Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
! 2-ik oldal. SZ ATMÄRV ÁRMEGYE. 22-ik szám. közgyűlésén Falussy Árpád elnök előterjesztett és melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, vagyis: az irni- olvasni tudás feltételén kívül, a városokban titkosan, a vidéken nyilvánosan gyakoroltatik a zavazás. A különbség csak abban van, hogy azon vármegyékben, ahol 60%-ot meghalad az irni-olvasni tudok száma, a szavazás ott is titkos lesz. Vármegyénk — e statisztikai feltétel szerint — a nyílt szavazók között fog szerepelni. A beiügyministeriumban szerzett értesülésünk szerint a kerületek beosztása a Falussy Árpád volt főispán benyújtott tervezete szerint fog eszközöltetni, — és pedig: Szatmár város két képviselőt küld, — Nagykároly egy maga küld egy képviselőt és külön a »szaniszlői« kerület egyet. — Fehér- gyarmati kerület két kerületre oszlik. — A nagybányai kerület változatlanul fenmarad, valamint a többi kerületek is. A választás titkossága — a tervezet szerint csak Szatmáron és Nagykárolyban lenne. Minthogy az alább közölt választó jogi tervezethez gróf Andrássy Gyula és hívei is hozzájárultak, azt hisszük, hogy ezen tervezet elől Lukács miniszterelnök és pártja sem fog elzárkózni és ha némi módosítással is — de nagyjában ezen tervezet fogja Magyarország jövendő sorsát megalapítani. E helyen közöljük az ellenzék választójogi tervezetét: Az a választójogos tervezet, a melyben az ellenzéki pártok megegyeztek, eliiljárójában az Apponyi-féle népoktatási törvényalkotásokat, mint választójogos alapot érinti, majd pedig kijelenti: I. Addig, amig ezek a népoktatási törvények egész terjedelmükben végrehajtatnak és megfelelő iskolák állíttatnak fel, a választójogosultság tekintetében a következő elvek irányadók : II. Választójoggal bir minden magyar honos férfi, aki inagyar állam- polgárságának tiz év óta birtokában van, írni és olvasni tud, huszonnégy éves és egy év óta egy községben lakik. III. Választójoggal bírnak azok, akik a mostani választói listában benne vannak, mindaddig, amig az a képesítésük megmarad, amelynek alapján a listába belekerültek. IV. Választójoggal bírnak, akik legalább egy szoba-konyhás lakást bérelnek, illetve olyan lakást, amely hely- hatósági szabályrendeletek szerint tizenöt napra mondható fel. V. Az irni-olvasni tudás igazolása alul felmentetnek, akik a munkásbeteg- pénztáraknak két éven belül tizenkét hónapig tagjai és azok: akik hat polgári osztályról bizonyítványt tudnak felmutatni. Az Írni és olvasni tudás alul fel vannak mentve azok az iparosok is, akik iparigazolványnyal bírnak. VI. A magyar nemzeti állam elleni izgatok első esetben tiz évre, második esetben végleg elvesztik aktív és pasz- sziv választói jogosultságukat. VII. A szavazás nagyközségenkint és körjegyzőségenként történik. A képviselőjelölés legalább nyolc nappal a választás előtt ejtendő meg. VIII. Az összes választási költségek (fuvar, élelmezés, zászlók, jelvények, toliak) eltörlendők. IX. A szavazás titkos. Kivételesen nyilvánosan történik a szavazás azokban a kerületekben, amelyekben 60 százalékra rúg az irni-olvasni tudó férfi választók száma. A tizenötezernél nagyobb községekben titkos a szavazás. X. A névjegyzék összeállításának és a választási eljárás tisztasága ellen vétők fogházzal büntetendők, amely nem változtatható át pénzbüntetésre. A bíráskodásra külön biróság szervezendő. Minden választáson hivatalból megjelenik a királyi bíróságok egy tagja és okiratot vesz fel a választási élj árásról. XI. Az első javaslattal kapcsolatosan előterjesztendő a kerületek beosztásáról szóló javaslat is. XII. A megyei törvényhatósági bizottsági választások tekintetében a mostani törvény marad életben. Megegyezett az ellenzék. A választójog dolgában az ellenzéki pártok között minden ellentét kiegyenlítődött. A véderőre vonatkozólag négy évre szóló katonai provizóriumban történt megállapodás. Egyben követeli a tartalék behívásáról szóló 43. szakasz törlését. Tisza István ugyan még mindig berzenkedik és azt hangoztatja, hogy a provizórium alapján nem lehet szóba állani az ellenzékkel. Egészen másként áll e tekintetben a miniszterelnök véleménye, aki egyáltalában nem idegenkedik attól, hogy az ellenzékkel tárgyalásba bocsátkozzék. A szaímármegyei Széchenyi Társulat díszközgyűlése. A Széchenyi Társulat ez évi díszközgyűlését a társulat alapszabályai értelmében Nagybányán fogja