Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
50-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. maga a népsuverenitás — egy egészséges parlamenti rendszer alakjában. Ott ahol ez nincs, ott nincs valódi alkotmányosság ! Ezért a mi' bajainkon csakis egy tiszta és hamisítatlan választási rendszert segíthet — és ha ilyen létre jön, ennek megnyilvánulása előtt az uralkodó, a korona is meghajlik, akkor van valódi parlamentarizmus, akkor van igazi alkotmányosság. Mindaz ami eddig niinálunk volt és van, csak beteges parlamenti forma — és nem más, mint burkolt absolutismus, az uralkodó akarata hamisított parlamenti kormányzás keretében. Itt van a bajnak mélyen fekvő oka — és ez nem más mint hatalmi kérdés — a magyar nép akaratáiak sanctiója csak akkor lehet, ha az nemcsak erkölcsi erőre, de fegyveres erőre is támaszkodik, ezért kell nekünk választói reform, hogy szabadon megnyilatkoz- .hasson a nemzet, ezért kell önálló hadsereg, hogy akaratának érvényt is tudjon szerezni, azon tény által, hogy maga rendelkezik a hatalommal. Ezért vagyok én lelkem legmélyebb meggyőződésével — az Ausztriától való teljes elvállásnak — a personális uniónak — és a függetlenségi és 48-as eszmének hive. Midőn a múlt év júniusában utoljára szólaltam fei itten — akkor a függetlenségi politika egy nagy választási vereség után állott, közvetlenül ennek hatása alatt mondottam Önöknek, hogy örülök, hogy most juthatok be az ország- házába, mikor a függetlenségi politika és az örök igazságu nemzeti eszme leginkább szorul védelmezőkre. — így is volt; az akkori vereség — és ezt bátran mondom — nem volt olyan nagy, mint amilyennek számszerűleg látszott — a pártok széttagoltsága — a le- hangoltság, — a teljes apatia dacára — az első nagyobb támadásra a véderőreform támadásakor — felvillanyozva és uj erőhöz jutva álltunk csatasorba és ha a mai f:gyverszünet alatt positiv eredményről nem számolhatok be — azt a legtárgyiiagosabban is konstatálhatjuk, hogy ami hadállásunk erősebb, ami téli szállásunk, winterqvartirunk biztosabb. — Nem engedtünk semmit, de meggátoltunk sokat — a nemzet anyagi erejét, erkölcsi prestigejét megóvtuk — a parlamenti erőszakot elkerülve — mert elvünk volt harc a béke létrejöttéért — harc a nemzet jogaiért, de nem harc hatalom vágyból — vagy személyes kérdésekből — és a parlamentaris erős fegyvert az obstructiót, amelyhez nyúltunk, csakis ez igazolja, — mert valóban igáz marad az a mondás: hogy a hazáért fel kell áldozni mindent, csak magát a hazát nem. Mint igen tisztelt választóim tudják, mi ebben a parlamenti harcban, mi pártonkivüli függetlenségiek csoportba alakultunk — ennek az alakulásnak, mely a véderőreform elleni harcban született, kettős célja van — egyrészt hatásosabban tudunk fellépni a parlamentben, másrészt ez a lényeges ok és cél is — összekötő kapocs vagyunk a két függetlenségi párt között — közelebb igyekezünk hozni e két testvért és ha egyesítését elértük, úgy elmondhatjuk, hogy célunkat elértük és mi is beleolvadhattunk az újra egyesült anyapártba, Kossuth Lajos örökének táborába, — amelynek hívei lenni soha egy percig sem szűntünk meg; igyekszünk egyrészt a demokratikus haladást, másrészt a nemzeti eszme kizárólagos szolgálatát hangoztatva közelebb hozni a két pártot egymáshoz, — mert hiszen a nemzeti eszme szerintem csak demokratikus — a demokratia pedig csak nemzeti s csakis magyar lehet. Ez a két kandinális tétele Kossuth és Irányi politikai hagyatékának — és ez kell, hogy minden actuális kérdésben vezessen minket is — ezért nem fogadhatjuk el a jelen véderőreformot sem, — mert nem szolgálja sem a nemzeti célokat, a nemzeti eszmét, sem nem demokratikus, mert