Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

2- ;• f.J(!:r.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

8-ik szám.

hivetalunk, a pénzügyigazgaíóság nyerjen megfelelő elhelyezést egy a mai kor igényeinek megfelelően létesítendő középületben, Szatmár városa nagylelkű áldozatkészsége ettől is megakarja kímélni az államkincstárt. Milyen szerencséje más városnak s mily kára az államnak, hogy nincs egy Szatmárhoz hasonló nemes vetélytársa !

A városok kiépítése a fővárostól kezdve a vidéki városokig, a középületek emelésével van összefüggésben. A közintézmények elhelyezésére szolgáló középületek nemcsak díszei a városnak, de irányt szabnak a város fejlődésének.

Nézzük a szomszéd Szatmár várost, városi és egyházi középületein kívül az állam js mennyivel járult hozzá a város fejlesztéséhez. Az ottani m. kir. adóhivatal hamarabb kap pénzügyi palotát az állam jóvoltából, mint a mi pénzügyigazgatóságunk. Nem is szólva régebbi állami középületeiről. Egy félmilliót meghaladó, befektetéssel fog felépülni az uj állami főgimnázium, nemrég épült a nagy vasúti in- ternátus, most nyert befejezést a faipariskola nagy szabású épülete.

Ha minden városban fontos egy-egy középület létesítése és méltán követelheti, hogy az állam az építkezések' feljesztése tekintetében is segítse a városokat, mennyivel több joggal követelheti ezt Nagykároly, mely mint említettem, eddig e címen igen kevés támogatásban részesült. Ha Miskolcz városában 600,000 koronát meghaladó költséggel létesítettek pénzügyi palotát, meghozhatják ezt az áldozatot a szegény Nagykárolynak is a gazdag Szatmár város ga- valér ajánlata dacára, mert, ha Szatmár tíz évi ingyen helyiséget helyez kilátásba, mi utalhatunk arra, hogy huszonegy éven át csekély 2000 forint bért fizetett a kir. kincstár, mely bérösszeg majdnem fentartási költségét képezi egy megfelelő állami épületnek. Záijel között megjegyzem, hogy amig a múltban fizetett csekély bérösszeggel részben érdemet szereztünk az állam által jövőben hozandó áldozat- készségre, Szatmár város az ingyen ajánlatáért tiz év múlva, vagy talán még előbb is kárpótolhatná esetleg magát bőven.

Miért ne építhetné fel Nagykárolyban a pénzügyi palotát az állam, mikor Beregszászon már húsz évvel az előtt épített?!

De ha az állam fel nem építi, építse fel a város a pénzügyi kormány által fizetendő megfelelő bérösszeg ellenében.

Ha a kir. kincstár bármely okból maga nem épitetné fel a pénzügyi palotát, a város által építendő fel nem csak azért, mert egy jövedelmező bérházat nyerne, hanem azért is, mert ez épület elhelyezése inkább a közérdeknek megfelelően történik ez esetben. Magánemberrel szemben feltétlen elsőbbség illeti meg a várost. Mintsem egy magánembernek a város adjon kedvezményt, létesítse a város a polgárok összesége javára gyümölcsöző befektetést.

A helyi sajtó sokat foglalkozik azzal, hogy hová építsük a pénzügyi palotát. Nagyon helyesen, mert egy középület elhelyezésénél nagy körültekintéssel és előrelátással kell eljárni. S abban a munkában a sajtó megkönnyíti az irányadó férfiak munkáját.

Egy középület elhelyezésénél figyelembe kell venni a város mai helyzetét éz fejlődési irányát. Minden városnak meg van a maga fejlődési törvénye. A terület és az eddigi építkezések írják elő a további fejlesztést. Nagykároly város belső területét, tehát központját képezi a Széchenyi-utca, Deák Ferencz-tér, Kölcsey-utca és ezeket összekötő Nagyhajdu- város-utca által határolt terület. A főutcát képező Széchenyi-utca, illetve Deák Ferencz-tér beletorkolik a nagy piactérbe. A nagy piactérre vezet közvetlenül, vagy közvetve majd minden utcánk igy legközvetlenebbül a Nagyhajduváros utca. Piacterünk nagyságánál és a városnak inkább a vasút felé való fejlődésénél fogva, a piactér északi oldala még a város központján van, dél felé eső oldala azonban már a központtól távol esőnek tetszik. A pénzügyigazgatóságot mai helyén azért találjuk félreesőnek a központtól távol levőnek. Növeli még a távolságot, illetve a hely alkalmatlanságát, hogy a piacon át odavezető úttal a városi hatóság nem törődik és úgyszólván közlekedési akadályok mellett juthatunk vásárnapokon a pénzügyigazgatósághoz.

Ha a pénzügyigazgatóság a piacnak a Kölcsey-szobo'rral szemben levő helyén állana, akkor nem sokkal beljebb volna a mai helytől, mégis már a város központján lenne. Azért azon eszme, hogy építsük a pézügyi palotát a mai konyha piacra jónak mondható és az eszmét felvető által felhozott indokok elfogadhatók.

Tekintve azt, hogy középületnek lehetőLg központon és forgalmi helyen kell épülnie, a Széchenyi-utca, Deák Ferencz-tér, Kölcsey-utca és a piactér eleje azon hely, hova a pénzügyi palota építendő. A város megindult fejlődése, melylyel számolni kell, szintén erre utal. Jakabfy- féle telek jó lehet állami elemi iskolának, de pénzügyi palotának nem.

Hisz a város tulajdonképpeni központjától épp úgy távol esnék mint ma sőt a város kifejlődése szempontjából tekintve, még rosszabb helyen tenne.

