Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
Nagykároly, 1911. február 26. Vasárnap. VII. évfolyam. 9. szám. 4«S-:v- POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. ■<%» Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 26. szám II. emelet. ===== Kéziratokat nem adunk vissza. == Pártszervezkedés. A vármegyei 48-as és függetlenségi párt tisztújító közgyűlése. (Kiküldött tudósitónktól.) A vármegyei 48-as és függetlenségi párt Szatmáron az „Iparos Olvasókör“ nagytermében f. hó 22-én d. e. 10 órakor tartotta meg szervezkedő és tisztújító közgyűlését. Már a kora reggeli órákb. n mozgalmas volt Szatmár piacának főtere a hol a vármegye különböző vál- lasztó kerületeinek küldöttségei csoportosan gyülekezve vonultak föl a tisztújító közgyűlésre, a választó kerületek elnökeinek vezetése alatt. A szervezkedést előkészítő 32-es bizottság tagjai a „Pannónia“ termében gyülekeztek, ahonnan együttesen mentek föl az „Iparos Olvasókör“ nagytermében tartandó közgyűlésre. Már 10 óra előtt szorongásig megtelt g közgyűlés terme a függetlenségi párt vezető elemeivel és a választó polgárság csoportjaival. Mindnyájuknak ar- czából a hazafias lelkesedés és öröm sugárzott ki, annak tudatára, hogy a vármegye hatalmas függetlenségi pártjában a kettészakadás és a viszálykodás átka megszűnt és reménység szállott a párttagok leikébe, hogy a mai napnak messze kiható eredménye lesz a vármegyei függetlenségi párt életében. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. * A szorongásig megtelt nagyteremben 200 függetlenségi párti polgárnál több jelent meg, a fehérgyarmati választó kerület vezetősége és párt tagjai pedig a most folyó választási küzdelem miatt levélben mentették ki elmaradásukat. Madarassy Dezső a 32-es bizottság megbízásából üdvözölte a közgyűlésen megjelent párttagokat és a gyűlés megnyitása után előterjesztette, hogy a mai közgyűlés első tárgya a párt vezetőségének, illetve tisztikarának megválasztása. A 32-es bizottság egyhangú javaslata alapján a vármegyei 48-as és függetlenségi párt elnökéül Dr. Falussy Árpádot ajánlja. A közgyűlés közfelkiáltással és egyhangú lelkesedéssel Dr. Falussy Árpádot a vármegyei párt elnökéül megválasztotta, amire Madarassy Dezső felkérte az újonnan megválasztott elnököt, hogy az elnöki széket foglalja el és e minőségében a közgyűlést tovább vezesse. Dr. Falussy /\rpád elfoglalván az elnöki széket lelkes beszédben köszönte meg a vármegyei függetlenségi párt közgyűlésének megtisztelő bizalmát. Hosszabb beszédben fejtegette a politikai helyzetet, reá mutatván azon okokra, amelyek miatt a múlt évben a nagy és hatalmas .függetlenségi párt többsége elbukott és örömének adott kifejezést afelett, hogy a legutóbbi időben szétvált függetlenségi pártot ismét egy táborban látja fölvonulni, most ebben biztosítékát látja annak, hogy Előfizetési árak: Egész évre ...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Negyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||[ Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. a közel jövőben bekövetkező nagy politikai küzdelmekben egységesen, egy gondolattal és teljes erővel fog részt venni a vármegyei függetlenségi párt minden igaz tagja. Részletesen foglalkozott beszédében a párt jövő feladataival, a választó kerületek szervezésével és különösen kiemelte, hogy ebben a vármegyében ahol a magyarság túlnyomó része a függetlenségi eszmének a hive, ott a vármegyei törvényhatóság közgyűlésén is a 48-as és függetlenségi pártnak kell döntő szerepet játszani. Azon reményének és meggyőződésének adott kifejezést, hogy a vármegye függetlenségi