Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-23 / 25. szám

25-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. hessenek a parlamentismus ellen, amint az erőszak politikájával eddig elkövettek. Lukács legújabban olyan törvényt terjesztett a ház elé, melynek értelmében a mandátumtól lehet megfosztani engedetlenség esetén a képvi­selőt. Meg lehet fosztani úgy, hogy abban az országgyűlési ciklusban többé meg sem váltható. A népképviseleti rendszer ellen ilyen támadásra már csak azok vetemedhettek, akik megszorultságukban, mikor a bőrüket féltik, a leggonoszabb tervvel is megbarát­koznak. Mert hogy a parlamentárizmus tör­ténetében ennél gonoszabb támadást nem intéztek a parlamentáris rendszer egész mi­volta és természete ellen, azt bizonyítani se kell. Történtek — de hozzá egész más viszo­nyok között — erőszakosságok más parla­mentekben is. A parlamenti csínyek sem is­meretlen dolgok. De hogy valahol állandósí­tani akarták volna a parlamentárizmus keretében az önkényt és az erőszakot, arra még nem volt példa. A mandátumfosztó törvényjavaslattól az ellenzék sokkal kevésbbé ijedt meg, mint maga a munkapárt. Ami természetes is. Mert már a kormányt támogató sajtó is villám- csapásnak nevezi a mandátum-fosztó javas­latot és akármilyen hímez ve-hámozva is, de kivihetetlenségét kénytelen konstatálni. Sőt már olyan tendenciákat is tapasztalhatunk a kormánypárti sajtóban, melyek a mandá­tumfosztó javaslat ódiuma alól szeretnék eleve kimosni Lukácsot s annak minden ódiumát szívesen borítanák a Tisza fejére. Megmozdul! a vármegye. Ellenzéki párfgyülés Szatmáron. Szatmárvár megye függetlenségi és 48-as pártja Szatmáron folyó hó 12-én Falussy Árpád, elnöklete alatt pártgyülést tatott, a melyen a vármegyei ellenzék vezető emberei közül igen sokan, a kerületi választók pedig nagyobb küldöttséggel jelentek meg. Falussy Árpád elnöki megnyitó beszédé­ben vázolta a politikai eseményeket a párt tagjai előtt. Éles szavakkal mutatott rá arra az alkotmánytiprásra, a melyet Tisza István gróf a házelnöki székből a magyar parla­menti életben eddig példátlanul álló erősza­kossággal elkövetett. A törvény ellenesen ős a házszabályok kijátszásával megválasztott elnök — akinek pártok felett kellene állania Bob: És ha mégis érdekel? Abbé ur mindig azt mondja, hogy a tárgyat a válto­zatossága érdekessé teszi . . . nem sok olyan tárgyat tanultunk eddig, ami ilyen változa­tos volna . . . Az abbé (újra előveszi az újságot): Hát nem bánom, mulasson, ahogy akar. Bob; De cn nem akarja megmondani véleményét . . . bizony nem mulatságos, min­dig olyan emberrel befogva lenni, aki nem cseveg. Csönd. Bob (kacag): Abbé ur, kérem, nézze azt a vastag nénit . . . Milyen furcsa. Most lehajol, topán szallagját köti meg ... az ember azt mondaná, hogy egy elefánt hátul­ról! Ugy-e? Az abbé (dühösen): Bob ! Bob: Ugyan mi baj. Egy elefánt hátul­ról nézve, hát rosszat mondtam ? Mindegy, ha igy néznék ki, nem hajolnék előre az egész világ előtt ... a vízben csinálnám !... Az abbé: Nem illik gúnyolni az em­bereket, akiknek az Isten nem kedvezett . . . soh’sem tudhatjuk, nincs-e rajtunk még csu- nyáb dolog, amin mások nevetnek. Bob: Óh, csúnyább dolgok! Bizonyo­san tudom, hogy nem ; vagyok ilyen vastag és ön abbé ur . . . nem lehet mondani, hogy valami szép alak ... de mégse olyan, mint az a néni . . . Szerencsére . . . Különben nem mennék önnel sétálni . . . A z abb é: ! . . . Bob (egy ideig a vízre néz, hirtelen oldalba böki az abbét): Ó ! ! ! Az abbé (fölugrik): Mi az már me­gint? összeszövetkezett Lukács miniszterelnökkel és a mindenre kapható munkapárttal, hogy a felülről reánk erőszakolt és a nemzettel végzetesen káros véderőreformot törvény- ellenesen megszavaztatta. Köztudomású, hogy ez meg is történt. Tisza a véderővitához feliratkozott ellenzéki szónokokat törölteti, felszóllalási joguktól megfosztotta, sőt azt sem engedte meg, hogy az általános vitában elleninditványt tett képviselők a zárszó jogá­val élhessenek. Az ellenzék kitörő tiltakozása ellenére intett a szolgálatkész munkapártnak — azok felállottak és Tisza kimondotta a határozatot, hogy a véderőtörvény javasla­tot a ház elfogadta. Elfogadottnak jelen­tette ki részletes vita nélkül, sőt a törvény- javaslat háromszori felolvasását is mellőzte. Köztudomású, hogy a törvénysértésnek ily példátlanul álló módja felett felháboro­dott parlamenti ellenzék tagjait az előre felrendelt rendőrökkel a képviselőházból ki- hurcoltatta és az ellenzék legnagyobb részét a munkapárt tagjaiból álló mentelmi bizott­sággal törvény- és házszabály ellenesen hosszabb-rövidebb időre kizáratta. Tisza dictátori őrjöngésében alkotmányunkat láb­bal tiporta, a rendőröknek a képviselőház tanácskozó termében berendelésével és a képviselők kihurcolásával az ország képvi­selőházát az egész müveit világ előtt meg­gyalázta. Egy sereg törvényjavaslatot a rendőrökkel kihurcolt ellenzék távollétében — pusztán a bécsi akaratot szolgáló munka­párttal — minden vita nélkül — megszavaz­tatta, sőt alkotmányunk egyedüli védő esz­közét a Házszabályokat is a bitorolt elnöki hatalom vak eszközéül módosította. Mindent összetört ami a nemzet alkot­mányos védelméül szolgált. Tette ezt elva­kult gyűlöletből, az ellenzék ellen táplált bosszúból! Tette ezt azért, hogy szolgálatot tegyen Bécsnek és ezáltal a hatalom birto­kában maradhasson. Hiúságból, bosszúvágy­ból és a hatalom birtoklásáért összetörte a nemzet alkotmányát és kiszolgáltatta az országot az osztrák hatalomnak. Ebben az alkotmány tiprásban hűséges szövetségese volt a munkapárt, a mely nem a nemzet bizalmából, de Khuen-Héderváry által összeszerzett milliókból vásárolta man­dátumát. A parlamenti ellenzéken kivid immár felébredt a nemzet lelkiismerete is, hogy megtorolja azokat a törvénytelenségeket a miket Tisza és a munkapárt elkövettek. — Bob (ragyogó arccal): Istenem milyen szép! Az abbé: Kicsoda? Bob: Az ott, a fehér trikóban! ott . . . nem látja? (Az abbé meglátja a hölgyet s hirtelen az újságba temetkezik). Hogyan ! nem találja szépnek? Milyen aranyos haj . . . s hát még a bőre! Mily fehér, nézze csak abbé ur, ez aztán fehér, mi? És a vál­lai szélesek . . . aztán vékony . . . aztán me­gint vastag lesz . . . Mondja abbé ur, miért lesz az hirtelen vastag? Én nem vagyok olyan ? Az abbé: . . . Bob: Nagyon mulatságos lehet az az újság, hogy inkább oda néz. Pedig ez szebb s minden ur oda néz. Ó, hiszen nem is tud úszni. A hátán fekszik . . . csak az arca látszik ki az vízből, meg a lába. Látja abbé ur? Az abbé: Igen, igen, jól van. Bob: Határozottan nem érdekli . . . ó most hasra fekszik . . . igy már több lát­szik ki a vizból ... ha úszómester volnék inkább ezt vinném, mint azt a vastagot. Hát ön abbé ur? Az abbé: Mindenesetre nem oly ne­héz. Bob: Nem csak azért (megböki az abbét). Most kijön, nézze gyorsan ... Milyen rózsaszínű ... Az ember azt mondaná, hogy nincs is trikó rajta . . . Az abbé . . . Bob: S aztán az a másik milyen so­vány. Én nem szeretem, ha