óriási terheket ró és kiváltságokat teremt — a legtehetségtelenebb, a legalacsonyabb müveltségüek javára. Ugyancsak a nemzeti eszme és a demokratikus fejlődés lehetnek vezetőink a választójog kérdésénél is. Egy széles rétegekbe nyúló, tiszta választásokból keletkező, presszió, corrupció nélküli, de minden izében magyar parlamentre van szükségünk. Én egészen nyíltan megmondom, úgy kell a reformot keresztül vinni, hogy a magyarságnak kedvezzen, de ha azt elértük, akkor legyen az mentői közelebb a népjogok teljes egyenlőségéhez. Sokan féltenek egyes osztályokat, sokan egyes kereseti ágak művelését, mások felekezeti harcoktól félnek — a választójogot csakis a nemzet egyeteme szempontjából lehet megítélni — és jó csak az a választó törvény, mely a nemzet szabad akaratának megnyilvánulását célozsa — ez az én nézetem a választó törvényekről! De nem képezhet ez a kérdés közöttünk, függetlenségiek között nézeteltérést, ha ezt a tételt mérlegeltük. Ha egy választó törvényjavaslaf lesz előttünk, mindegyikünk a saját nézetét mondhatja arról — saját lelkiismerete, saját meggyőződése szerint — és én tudom, hogy célunk egy és ha az ösvények labirintusba is visznek — felfelé csak egy ut vezet — és azon találkozunk! Folytatni fogjuk együtt e harcot, ahol elhagytuk — igazunk tudatában és az Önök bizalmából merítünk ehhez erőt és kitartást. S ha a harc hevében az egyesek érdeke háttérbe is szorul, ha az Önök képviselője a harcok élén állva, talán néha vörös posztó a hatalom jelenlegi birtokosai előtt, nem is tud mindent elérni, amit e város érdekében, e kerület, e környék javára akarna, én tudom, hogy önök ezt érzik, de inkább szeretik ha eszméik és hazafiságok bátor kifejezője vagyok, — mintsem kerületi érdekek közvetítője a kormány hatalomnál. Amit tehetek, azt szívesen és őrömmel teszem meg mindig. Tekintettel, hogy tisztelt képviselő Társaim, akik ide kisértek is szívesek Önökhöz szólani, nálamnál sokkal ékesebben és jobban fogják azt tenni. Én azzal zárom szavaimat, hogy köszönöm eddigi szives bizalmukat, tartsák meg ; kérem e nemzeti ügyért régi lelkesedésüket, . mely a városnak egy régi hagyománya — és tartsanak engem továbbra is e kerület igaz barátjának ! A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Désy Zoltán volt a következő szónok. — Mi ma nem kívánjuk — mondta — a magyar hadseregnek azonnali felállítását, de kívánunk egyet, hogy a törvénynek azok a rendelkezései, melyek világosan elismerik, hogy az egész hadseregnek kiegészítő része a magyar hadsereg, ne csak papiroson legyenek meg, azok az életben is végrehajtassanak, A másik tétel, hogy a választói jogot demokratikus nemzeti alapon meg kell oldani. Kell, hogy alkalmas ember vegye kezébe a megoldást, az ne hivatkozzék arra, hogy annak legyőzhetetlen akadályai vannak, csak egy van, a merev párturalom érdeke, amely négy évi bukás után feltámadott és amely feltámadást újabb 40 évvel akarja megpecsételni az a párturalom, amely már ott volt az erőszak küszöbén, melyet csak jóindulatú egyének készsége akadályozott meg. Az országnak nem az az érdeke, hogy egyik vagy másik párt uralkodjon, hanem érdeke, hogy a parlamenti váltógazdaság következzen be. Könnyű a többséggel a háta mögött a hatalom birtokában törvénytelenségeket követni el, ha tudjuk, hogy a számonkérés sohasem következik be, de aki tudja, hogy a nemzet változó ítélete mit jelent, meg fogja gondolni, hogy sérí- se-e a törvényt oly módon, hogy azzal a nemzet bírálatát kihívja. Parlamentarizmusról itt beszélni nem lehet, burkolt abszolutizmusról van szó, ami egy országra a legkárosabb. Én hittel és bizalommal nézem a helyzetet, annyira világos a helyzet, hogy