Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

9. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. avatkozott bele aminek szomorú követ­kezménye az lett, hogy a csendőrök öt választót súlyosan meg­sebesítettek. Két csendőr lövéssel, a többiek pedig kard- és szuronyhasz­nálattal sebesitették meg a választókat. Miniszteri biztos fogja az esetet megvizsgálni és reméljük, hogy a leg­szigorúbban megtartandó vizsgálathoz képest a vérengzésre okot szolgáltatók megkapják méltó büntetésüket. Az interpelláció adatai nem felelnek meg mindenben a valóságnak, mert Jé- key Sándor főszolgabírót az egész vár­megye közönsége sokkal lelkiismeretete- sebb tisztviselőnek ismeri, semhogy az ő intézkedésének volna tulajdonítható a csendőrség fegyverhasználata. Szomorú jelenségnek látjuk azt is ebben a tiszta magyar és függetlenségi kerületben, hogy a vesztegetés faluról- falura folyik és a választók igen nagy részét nem az elvekhez való ragaszko­dás, hanem inkább az vezérli, melyik je­löltől remélhető több választási költség. A vármegyei függetlenségi párt el­határozta, hogy a választási küzdelem­ben egyátalán részt nem vesz, hanem reá bizta a választást az egyedül illeté­kes fórumra, a választókerület polgár­ságára. Bármiként dőljön is el a választás kettő bizonyos, hogy e választás a vásztó kerületet nagy erkölcsi, a jelölteket pe­dig nagy anyagi veszteséggel fogja sújtani. Országos állaiszámlálás. Március hó első napjaiban országos állat­számlálás lesz. Az állatállomány a nemzeti va­gyonnak tekintélyes része, igy tehát a nemzet egészét érdekelni kell, hogy milyen a nemzeti vagyon ezen jelentékeny részének az állapota, az utolsó időben mennyit fejlődött, illetve a fej­lődésre képes e ? Különösen érdekében áll azon­ban a gazdaközönségnek, hogy meglássa az ál­lattenyésztési viszonyaink igazi képét. Ezen fontos kérdésekre csak egy rendszeres állatszámlálás tud felvilágosításokat nyujlani, tehát az állatszámlá­lás kiinduló pontja és alapfeltétele egy következ­tetés és eredményes állattenyésztési politikának. A most folyamatba teendő állatszámlálás­nak hazánkban azonban egy különös okból is rendkívüli fontossága van. Ugyanis a husdrá- gaság kérdésének következtében, amely a múlt év folymán úgy a termelő, mint a fogyasztó közönséget erősen foglalkoztatta, ráterelődöít a figyelem az állattenyésztésre is. Ez alkalommal a merkantilista körök is figyelemre méltatták az állattenyésztés általuk eddig meglehetősen megvetett kérdését és jöakaratu vizsgálódásaik után sikerült megállapitniok a többek között azt is, hogy állatállományunkban beállott a depokoráctó, s fejlődés helyett visszafejlődés­ben van. Hogy miféle célt szolgált a depoko- ráció állításának forgalombahozatala, az már világos, ezen a címen akarták a balkáni élő­állat és az argentinjai hús behozatalának enge­délyét kierőszakolni A valódi helyzetet az országos állatszám­lálás fel fogja deríteni. Az állatok összeírására szolgáló kimutatásokat a m. kir. statisztikai hi­vatal már szétküldötte. Az összeírást március hó 1 — 15. közötti időben hajtják végre, az 1911. évi február 28. állapot alapulvétele mellett. Az összirás az ősz- szes szarvasmarha-, ló, szamár-, öszvér-, ser­tés, juh- és kecskeállományra kiterjed. Az ösz- szeirás végrehajtása a községi és körjegyzők, illetve a polgármester által megbízott hivatal­nokok feladata, akik ezt személyesen, vagy segédjük által helyettesítve tartoznak végezni. Ha ezek az összeírás munkáját nem győznék, megfelelő szakismerettel biró egyének is alkal­mazhatók annak végzésére. A munkáéri a jegy­zők a felelősek, akik is az összeírás anyagát, különösen a gazdaságok területére vonatkozó adatokat behatóan felülvizsgálni tartoznak és a felülvizsgált és esetleg kellőleg kipótolt anya­got március 20-ig a központi statisztikai hiva­talhoz fölterjeszteni kötelesek. Nyilt levél. Tekintetes Bodoky Béla úrhoz, mint a a Szatmár vármegyei községi és körjegyzők egylete elnökéhez! Kedves Barátom! Úgy a hírlapokból mint magán értesülé­sekből tapasztaltam, hogy a községi és körjegy­zők nyugdíj ügyének rendezése állandóan napi renden tartatik s ott a hol szükség mutatkozik minden vármegye teljes jó akarattal s megfe­lelő körültekintéssel igyekszik a jogos kívánsá­gokat pártfogásába venni és jóindulattal tá­mogatni. Az eddigi tapasztalatok szerint vármegyénk sem zárkózott el soha méltányos és jogos ké­résünk teljesitésétöl, s meg vagyok győződve, hogy jogos és méltányos kérésünket ez után is támogatni fogja, különösen pedig akkor a mi­kor ez úttal napirendre veendő kérelmünk tel­jesítése — tekintettel