Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
12-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. elviszik. És mi hisszük, hogy Szatmár azért mégis megmarad jól fejlődő városnak. Sőt polgárai és az ott lakó tisztviselők a kormány azon igazságos intézkedéséért, hogy a pénzügyigazgatóságot a megillető helyen, Nagykárolyban hagyja, csak hálásak lehetnek, mert nehéz megélhetési viszonyaik legalább nem rosszabbodnak. A nagyzási hóbortnak, amiben Szatmár is szenved, meg van mindig a kellemetlen utókövetkezménye. Szatmár város ugyanis higgadt megfontolás nélkül, lázas sietséggel igyekszik fejlődését meggyorsítani. Ez semmi esetre nem egészséges tünet és következményei csak károsak lehetnek, mert sokkal több lakosa sülyed még jobban a nyomorba, mint amennyi ezáltal vagyonában gyarapod- dik. Ez azonban Szatmár város szempontjából mellékes, fő hogy nagyzási hóbortja, önző céljai kielégítést nyerjenek. Szervezkedő városok. Néhány év óta, mióta a városok vezetői egyesületekbe tömörültek, többször hallunk olyan reformtörekvésekről, amelynek célja a városok adminisztrációjának modern alapokra fektetése. Legutóbb is egy törvényjavaslat tervezet látott napvilágot, amely sok tekintetben megérdemli azt, hogy figyelembe vegyük, különösen azért, mert határozottan megnyilatkozik benne az a törekvés, hogy a városokat nagyobb önkormányzati joggal kell felruházni s különösen közgazdasági téren kell szabadkezet nyújtani a városoknak, hogy azok saját erejükből fejlődhessenek. A törvényjavaslat tervezet háromféle typusu várost különböztet meg és pedig törvényhatósági joggal felruházott városokat, továbbá a vármegyétől függő egyrészt tanácsi szervezettel, másrészt polgármesteri szervezettel ellátott városokat. A javaslat egyik rendelkezése szerint az egyes városok a környékbeli községeket beolvaszthatják magukba. Ez az intézkedés uj s mindenesetre sok vitára fog alkalmat nyújtani, mert hiszen a mi felfogásunk szerint ez a rendelkezés a községeket éppen az önkormányzati joguktól fosztaná meg, vagyis homlokegyenest ellenkezik éppen a javaslatba lefektetett törekvésekkel. Ha szabad a városokban az autonómiára törekedni, miért ne volna szabad éppen a községeknek ma igen csekély autodetto! engedélyem van a kézbesítés napjától számítandó hat hónapi gesztenyesütésre. Mikor odakünn lángolt a kánikulai nap ! — Hát ez hogy esett? Bucentauro legyintett a kezével. — Túl akartam járni az eszükön. Láttam, hogy itt mindennek az elintézésére legalább is egy félesztendő szükséges. Hát beadtam a kérvényemet nyár derekán gesztenyesütésért. Gondoltam, milyen jő hasznát veszem az engedélynek, ha tél elejére megkapom. De most nem tudom mi ütött hozzájuk? Azonnal elintézték a dolgot. Hallott ön ilyent ? Azonnal! Le voltam sújtva. Tessék ! Kivételesen be akartam váltani az Ígéretemet s csakugyan utána jártam a taliánom ügyének s akkor is pórul jártam vele. Lám csak nem jő az, ha az ember eltér az elveitől és igyekszik beváltani a szavát. Bucentauro mester ezután nem is tett többé kísérletet sem a gesztenyesütéssel, sem a fagylaltárulással. Elhatározta, hogy visszatér hütlenül elhagyott mesterségéhez, a szobrászathoz. Az sokkal kevesebb bosszúságot okoz az embernek. Mert a gesztenyét nem veszik nyáron, a fagylaltot nem veszik télen. A szobrot ellenben nem veszik se télen, se nyáron . . . 