Nagy választék mindennemű gyermekc^izmákban, téli, posztó- és báli cipőkben. ------—. ....

Next

/
Thumbnails
Contents