Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-08 / 49. szám
49 szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal' kárának elhunytéról. Indítványozza, hogy érdemeik jegyzőkönyvben megöi’ökittessenek. Az indítvány helyesléssel elfogadtatott. Elnök ezután a választmány tagjai előtt részletesen ösmerteti az 1910. évi népszámlálás eredményeit és örömmel constatálja a felsorolt statisztikai adatokból a magyarság rohamos fejlődését a mely ázerint az anyaországban 54.5 °/o-ra emelkedett a magyarság lélekszáma és igy az ország lakosságának túlnyomó absolut többségét immár a magyar faj képezi. 200 év előtt még'csak egy millió magyar volt, 100 év előtt már 2 és fél millióra emelkedett a magyarság száma, — az absolut korszak 1850—60. évében 4 millió hétszázezer, 1880-ban 6.150,000 magyar lelket számlált össze a statisztika. A magyarság szaporodása évtizedről- évtizedre javult ezután, úgy hogy: 1890-ben már 7.400,000 — 1900-ben már 8.640.000 — és 1910-ben vagyis a legutóbbi népszámláláskor 10 millió ötvenezer lélekre szaporodott a magyar lakosok száma. A legutóbbi 30 év alatt 2 és fél millióval áll a magyarság szaporodása az összes nemzetiségek szaporodása felett, sőt a németek lélekszáma ezen idő alatt 80.000-rel, a tótoké 50.000-rel csökkent a magyarság javára. A magyarság szaporodása tehát több mint hétszeresen múlta felül az összes nemzetiségek szaporodását. De a mi Társulatunkat elsősorban érdekli: a magyar nyelv tudása a nemzetiségek között. E téren is óriás fejlődés mutatkozik. 1880-ban még csak 840 ezer nemzetiségi tudott magyarul és 1910-ben már két millió azon nemzetiségi honpolgár, akik tudnak magyarul, és igy ez időszerűit az összes lakosság kétharmadrésze beszéli az állam nyelvét. Ez az eredmény a magyar nyelv győzelmét és feltártózhatlan előnyomulását jelenti az egész ország területén, de ha ehhez hozzávesszük azon statisztikai adatot is, hogy az elemi iskolák tanulói 57 °/o-ban, a középiskolák tanulói 81 °/o-ban, a főiskolák tanulói pedig 88 °/o-ban — Igenis, szeles volt az idő. — Szó sincs róla, egy csöpp szél sincsen — kötekedett az öreg. — Az ablak — a nyitott ablak — dadogott Semmelmeir. Eliz dühös volt, hogy a fiú oly nagy zavarban van. Nagyot nőtt a bátorsága. — Egy szóval: berepült és nekem vissza kellett, punktum! — Miért nem adta rögtön vissza? — kiáltott rá a szegény fiúra és becsapta maga mögött az ajtót. Petersen a fiúra nézett ős az csöndesen visszanézett a tanítójára. — Teringettét! mondta az öreg, kivett egy szivart a zsebéből és rágyújtott. Megkaptuk a magunkét! Bátor kis hölgyike ! Na, most játsza el a Chromatikus gyakorlatot ! És Semmelmeir, — rémzavartan — a német szerelmi dal első akkordját ütötte meg, — kapkodott — azután elhallgatott egészen. — Az a fehérnemű, úgy látszik, még mindig itt lóg magánál Semmelmeir! Hagyjuk a Chromatikus gyakorlatot a holnaputáni zeneóráig. De most aztán üljön le a könyvei mellé — fiam. Bernhard Flences. magyar anyanyelvűek, úgy a nemzetiségek külföldön terjesztett hamis vádjaival szemben önérzetesen mondhatjuk, hogy ma már nemcsak a magyar faj absolut többségének jogán, de a szellemi és intellectuális élet ellen- állhatlan erejével is ebben az országban a vezető szerepre egyedül a magyar faj van hivatva. Ebbéli meggyőződésünket megerősítheti még azon körülmény is, hogy a mig száz évvel előbb az osztrák németség kétszer akkora volt mint a magyar úgy ma, az 1910- iki népszámlálás folytán százezer magyar lélekkel kerekedtünk felül az osztrák németek fölé. Ezen adatok ismerete után az öröm és megelégedés töltse meg a mi lelkünket, mert a magyarság — immár — bevehetetlen várának felépítésében a szatmármegyei Széchényi Társulat is hozzájárult 28 óv óta tartó szerény, de öntudatos munkájával. Ez az országos eredmény legyen biztatás s Társulatunk minden katonája tegye meg a jövőben is kötelességétabban a felemelő tudatban, hogy annyi vérveszteség és viszontagság után is, amennyiben a nemzetnek évszázadokon rém volt — 1000 év óta nem volt annyi magyar, mint ma van. A tetszéssel fogadott ismertető előadásért a választmány nevében Bodnár György kir. tanfelügyelő mondott köszönetét Falussy Árpád elnöknek. Elnök indítványára a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját Rákosi Jenőt 70 éves születése és 50 éves írói jubileuma alkalmából az igazgató választmány meleghangú táviratban üdvözölte. Az