5as Ede. nómiáikat megőrizni? A tapasztalás is azt mutatja, hogy ha egy községet egy városba bekebeleztek, a legtöbbször a község veszített a bekebelezéssel anyagilag, mert hiszen egy súlyos városi adminisztráció terheit kellett magára vennie, aminek ellenértékét csak vajmi ritka esetben kapta meg. Ez a körülmény azonban, — ismételjük, — vita tárgyát képezheti és bizonyára sokan vannak, akik ez intézkedés helyessége, mások ellenben helytelensége felett fognak pálcát törni. Mi csak a méltányosság szempontjából nem tartjuk helyénvalónak a városi autonómia hátrányára fejleszteni. Jóval érdekesebb a javaslatnak az a része, amelyik kimondja, hogy a városoknak jogukban áll üzemeket tartani és kezelni, mégpedig akár magánügyi alapon, akár közhatalmi szervezettel. Tudtunkkal ez a joguk ezelőtt is meg volt a városoknak, de éppen itt Magyarországon fordítottak a legkevesebb figyelmet a közüzemek municipalizására. És talán az összes városok közül legkevesebbet a mi városunk. Pedig azzal, ha egy némelyik közüzemet magához váltaná, egyrészt gazdasági fejlődését, másrészt va- gyonosodását mozdítaná elő, végül pedig a mindég jobban elhatalmaskodó drágaságnak vetne némi gátat. HÍREK. B. Kováfs Jenő vármegyénk társadalmának köztiszteletben álló, kiváló tagja hétfőn éjjel váratlanul elhunyt. Halálának hire a legmélyebb részvétet keltette, mert vármegyénk társadalmi életének minden mozgalmában tevékeny részt vett. Alapitó és mindvégig fáradhatatlan tagja volt a Széchenyi társulatnak. Rokonszenves modorával mindenkit meghódított, előzékenységével mindenkit lekötelezettévé tett. Halála a vármegye sok előkelő családját borította gyászba. Vasárnap délután lett rosszul, midőn Szatmárról homoki birtokára akart utazni. Visszahajtatott Deáktéri lakására s anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, hétfő éjjel agyvérömlés következtében csendesen elhunyt. A gyászoló család haláláról a következő gyászjelentést adta ki: Özv. járdánházi és berencei Kováts Jenőné ; domahidai Domahidi Hedvig, úgy a maga, valamint fiai Miklós és neje Streiher Berta és gyermekei Dóra, Lili Éva; Sándor és neje hiripi és ivácskói Szuhányi Margit és gyermekei Margit, Sándor ; sógornője özv. berencei Kováts Sándorné sz, szentkátolnai Cseh Mária és gyermekei Emil, Lajos ; sógora berencei Kováts Géza és gyermekei Adrien, Gusztáv; testvérei özv. alsócsernátonyi Da- mokos Lászlóné és családja, domahidai Domahidi Viktor és neje széki gróf Teleki Blanka és gyermekei és az egész rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja, hogy felejthetetlen szeretett férje, édes atyjuk, apósuk, nagyatyjuk, testvére, sógoruk és nagybátyjuk járdánházi és berencei Kováts Jenő folyó hó 18-án este 9 órakor, élete 63-ik, boldog házasságának 37-ik évében, a halotti szentségek felvétele után családját oly nagyon szerető lelkét, rövid szenvedés után csendesen a teremtőnek visszaadta. A megboldogultnak hült teteme a-<róm. kath. egyház szertartása szerint, a szatmári gyászháznál f. hó 20-án d. u. 2 órakor tartandó szertartás után fog a homoki családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 20-án d. e. 10 órakor fog a szatmáiá székesegyházban és a lázári róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Szatmárnémeti, 1912. évi március hó 18-án. Áldás és béke lengjen porai felett! _______________________________ Te metése nagy részvét mellett ment végbe. Szatmáron a Deák-téri gyászház udvarát szorongásig töltötték meg a megjelent rokonok, jőbarátok és ismerősök. Két órakor hozták ki az udvarra a koporsót, amelyet a koszorúk egész tömege borított. Holttestét Boromisza