polgárai mindannyian átérzik azokat a nagy feladatokat amelyek előtt a függetlenségi párt áll és mindnyájan teljes erővel részt fognak venni, hogy e vármegyében a függetlenségi eszmék egy erős és semmi hatalom által be nem vehető vára épitessék föl. Erre a hazafias munkára hívja fel a párt erejét és támogatását, amely munkálatoknak ő fáradhatatlan és kitartó vezetője óhajt lenni. Az éljenzésektől sokszor megszakított beszéd elhangzása után Jékey Zsig- mond emelkedett szólásra, aki nagy tetszéssel fogadott lelkes beszédben üdvözölte a megválasztott elnököt, kijelentvén azt, hogy az elnöki beszédnek minden gondolata áthatotta az ő lelkűket és úgy ő, mint a párt minden tagja biztosítják a párt uj elnökét, teljes és odaadó táA hajlók. Irta: Bársony Mihály. Két nap, két éjszaka esett a hó. Harmadnap kitisztult az ég s olyan kemény kéreg támadt a vastag fehér palást tetején, hogy a felnőtt embert is megbtrta. A gazdák elégedetten dörzsölgették össze a tenyereiket: — Nem kell félteni a jövő évi kenyeret. ., No, a téltől nem. Bizony, bizony kívánni sem tudtak volna alkalmatosabb időt a vetésekre. Az urasság . . . No, annak ugyan nem fájdul meg a feje az időjárásba. Akkora darab földön csak terem valami ennivaló, ha mostohán jár is az idő. De meg ott a bank. Kisegíti az a nagy fundusokat. Aztán egyik esztendő helyre üti a másikat. Nem úgy van a nagy ur, mint a kis ember. A szegény parasztot egy esztendő is agyonüti. Hát akinek még talpalatnyi földje sincs ? Annak mindenfélekép keserves a sora. Pedig de sokan vannak. Ha jó az idő, nem nekik jó; ha nem rossz, hát ők érzik meg leghamarabb. Kevés munka, kevés bér. Aztán élten a szegény ember egész éven át! Mert csak tavaszon, meg nyáron át van szóba- jöhető kereset .... Hogy ilyen alkalmatossá vált az idő, az urasság erdésze másfélszáz embert verbuvált a faluban hajtókkal. Igaz, negyven krajcár a napszáma, de azért az első dobszóra össza- jöttek az emberek. Száz helye van a pénznek ! Úgy egymás közt mondogatták is : — Kevés, kicsi napszám . . . — Kicsi ? De ha én nem mögyök mögy más! — Itt a hiba ! így az uradalom vadászatain sok mágnás verődik össze a faluban. Honnan jönnek. honnan nem, ki tudná azt megmondani? A vérszagra sereglenek össze. A nagy városok öntik . . . Annyian forgolódnak a kastély környékén, hogy körül lehetne velük rekeszteni. Hát szép mulatság is az ilyen nagy darab földön való puskázás. Egy-egy szori- tósban csak úgy nyüzsög a vad s ezrivel kerül terítékre. Különösen, ha az’» idő is ráfordul. No most rá fordul Mondogatták is a parasztok: — Lösz zsákmány fölösen. Kemény az ájer! Lett is. As első nap sűrűn ropogtak a puskák. Rakásra hullt a vad. Hanem estére kelve délnyugati szél kerekedett s éjfélkor már csak úgy zuhogott az eső. Másnap az emberek féltérdig gázoltak a csatakos hólébe. Jó, hogy a fekete agyag nem engedett, mert akkor elmerültek volna az őszi szántásokon . . . Hogy harmadnap is szitált az eső, már délben befejezték a hajtást. A sürüsi földek szüzén maradtak. Azokat. ha rájön az idő, majd a tisztek hajtják meg a szolgabirákkal, a doktor, meg a patikus al. Bizony azért a néhány tábláért nem érdemes Bécset, vagy Párisi odahagyni. Aztán a kaputosoknak is kell valami. Ki tudja, mikor veszi hasznát az uradalom, vagy legrosszabb esetben a tisztek. Tagadhatatlan, az uraknak sem tetszett, hogy az idő úgy belejátszott a mulatságukba. De nem vesztettek annyit, mint a parasztok, Hogy hat nap helyett csak három napra kapnak napszámot, az még hagyján. Bár ez is elég nyomós eset. Hanem az már csakugyan érzékenyen érintette őket, hogy a csizmáikat szétette a hóié.