nyugdíj alapunkra — sem az adó fizető közönségre sem pedig a közsé­gekre semmiféle terhet nem hozand. Meg fogod tehát engedni s teljes meg­győződésem szerint nem fogod félreérteni, hogy ezen nyilt levelemmel felhívom figyelmedet a Nagyméltóságu Belügyminiszternek nyugdij ügyünkre vonatkozó s az ország minden vár­megyéjéhez intézett azon elvi meg állapodást tartalmazó körrendeletére a mely szerint a be­lügyminiszter ur a maga részéről is méltányos­nak találja azt, hogy a községi és közjegyzők lakbére illetőleg a természetbeni lakás egyenér- téke a nyugdij alapul szolgáló javadalomba be- számitassék. Arra kérlek tehát kedves barátom, hogy légy szives egyesületünket mihamarabb köz­gyűlésre összehívni, hogy addig is a mig mó­dosítás végett felterjesztve levő — s tudomá­som szerint még le nem érkezett — nyugdij szabályrendeletünk kézhez vehető lenne; nyug­dij szabályrendeletünknek a felvetett irányban való módosításához szükséges adatok beszerzése iránt, a megfelelő intézkedés megtehető legyen. Végül pedig teljes megnyugvásodra meg­állapítani kívánom, hogy ezen nyilt levelemmel nem csak a te, hanem a kartársaim figyelmét is felhívni szándékozom, s ez utóbiakét külö­nösen azért, hogy a kitűzendő egyleti közgyű­lésünkre — tekintettel az ügy nagy fontosságára — lehetőleg teljes számban jelenjenek meg, mert csak úgy képzelem ezen ügyünk sikeres és a célnak teljesen megfelelő módoni megol­dását, hogy ha azt közös akarattal — s az eszmé­nek minden irányban való tisztázásával — mindannyian is együttesen támogatjuk. Különben pedig vagyok Győrteleken, 1911. február 21-én. Őszinte barátod Komoróczy Jenő körjegyző. HÍREK. Felkérjük Előfizetőinket, hogy hát­ralékos dijaikat beküldeni szívesked­jenek. Lapunk egyes számai kaphatók: Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében. Aáron Sándor vármegyénk főorvosa, mint sajnálattal értesülünk, kiütéses tífuszban meg­betegedett. Hivatásának teljesítése közben fer­tőződött meg, mivel Fermezelyen — ahova e bor­zalmas betegség behurcoltatott — a legnagyobb lelkiismeretességgel személyesen tette meg in­tézkedéseit. Gondos igyekezete sikerrel is járt, mert a betegség továbbterjedését meggátolta, de feláldozta saját egészségét. A beteget dr, Sternberg Géza és dr. Starke Antal orvosok kezelik a legnagyobb odaadással. E hó 23-án dr. Gerlóczy János budapesti orvostanáf láto­gatta meg. Állapota ma már némileg javult. 24-én egyik ápolója is megbetegedett, de, hogy kiütéses tífuszban van e az még megállapítva nincsen. A „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egye­sülete“ március hó 5-én a polgári leányiskola nagytermében este Va 6 órai kezdettel estélyt rendez. Kinevezés. Csaba Adorján Szatmárvár- megye főispánja N. Szabó Tibor közigazgatási gyakornokot tb. aljegyzővé, Dienes Sándor közigazgatási gyakornokot pedig tb. szolgabiróvá nevezte ki. A fehérgyarmati kerületben a matolcsi véres összetűzés óta a körülményekhez képest elég nagy rend uralkodik, amiben különösen nagy érdeme van annak az 53 csendőrnek és egy század gyalogságnak, amely a kerületben tartózkodik. F. hó 22-én érkezett Fehérgyarmatra a belügyminisztérium kiküldötte és a kassai hadbíróság kirendeltsége. Debrecen kapja az egyetemet. 23-áu délelőtt a kultuszminisztériumban bizalmas ta­nácskozás volt gróf Zichy János kultuszminisz­ter elnöklete alatt. A tanácskozáson, mely a harmadik egyetem kérdésével foglalkozott, gróf Tisza István is részt vett Beható tanácskozás után a jelenvolt illetékes urak végre megálla­podtak abban, hogy a harmadik egyetemet Deb­recenben állítják fel. A kultuszminisztérium már legközelebb megkezdi az előmunkálatokat. Pályázat. A vármegyénknél üresedésbe jött közigazgatási gyakornoki állásra márczius hó 10-ik napján lejáró pályázat van hirdetve. A népszámlálás felülvizsgálata városunk­ban végre befejezést nyert és az összeírások nagyon lelkiismeretlen teljesítéséről tesz bizony­ságot. A végleges eredmény 16684 lélekszám, vagyis a legutóbbi népszámlálás 15554 lélek- számhoz képest 1130 személlyel szaporodtunk. A bank kamatláb marad a régi. Az osztrák-magyar bank kilátásba helyezett kamat­láb leszállítása elmaradt, amenyiben a legutóbb tartott főtanácsülés a jelenleg fenálló kamatláb fenntartása mellett döntött. Hubát fest és vegyileg tiszt 1 | A ¥ T w £■> Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. 7 .. íl U 1 mit L O* A róm' katlL temPlom mellett. 7 ^ Alapittatott 1902. 1 ii—-----------------—------------------------------------------------------------------------------------—---------- » . *

Next

/
Thumbnails
Contents