nemcsak az ország érdekeinek, de a jóindulatnak kigúnyolása nélkül nem lehet a békét meg nem kötni, nem lehet, mert a békét követelik nagyon fontos nemzeti érdekek, követeli a dinasztiának érdeke és ezek előtt az érdekek előtt politikusnak minden körülmények között meg kell hajolnia, meg kell hajolnia akkor is, ha azt a szeretett és istápolt pártérdeket is pillanatnyilag fel kell áldozni. Ebben a hitemben megerősít az a tapasztalat, amelyet a fegyerszünet megkötésénél szereztem, igenis abban a hatalmas többségben vannak vezető egyének, akik elsősorban nem a pártérdeket, hanem mint más ellenzéki pártok, az ország érdekét te ntik irányadónak. (Viharos éljenzés.) Dr. Preszly Elemér a függetlenségi párt politikai fontosságát, a pártonkivüli függetlenségiek pártalakulásának indokolt voltát s e párt elnökének hivatottságát fejtegette. Kimutatta, milyen egyoldalú, sőt hamis világításban állítja be a katonai történetírás a műit eseményeit. A hadseregben a ma uralkodó föltétien abszolút egyeduralom helyett a dualisztikus paritást kívánja érvényesíteni. A függettenségi párt 10 év óta testével tartóztatja fel a vészes katonai javaslatok törvényerőre emelkedését. Szóló Ígéri, és fogadja, hogy a jövőben is teljes erővel fognak helyt állani. Dr. Adler Adolf a függetlenségi és 48-as párt nevében mondott ezután köszönetét gróf Károlyi József dr. képviselőnek, eddig kifejtett tevékenységéért és a választópolgárságnak nagyrabecsülését, osztatlan bizalmát tolmácsolta. A népgyülés befejezte után a Magyar Király éttermében társas-ebéd volt, ahol dr. gróf Károlyi József jobbján Désy Zoltán, baloldalról Debreceni István kir. tanácsos, polgármester, dr. Falussy Árpád s a többi vidéki vendégek foglalták el a díszhelyeket. Az első pohárköszöntőt dr. Falussy Árpád mondotta, nemcsak a maga, mint a vármegyei függetlenségi párt elnöke, de a kerületi pártelnök dr. Adler Adolf nevében is, mint akit a családjában szenvedett súlyos csapás tartott vissza a megjelenéstől. Gróf Károlyi József dr.-t éltette. Vetzák Ede dr. nehány meleg szóval a vendégképviselőkre ürítette poharát. Dr. gróf Károlyi József családjának ősi hagyományaira, de saját szive érzelmeire is hivatkozva Nagykároly város felvirágzására üríti poharát. Désy Zoltán a demokrácia eszméjét dicsőíti s városunk választó polgárait, mint a demokrata eszmék zászlóvivőit élteti. Moldován Endre mezőfényi plébános helyi vonatkozású, interpellációnak is beillő, humoros felköszöntője általános derültséget keltett. — Jordán Károly dr. apát — gróf Károlyi Józsefet, Jékey Zsigmond — a kerületet, Rónai István csanálosi plébános — Désy Zoltánt éltette. A közigazgatási bizottság ülése. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én tartotta rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A teljes számban megjelent tagok üdvözlése után a bizottság az egyes előadók jelentéseivel foglalkozott. Dr. Péchy István főjegyző által felolvasott alispáni jelentés szerint a személy és vagyonbiztonságot oly esetek, amelyek különösebb intézkedések megtételét tették volna szükségessé, nem zavarták. Fegyelmi ügyekre vonatkozólag bejelenti, hogy dr. Kepessy László főszolgabíró jelien katonaügyekben a kellő ellenőrzés elmulasztása miatt elrendelt fegyelmi vizsgálat be- ejeztetvén, őt az alispán az elmúlt hó folyamán kelt véghatározatával dorgálással büntette, jelentését azzal zárja be, hogy az elmúlt hó folyamán a vármegyéből útlevelet kért 208, visz- szavándorolt 44 egyén. A bizottság Péchy László Fáskosarak, utazó- és virágtartó kosarak, veranda bútorok mindenféle gyékény kivitelben jutányos munkák a legszebb áron készíttetnek a NAGYKÁROLYI GAZDASÁGI NÉPISKOLÁBAN.