megtartani. Eredetileg a közgyűlés augusztus második felére terveztetett, minthogy azonban augusztus hóban Nagybányán a bánya tisztviselők országos kongresszusa fog megtartatni, a Társulat vezetősége abban állapodott meg, hogy a kultur gyűlés szeptember hó elején rendeztetik, úgy azonban, hogy a Széchenyi Társulat diszgyülésére jövő fővárosi irók a nagybányai festők idei kiállításában is gyönyörködhessenek. — A Széchenyi Társulat díszközgyűlésén az Országos Közművelődési Tanács, az Országos Magyar Szövetség, Délmagyarországi Közművelődési Egyesület, a Dunántúli Közművelődési Egyesület is képviselteti magát. Az északkeleti vármegyék kulturegyesületei pedig küldöttséggel fognak részt venni a nagybányai kultur ünnepen. A felsőbányaiak meghívására kirándulás terveztetik a Bódi-tóhoz, a Guttinra és Rozsály fensikra. A magyar kultúra fejlődésének megünneplése fényesnek és impozánsnak ígérkezik, — amelyben vármegyénk egész magyar társadalmának részt kell venni. nyílt, gyermekszemével néz körül és hat évének utolérhetetlen bájával, naivitásának isteni nyugalmával helyet foglal a zongora előtt. Egy meghitt, jóbaráthoz közeledik igy egy felnőtt ember. Egy hatéves csöppség igy rendesen a mama ölébe szokott ülni. Tehát leül a baba, nézegeti kíváncsian, barátságosan azt a temérdek sok nénit, bácsit, akik mind őt nézni, őt hallani gyűltek össze. Ennek a hord erejét azonban dehogy mérlegeli, dehogy éri fel ószszel az ő hatéves szőke feje. A karmester hozzáhajlik, kérdi, hogy megkezdthetik-e. ó igent int, mint egy kis uralkodó és játszani kezdenek a katona bácsik ; mindegyik előtt hangjegy, felettük a karmester pálcája őrködik. A nagy, fekete Bösendorfer nyitva. Nincs rajta kottatartő, nincs hangjegy. Előtte egy kis feketeruhás gyermek, akire sem zongoratanár, sem karmester nem ügyel. Ő pedig vár csendesen, aránylag nagyocska kacsóit mintegy simogatóan rajta tartja a billentyűkön. Elhangzanak Mozart D-moll koncertjének első ütemei és egyszerre csak belekapcsolódik, szinte magától, az első zongorahang. A zenekar elnémul — és Mozart szelleme beszél tovább a pici ujjak interpretálásán keresztül. Hogy hogyan játszik, hogy mit tud ez a pici leány, azt szinte elmondani nem lehet. Olyan művészet az, amely a fizikai akadályokat is leküzdve, ámulatba ejti a hallgatóságot, hogy én jelzőt itt hiába keresek. Mint valami egészen uj dolognak; uj szavakat kellene komponálni, mint ahogy nevet kellett lelni a villanynak, a rádiumnak, amikor felfedezték. Érces akkordok, tiszta futamok, játszi trillák, relative hatalmas erő, leheletszerű piánók, a dallam állandó markirozása, ideális precizitás, ütemérzék és átérzete a zenei gondolatnak — mindez karakterizálja az Ibolyka játékát. Ha felnőtt művész játszik igy, akiben az értelem és az érzés kibontogathatta már szárnyait a művészet megértésére hivatott lélekben, akinek volt ideje az évek gyakorlata alatt a technikai ügyesség megszerzésére, akkor rendben van a dolog. Örülök neki, gyönyörködöm benne, élvezem azt, a mit nyújtanak — de nem gondolozom tovább felette. Itt azonban megáll az eszem. Mert, ha csak egy csodálatos szerkezetű gépről volna sző ős mechanikus művelet volna a zenei produkció, annak is sok csinja-binja van, annyi gyakorlati és elméleti tudást kíván, mint mondjuk, egy hajónak a vezetése. Hogyan irányíthatná annak az útját egy hatéves gyermek kezecskéje a tenger hatalmas hullámain át?! És viszont a zene, amely a maga teljes értékében csak a lélek érzékéből fakadhat, hogyan leli meg az útját egy hatéves gyermek leikecskéjében, amely lélek még a boldog gyermekkornak szinte öntudatlan álmát álmodja. Mintha Mozart lelke küldött volna kristálytiszta álmot a Harmonia szférájából. Irni-olvasni még csak most tanul. Oly pici, hogy inkább áll, mint ül a zongora előtt hogy kis lakktopános lába elérje a pedált. És kotta nélkül, nagy zenekar kísérete mellett, játszi könyedséggel, művészi bravúrral eljátszik egy Mozart Concertet, olyan lelkinyugalommal, mint egy felnőtt nagy művész — vagy egy hatéves kis lány, úgy, mintha a babáival és nem a legnagyobb huros hangszer elefántcsont billentyűivel játszanék. Ez az, amit megérteni nem, csak ámulva csodálni lehet. Hiába töpreng a gondolkozó agy, hol rejlik ez a hatalmas zseni; a még Modern és tartós plissézés és gouvlérozás. if 0^ wp|í?i sj;, w'ipfwji 'mgs |J| 'w • • . . ÜÄci'l Äd f2i M ff’ I§ | • 84. szám. a rém. kaik. fiúiskola maliéit.
