Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

"“'A ■".-M..-. ^7

kereskedőkre, akik a magyar leányok becsületének árán hizlaljak erszényüket.

Ugyanezt mondhatjuk jelenkori irodalmunk félszeg irányára, mely nemcsak nálunk, hanem a külföldön is általános feltűnést keltett. Rontja a müizlést és megmételyezi az erkölcsöt. Nem a költészet, hanem a szép máza és látszata alatt csak fonákja az igazi költészetnek. A mai szépirodalom rászorult a megjavításra és kell, hogy helyesebb irányba terelődjék, mert a költészet a legjobb tanítómester ugyan, Jmig helyes nyomon jár, de viszont, ha álutakra téved, rosszabb minden rossznál, mert a munkáltatás és gyönyörködtetés színe alatt szabadon árulhat mindennemű lélekölő mérget. Romboló hatással van a kevésbbé avatott olvasóközönségre s főképen a fejlődő és még ítélni nem tudó fiatal lélekre, melyet a jövőnek megóvni erkölcsi kötelesség volna. Szóval a mai szépirodalom rontja az erkölcsöt és meghamisítja a müizlést.

Nézzük, vájjon miben rejlenek a jelenkori szépirodalom ezen félszeg állapotának az okai- Az életnek tükre a költészet, melynek azonban rosszul alkalmazva tárgyát, sok esetben ferdítve mutogatják s ezzel' elvéti célját, mely abban áll, hogy a természetet s ennek egyik legfőbb, legjelentősebb részét, az emberi életet, hitével, erkölcseivel és szokásaival gyönyörködtető képekben állítsa elénk, Gyönyörködni kell tehát a költészetben s hogy ezt tehessük, a képet szép álakban kell előadnia.

De mit észlelünk ma? Azt, hogy a modern szépirodalom sokkal jobban szereti feltárni a biint, a nemtelen, aljast, mint az erényt, a nemest és a magasztost.

Hiszen előadhatja a költészet a bűnt is. Nem dicsérem, sőt helytelennek tartom az olyan elvet, mely a költészetet kizárólag erkölcsi oktatásokkal akarja elárasztaniani; előadhatja a költészet a rutát is, az aljast is, de sohasem önmagáért, hanem, hogy az igaz, jó és nemes szépsége az ellentét által annál inkább kitűnjék. De ezt a modern költészetben kasztalan keressük.

A való életet akarja festeni s nem azt teszi, csak az élet szélsőségeit tálalja fel s midőn azt hiszi, hogy az életet híven rajzolja, nem veszi észre, hogy annak csak visszáját, fonákját vázolta.

Ha irodalmunkat figyelemmel kisérjük, teljesen hü képet alkothatunk a jelenkori magyar irodalom elfajulásáról és azt meg kell vallani, irodalmunk jövőjére nézve nagyon csekély reménnyel kecsegtet.

Szinte megfoghatatlan az a könnyelműség, melyet az irók legnagyobb része irodalmunk kárára elkövet. A helyett, hogy a realizmus és pornográfia elfajulását megakadályozni és helyes irányba terelni törekednének, még inkább ők adnak lábat a rossznak és példát mutatnak a rutra.

Soraimat Lessing szavaival fejezem be, melyek szerint: „A költészet mindenik válfajának az a hivatása, hogy javítson és szomorú, ha ezt még bizonyítgatnia is kell, de rgég szomorúbb, ha akadnak költők, akik ebben kételkednek.,,

4-ik oldal.

Furcsaságok.

Négy évvel ezelőtt egy gyári munkásnő az utcán agyonszurt egy gyári munkást, aki sértő kifejezésekkel illette és tettleg is bántalmazta. A leány halált okozó súlyos testi sértéssel vádolva, az esküdtek elé került, akik azonban fölmentették. A meggyilkoltnak öccse nem tudta elfelejteni bátyja halálának okozóját s mikor tavaly november 10-én az utczán meglátta, revolvert rántott és rálőtt. A golyó megakadt a leány télikabátjában és csak könnyebb sérülést ejtett rajta.

SZATMÁRVARMEGYE.