igazgató választmány az elnök előterjesztésére elhatározta, hogy a jövő év nyarán Nagybányán egy országos jellegű kultur ünnep keretében fogja megtartani díszközgyűlését amelyen az eddigi értesülések szerint az ország nagy kulturegyesü- letei is képviseltetni fogják magukat. Az előkészítési bizottságba az elnökségen kívül két tag választatott és a bizottságba leendő belépésre Nagybányáról Makray Mihály polgármester Égly Mihály főjegyző és Révész János ev. lelkész felkéretett. Ezután az igazgatói jelentést ős az 1913. évi költségvetést tárgyalta a választmány. A költségelőirányzat többek felszólalása után a választmány elfogadta. Kálvinéitm ünnepély. A nagykárolyi ref. egyházmegye által rendezett „Kálvineum“ ünnepség az elmúlt vasárnapon ment végbe. A Kálvineum ünnepség a református lelkészek és énekvezérek árvái részére emelendő otthon — a „Kálvineum“ — javára rendeztetett. A Kálvineum javára eddig 1 millió korona gyűlt össze, mely összeget a nálunk lefolyt fényes ünnepség jövedelme szépen gyarapitott. Az ünnepség a d. e. megtartott isten- tisztelettel vette kezdetét. A szent beszédet Jánossy Zoltán debreceni lelkész tartotta, melynek tárgya a háború ős béke volt. A Városi Színházban este 8 órakor kezdődött az úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült estély. A gazdag műsort a városi dalárda kellemes éneke nyitotta meg. Luby Magda Petőfi „Jövendölés“ c. költeményét szavalta el nagy hatással, majd a köz- óhajnak engedve Farkas Imre „Sárga narancs“ c. költeményét. Domokos Andor szatmári ügyvéd hegedű játéka nagy tetszést aratott. Bendiner Nándor zenetanár művészi zongora játékával csaknem megbabonázta a hallgatóságot. Baltazár Dezső dr. beszéde lelkes éljenzést okozott. Boer Sárika éneke, Boer Endre zongora-játéka, Kozma Zsigmond szavallata ős Jánossy Antal éneke művészi élvezetet szereztek. A nagyszabású estély gyönyörű műsorát Kiss Ferenc debreceni ref. theologiai tanár záró szavai után a dalárda szép éneke befejezte. Az estély után a vármegyeháza nagytermében reggelig tartó tánc volt. Borközraktár és szövetkezet. A földmivelésügyi kormány által tervbe vett tiz pince szövetkezet közül 1913. év tavaszán lesz öt szövetkezet államsegélylyel az ország különböző borvidékén felállítva. Ezen szövetkezetek közül egy Szatmárvár- megyébe terveztetik még pedig oly vasúti gócponton, amely közel érinti az érmelléki és homoki szőllőterületeket is. Falussy Árpád vármegyénk volt főispánja már ezen év tavaszán érintkezésbe lépett a ministerium szőllószeti osztályának vezetőségével azon célból, hogy a tervezet pinceszövetkezet egyike Nagykárolyban állíttassák fel amely város célirányos fekvésénél, továbbá vicinális vasúti összeköttetésénél fogva a feltételeknek teljesen megfelel, mert eltekintve a Szatmár és Érmihályfalva felé elágazó máv. fővonalától — amely vonalon egyrészt a Szatmár vidéki borvidéknek, másrészt az érmihályfalva—szaniszlói homok borvidéknek a központja lehetne — a szilágysági ős csapi vonalakon úgy az érmelléki mint a nyírségi homok borvidékre nézve természetszerű gócpontot képez. A jövő évben épülő Nagykároly— Szabolcs—Peóri érmelléki vasút pedig épen arra lesz hivatva, hogy a vonal mentőn elelterülő hegyi borvidéknek évi 40—50 ezer hectó borát a Nagykárolyban létesítendő borközraktár pincéibe szállítsa be. Minthogy az érmelléki vasút úgy immár a megvalósulás stádiumába jutott Falussy Árpád szőllőbirtokos még e hó folyamán Nagykárolyba vagy Tasnádra értekezletre fogja összehívni az érdekelt szőllőbirtoko- sokat, hogy a borközraktár ős pinceszövetkezetnek államsegélylyel leendő létesítését megbeszéljék. HÍREK. — Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár- vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 19-én. a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a helybeli gazdasági iskolánál rendszeresített uj állásra Görög Jenő gazdasági szaktanítót homokbálványról hason minőségben áthelyezte. — Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Jakó Endre szatmári ügyvédjelöltet a vármegye törvényhatóságához díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte s szolgálattételre a szatmári főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. — Adomány a „Kálvineum“ javára. Dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye volt főispánja a »Kálvineum« javára — az ünnepség alkalmiból—-öOkoronütadományozott^^^