Tibor dr. szatmári püspök fényes segédlettel beszentelte. A papnövendékek pedig gyönyörű gyászdalokat énekeltek. Amikor a gyászszertartásnak vége volt a koporsót kocsira tették és a gyászolók tömege megindult. B. Kovács Jenő holttestét Homokra szállitották és az ottani családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A koszoruszallagokon a következő felírások voltak: A Széchenyi-társulat kegyelettel. Édes apánknak Miklós és Berta. Édes apánknak Sándor és Margit. Felejthetetlen emberbarátnak, igaz részvéttel a Leszámítoló bank. Részvéte jeléül a szatmári ant. orth. izr. hitközség elnöksége. Szeretett háziurunknak, a Deák-téri bérlők. Utolsó üdvözletünk, tisztelőid. Nagy Hanák Racsmány. Őszinte rokoni szeretettel, Mariska, Emil, Lajos. Igaz szeretettel, Elza és Andor. Jenő sógornak, Viktor és Blanka. Szeretett sógorának, Irén. Jenő bácsinak szeretettel, Margit és Sándor. A legigazabb rokonnak. Domahidy István és neje. Szatmárnémeti sz. királyi város közönsége, igaz barátjának. Igaz részvéttel, Christine. Szatmárvármegyei lóverseny-egylet alapitója és diszelnökének. Kedves jő nagypapánknak, Dóra, Lili, Éva. Kedves jő nagypapánknak, Margó, Sanyi. Szat- márvármegye közönsége, kegyes emlékezettel. Igaz és jó rokonnak, Kováts Gyula és családja. Igaz szeretettel, Andor és Bertus. Szeretett Jenő bátyámnak, Gizuka, István. Jenő bácsinak, Jolánka és Ella. Igaz szeretettel, Lajos. Kedves Jenő bácsinak, Tibor. A legjobb rokon és jóbarátnak, Ilona, Dezső és családja. Jenő testvérnek, Géza és családja. Béla, Mariska, Jenőnek. Az igaz barátnak, Mák Zsigmond. Kedves nászamnak, Mariska. Isten veled, Margit. Szeretett rokon és barát emlékének, Adorján és családja. Igaz részvéttel, dr. Dénes Viktor. — Kitüntetett grófnő. Mária Josefa főhercegasszony nagykárolyi Károlyi Julia grófnő férj. Tolnai gróf Festetits Sándornénak a csillagkereszt rendet adományozta. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Szabó József nagykárolyi p. ü. számellenőrt, saját kérelmére, hasonminőségben Már- marosszigetre áthelyezte. — Eljegyzés. Korláthi Dienes Sándor nagysomkuti tb. szolgabirő, özv. korláthi Dienes Lajosné, szül. buji Jékey Anna fia f. hó 16-án eljegyezte özv. kisszeri és orlovai Olsavszky Simonná, szül. váncsfalvi Jura Ilona leányát, Margitot. — P. ü. áthelyezés. A m. kir. pénzügy- miniszter Andrássy Jenő helybeli pénzügyi számellenőrt, a szolgálat érdekében, hivatalból, járási számvevői megbízatással, Fehér- gyarmatra áthelyezte. — A „Nagykárolyi Dalegyesület“ f. évi március hó 31-én, vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében rendes évi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1911. évi számadás tárgyalása. 3. Az 1912. évi költségvetés megállapítása. 4. Elnökség és tisztikar megválasztása. 5. Indítványok. Indítványok a közgyűlést megelőzőleg három nappal az egyesület elnökségéhez adhatók be. — Nagykároly r. t. város képviselő testületé ma délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Belügyminiszter ur határozata az 1909. és 1910. évre kiutalt államsegély felosztása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása tárgyában. 2. A kormányhatóságilag jóváhagyott „Építési szabályrendelet mődositásá-“nak kihirdetése. 3. A vármegyei törvényhatósági bizottság határozata a város 1912. évi költségvetéséGallérok gőzmosása IB'QillNIi 1 lp€|Í Kézimunkák glassé kezfyük tükörfénnyel hófehérre AhJIcIJvI ffll Bátorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