olyan sovány valaki ... és a keletiek is úgy gondolkod­nak . . . Elől járt a tiltakozásban az ország első megyéje: Pestvármegye, követte ez Heves­vármegye, akik a törvőnytipró kormány eljárása felett Ítéletet mondtak ős bizalmat­lanságot szavaztak. De megmozdultak a vá­rosok is és a hamisítatlan lelkű és alkotmá­nyos érzelmű magyar nép is. Ebben a nemzeti küzdelemben mi sem maradhatunk tétlenül és fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat az alkotmánytiprók erő­szakos cselekedetei ellen, ezért a következő indítványt terjeszti elő: Mondja ki Szatmárvármegye független­ségi és 48-as pártja, hogy Tisza Istvánnak a ház elnöki székében elkövetett alkotmány és törvényellenes cselekedeteit kárhoztatja és elitéli, az erőszakosan, a házszabályok teljes mellőzésével hozott határozatokat az országra nézve semmisnek és érvénytelen­nek tekinti, az alkotmánytipró kormány és munkapárt ellen hősiesen küzdő orzzággyü- lési ellenzéket hazafias lelkesedéssel üdvözli ős a szövetkezett ellenzék küzdelmét minden erejével támogatja és kötelességük teljesíté­sében további kitartásra buzdítja. A pártközgyülés az indítványt egyhan­gúlag és lelkesedéssel fogadta el. Ezután Madarassy Dezső, Böszörményi Zsigmond, Luby Béla, Rátz Elemér, Tóth Móritz és Yilágossy Gáspár felszólalásai után elhatározta a közgyűlés, hogy Tisza István és a kormány erőszakosságait és törvénytelen cselekedeteit a választó kerüle­tekben tartandó népgyülés elé viszi. Elha­tároztatott, hogy nemcsak a függetlenségi képviselők kerületeiben tartanak népgyülé- seket, hanem a csengeri, krassói ős aranyos- medgyesi kerületekben is, hogy a választó polgárok ezrei ösmerjék meg, hogy a Tisza merényletét támogató képviselőjükben a nemzet és alkotmány ellenségét választották meg. A megváltozott idők jele, hogy a füg­getlenségi párt gyűlésen több munkapárti választó is megjelent és az 1910-ik évi képviselőválasztáskor elkövetett megtévelye- désüket beismerve, most lelkesen csatlakoztak a küzdő ellenzék táborához. A vármegyei párt az első népgyülést Fehérgyarmaton szándékozik megtartani és felhívja Jármy Bélát a kerület képviselőjét, hogy a népgyülés mielőbbi megtartása iránt a vármegyei és kerületi párt vezetőségeivel együtt intézkedjék. * * * Az abbé (megdöbbenve): Miket fecseg már megint? Micsoda keletiek? Bob: Egy könyvben olvastam, hogy a vastag nőket szeretik . . . egy jó könyv­ben . . . Az abbé (nyugtalanul): Micsoda könyv­ben ? Hogy hívják? Bob (gondolkozik): Azt hiszem, a ,.Hárem.“ Az abbé: S hol látta azt a könyvet? Bob: Jacques bácsi Íróasztalán . . . Az abbé: Százszor mondtam már, hogy nem szabad olvasnia a könyvet, ha nem nézem meg előbb, hogy olvashatja-e. Bob: Épen azért néztem bele, hogy tudjam szabad-e? (Egy csoport nőt néz, amint a vízbe mennek.) Magyarázza meg abbé ur; ön, aki tudós, minek teremtett az Isten ilyen szörnyetegeket ... a helyett, hogy mind olyanokat csinált volna, mint a fehér trikós . . . Neki mindegy lett volna... Nem ?J Az abbé: Maga neveletlen s ha abba nem hagyja a haszontalanságait, elviszem innen. Bob: Én nem vagyok neveletlen s ez nem haszontalanság s aztán az Isten mégis a saját képére teremtette a nőt és a férfit, de ezeket nem, a fehér trikósat . . . Az abbé (mérgesen megfogja Bob ke­zét) : Magával nem lehet maradni, menjünk. Bob: Nem, ó abbé ur, ne még! (Rövid küzdelem. Az abbé elráncigálja Bobot, aki kapálózik s kiabál, miközben folyton a fehér trikós nő felé néz.) Gyp.

Next

/
Thumbnails
Contents