A telek drágasága a hely megválasztásában nagy szerepet nem játszhat, mert Nagykárolyban aránylag a telek nem drága, hogy pedig sok hely van, azt bizonyítják már az eddig alkalmasnak jelzett telkek. Az én nézetem szerint fontosnak tartom a pénzügyi palota építésénél a városfejlesztést.

így a város fejlődése és a piactér rendezése szempontjából nagy befolyással volna, ha a piactérnek egy másik a központhoz közelebb eső részén épülne. Ez esetben a piacnak két megfelelő ingyen telek állana rendelkezésre. Egyik a már ajánlott konyhapiac, a másik a Kölcsey szoborral szemben dél felé az országút melleti sarkon. Ugyancsak a város fejlődését és egyik legszebb utcánk rendezését eredményezné, ha a Kölcsey Ferencz utcának kiegye- nesitésével annak a Nagyhajdu város felé eső végére, sarokra épitenők.

A színházépítéskor nemtudtuk megvalósítani a Kölcsey-utca kiegyenesitését, akkor azzal nyugtatták meg a kisebbségben maradókat, hogy az utca rendezés úgy is meglesz. Az óta eltelt néhány év, de ez irányban semmi sem történt. Itt van újra alkalom. Egy tekintélyes középület emeléséről van szó, melynek a megyeházához, bírósághoz, postához, de még a piachoz is közel kell lennie. A Kölcsey-utcá- nak említett része mindegyikhez közel van, ezenfelül rendezést nyer egyik legszebb utcánk és ezt a piaccal összekötő másik utcánk. Fejlődésnek indul egy egész városrész.

De nemcsak egy régi városrész fejlődését mozdítjuk ezzel elő, hanem egy még csak most épülő városrészt kapcsolhatunk a városhoz, értem a tisztviselő telepet, mely a Tompa-, Nagyhajduváros utcán át hozható legközvetlenebb összeköttetésbe a nagy piactérrel.

Minden város a vasút felé fejlődik, ez történik nálunk is. Megkezdődött azon területek beépítése, mely a vasút és Kaplony-utcai kertek között fekszik és lenyúlik egész a postarét felé. Ezen város résznek összeköttetést kell

kapnia a város belső területével nemcsak egy, de több helyen. Az én véleményem szerint a megyeházával szemben levő Kaszinó-utcánál fontosabbnak tartom a Tompa-utcai összeköttetést, mert a Tompa-utca szélesebb és a haj- duvároson át közvetlenül a piactérre vezet. S egy nagy városrésznek érdeke, hogy a Kaplony- utcának ezen részén legyen egy a vasúthoz közvetlenül vezető utca, mely a mai Rozália- temető előtt volna a tisztviselő telep felé nyitandó. Ezen utca bonyolítaná le a vasúti forgalmat az Ágoston-utca felé is.

Hogy a Nagyhajduvárosnak, a Tompautca mindkét részének és a többi ezzel összefüggő utcának mennyire előmozdítaná fejlődését, erről nem is szólok, hisz ez már többször el volt mondva. Megernlitendőuek tartom még csak azt, hogy az uj állami elemi iskola is a Nagyhajduváros-utcán épül fel, mi szintén a Kölcsey-utca szabályozása mellett szól.

Ennyit tartottam a város fejlesztése szempontjából a pénzügyi palota építésével kapcsolatban szükségesnek elmondani.

' = ”'y- _

Szatmárvármegye termelő

közönségéhez.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubiláns kiállításuk sikere érdekében vármegyénk termelő közönségének a következő előzetes tájékoztatást küldötte meg.

Felhívás.

A szatmármegyei Gazdasági Egyesület 50 éves fennállását — mint ezt hivatalos közlönyünk utján már több Ízben köztudomásra hoztuk, — 1911. év szeptember havában, Szatmárnémetiben nagyobb szabású általános gazdasági és ipari kiállítással ünnepli meg.

E kiállítás hivatva lesz az érdeklő közönség előtt vármegyénk gazdasági és ipari fejlettségének hü képét bemutatni, ezért szükségesnek tartjuk becses figyelmét ezen körülményre már most felhívni, hogy a kiállítók az előkészületeket kellő időben megtéve úgy egyesületünk, mint saját reputációjuknak megfelelőig léphessennek a nyilvánosság elé.

Tájékoztatásul általánosságban közöljük, hogy kiállíthatok:

I. Varmegyénk területéről:

1. mezőgazdasági összes szemes, szálas, gumós és kereskedelmi vetemények, továbbá nád, gyékén, különféle talajnemek stb.

2. összes gazdasági háziállatok és ezek termékei;

3. mindennemű gyümölcsészeti, szőlészeti, borászati és kertészeti nyers és feldolgozott termékek;

4. erdőgazdasági termékek :

5. halászat, vadászat és méhészet termékei, valamint az ezek szolgálatában álló eszközök;

6. mezőgazdasági gyáripari termékek ;

7. háziipari termékek;

8. vármegyei iparosok műhelyében készült mindennemű ipari termékek.

II. Országos jellegű:

1. baronlfi, galamb, házinyul;

2. mezőgazdasági gépek és eszközök.

Miután ezen • vázlatosan közölt programmból t. czimed meggyőződhetik arról, hogy kiállításunk magasabb színvonalú lesz, számítunk arra, hogy mint kiálllitó részt vesz s annak sikerét ezúton is elő fogja mozdítani.

Részletes útmutatást a rövid idő alatt szétküldendő bejelentő ivek fognak ugyan nyújtani, mégis szükségesnek tartottuk a kiállító közönségnek ezeket már most szives tudomására hozni, hogy a kiállítandó állatok,