Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
Nagykároly, 1911. február 12. VII. évfolyam. 7. szám. «a- POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 26. szám II. emelet. .;•..........Kéziratokat nem adunk vissza. ~ á döntés megtörtént. Nagykároly, 1911. február 11. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 8-án Falussy Árpád dr. elnöklete alatt megtartott igazgató választmányi ülésén döntött 50 évi jubileuma alkalmából Szatmáron rendezendő általános gazdasági és ipari kiállításának sorsa felett és egyhangúlag kimondotta, hogy a kiállítást ez év szeptemberében megtartja. Nem is lehetett ez máskép, mert vármegyénk traditiói és múltja egyenesen megkövetelik, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, fenáilásának 50 éves megünneplésére, ezt a méltó keretet válassza. A kiállítás sorsa a tetemes költségek miatt kétséges volt, de mivel a kormány a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület küldötteinek Teleki Géza gróf elnöknek és Falussy Árpád dr, alelnöknek, a kiállításnak ugyan olyan mértékben való segélyezését megígérte, mint amilyen mértékben a szabolcsmegyeit a műit kormány részesítette, meg van minden lehetőség arra, hogy a kiállítás a vármegye méltóságához illő méretekben rendeztessék. /lEQJELEN^MINDEN VASÁRNAP. . ... je:- Y szerkesztő: 'G-v>- ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy a kiállítás anyagát nemcsak szorosan a gazdasági produktumokra terjeszti ki, hanem belevonja az ipari termékeket is. A kiállításnak az ipari készítményekre való kiterjesztése csak helyeselhető, miután igy az őstermelés által az iparnak szolgáltatott anyagok feldolgozott állapotban is szetnlél- hetővé tétetnek. De nagyfontosságu vármegyénk iparosságára is, mivel ezáltal módjukban lesz egyrészt tudásukat bemutatni, másrészt pedig készítményeiknek piacot teremteni, mert bár e kiállítás csak megyei jelentőségű, mégis országos látogatottságra számíthatunk. meg van. De amig a városunkban rendezett kiállítás csak szükebb körű volt és igy a kiállított tárgyaik iránt az érdeklődést is csak szükebb körben tudták felkelteni, addig a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiállításán a Gazda szövetség — mely annak tartama alatt rendezi Szatmáron 11. nagygyűlését — egy magában 3000 látogatót biztosit. Iparosainknak tehát elsősorban saját nagy anyagi érdekük részt venni e kiállításban, pedig ez alkalommal az erkölcsi oldalát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 8-án megtartott igazgató választmányi üléséről részletes tudósításunk a következő: A kiállítást rendező bizottság e tárgyban érintkezésbe fog lépni vármegyénk iparosaival, de mi már most felhívjuk városunk iparosságának figyelmét e körülményre, hogy ismertludásuknak megfelelő munkákat idejük legyen elkészíteni. Városunk iparosságának, mint a megyeszékhely lakóinak fokozott igyekezettel kell készülni a részvételre és ezt annál is inkább tehetik, mert — amint ezt a pár évvel ezelőtt városunkban rendezett kiállításukkal bebizonyították — erre a megfelelő képességük A választmányi ülésen jelen voltak : Falussy Árpád dr. egyleti alelnök. Böszörményi Emil dr., Világossy Gáspár egyl. titkár, Damokos Andor dr. egyl. jogtanácsos, Bikfalvy Albert, Daróczy Endre, Domahidy István, György Endre, Galgóczy Árpád dr., Keresztszeghy Lajos, dr., bér. Kovács Jenő, bér. Kovács Miklós Kossuth István, Maróthy Sándor, Pethő György, Péterffy Imre, Szarka Andor, Sár- közy Andor, Szeőke Sándor, Tichy Gyula, Werner oszkár választmányi tagok. A Falussy Árpád alelnök részletes s minden irányban teljes és alapos felszólalásában első sorban is jelentést tett arról, hogy Teleky Géza gróf elnökkel úgy a kereskedelemügyi áz ember a laogészben.*) (Tolsztojról szól.) Irta: Halasi Andor. Egyszer — véletlenül — belenéztem egy alkotó fő szemébe, ép akkor, amikor a világ nézte magát benne: alkotás közben. Ijesztő volt. Valami olyan erő meredezett belőle, ami erősebb volt az egész embernél; az arckifejezés semmit sem tudott róla. Szerettem volna megrázni a vállait és beleorditani a fülébe : vigyázz ! védtelen vagy! ki ügyel most reád ? Megijedtem, mikor először láttam meg a maga szörnyű valóságában a teremtő kiváncsi- ságot. Megfélemlített az a végtelen könnyelmű komolyság, amely mindent, de mindent fontosnak tart a világon, csak a maga személyét nem. Láttam egy ember szemét, amikor nem ő volt a szemében, hanem a dolgok és emberek milliói. *) Mutatvány a „Kritika“ ez. folyóiratból. Ekkor értettem meg, hogy a lángész teremtő élete alatt miért kell elhervadnia az ember külön életének. Akár mit csinál, olyan nagy fényben csinálja, hogy bántóan kicsinyes lesz saját maga előtt. Az ilyen szemből kisütő fényben nem az ő boldogsága, hanem a világ boldogsága ragyog. A lángésznek nem szabad boldogságot keresnie, neki alkotnia kell. A boldogság kérdése nem lehet az ő külön kérdése. Ha mégis felveti és logikusan gondolja végig, a lemondáshoz kell eljutnia. Még a gőgös, hedonista Wilde is a „Dominus, non sum dignus“-ig alázkodott, amikor komolylyá vált ez a kérdés előtte. Tolsztoj valaha katona volt, világfi és hírre szomjas iró. Kalandjainak labirintusában egyelőre csak a vágyai bolyongatták, nem a tudatos boldogság keresése. Életének a világ életével való összecsapásából s ennek a vérre menő játéknak a szellem tükrében leforgó árnyjátékából születtek a nagy, a tolsztoji alkotások. Önmaguhért beszélnek, teremtőjüktől függetlenül. Tolsztoj a maga külön életéért külön is akart beszélni. Elkezdte keresni a sors fölötti abszolút és biztos hatalmat: a boldogságot. Kereste a saját külön életének világuralmát. Aztán elkezdte hirdetni: csak egy módon lehetünk boldogok, ha minden szálat, melyen a boldogságunk sorsa függ, magunktól sodrunk. Minden szálat el kell vágnunk, amely a külső, nem tőlünk függő dolgokhoz köt. Csak ekkor szabadulunk meg minden rabszolgaságtól. Nem a vágyaink kielégítésében, hanem a vágyainktól való mentességben, a lemondásban vár reánk a boldogság. Ez a felszabadulás. Aki látni tud, az folyton uj meg uj törvényeket vesz észre. Akar is uj meg uj törvényeket látni. Mert ez maga a felszabadulás. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű 7 PURGÓ-BAYER. í Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: <C_-~ BPORöm üMÓ 1V Vissza a hamisítványokkal, mert kárték Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