A napokban szándékos emberölés kísérletével vádolva került az esküdtszék elé. A vádlott a tárgyaláson beismerte tettét és hangoztatta, hogy bátyjáért akart bosz- szut állani. Az elnök azután ismertette a négy év előtti bűneset iratait és ezzel a bizonyító eljárást be is fejezték. Az esküdtek nem bűnösnek mondták ki, mire a bíróság fölmentő ítéletet hozott.

Az esküdtszéki intézménnyel tehát, ugylátszik, életbe lépett az ön Ítélkezés szabadsága.

*

* *

26-án volt a Medvey Lajos bátyánk banketje, 1-én lesz az Obholczer Gyula bácsié, ha ez igy megy tovább, a barátok és tisztelők sorából nagyon kevesen érik meg a 40 éves szolgálati időt.

*

* *

Naprói-napra szaporodnak a bankok városunkban és igy természetes mindég nagyobb lesz az egymásközti konkurencia. Amint egy megbízhatatlan forrásból értesülünk egy régibb, jó nyereséggel működő intézet a nagy versenyben azzal akar előnyt biztosítani magának, hogy minden év végén egy váltót kisorsol, melynek értékét leírásba hozza.

*

* *

Apró bölcsességek.

A bánat a szív fogfájása.

Szamár bőgését csak szamár érti.

A pénz az élet kenőcse.

Sánta ember tánca, repedt hegedű hangja.

Szegény ember társa csak az üres táska. b:

Vak kakas is kukorékol, sánta szamár is rúg.

Jobb egy ló nyereg nélkül, mint egy nyereg ló nélkül.

Üres tarisznyában nem fészkel az ördög.

Férfi szerelme, koldus ajándéka.

Jobb egy mogyoró a zsebben, mint a dió a szomszéd fáján.

HÍREK.

Lapunk egyes számai kaphatók: Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében.

Medvey Lajos tiszteletére abból az alkalomból, hogy a király 40 évi buzgó szolgálatainak elismeréséül az arany érdemkereszttel kitüntette a vármegyei tisztviselők az ünnepelt barátainak és tisztelőinek bevonásával a „Magyar Király“ éttermében bankettet rendeztek. A ki- tüntettet a vacsorára egv küldöttség hívta meg, kit a dalegyesület az „Éljen soká . . .“ ez, dal éneklésével fogadott. A banketten, amely a dalegyesület szép énekei és Fátyol Józsi zenéje mellett a legkedvesebb hangulatban folyt le, az első pohárköszöntőt Ilosvay Aladár alispán mondotta az ünnepeltre. Mint régi tisztviselő társa és legjobb barátja, úgymond, ő akarja legelsőnek éltetni Medvey Lajost, ki a zöld asztalnál utánozhatatlan erős tevékenységével a fehérnél fiatalos kedélyével mindig elől járt. Élteti őt mint a legbuzgóbb tisztviselőt, a legjobb barátot és a czélt soha nem tévesztett

5-ik szám.

vadász czimborát. E meleg szavakért "hálásan mondott köszönetét az ünnepelt, éltetve a megjelenteket, Ezután Bqudisz Jenő várm. alügyész méltatta Medvey Lajos érdemeit, talpraesett szép beszédben, vázolva tisztviselői munkásságát, melyet ő még abból a kedélyes régi időből ismer, amikor az alispán elegendőnek tartotta két hetenkint egyszer ellátogatni hivatalába és amikor úgy szólván minden ügynek elinlézője az ünnepelt volt. Majd Suták István ügyvédjelölt köszöntötte föl, mint a dalárda legbuzgóbb és legrégibb tagját. A nagyszámú társaság a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig maradt együtt.

Jubileum. Obholczer Gyula pénzügyi tanácsos, a helybeli p. ü. igazgatóság meljé rendelt számvevőségnek közszeretetben álló főnöke, * buzgó és fáradhatatlan tisztviselői munkáságának 40-ik évét február 1-én tölti be. Mint értesülünk e napon a megyei p. ü. tisztviselők és a körjegyzőségek teljes számban városunkba jönnek a kedves öreg ur üdvözlésére, ki úgy a hivatalban, mint a társadalmi élet terén, a zeneegyesület élén irigylendőén fiatalos, rokonszenves tevékenységével, általános tiszteletet és szeretetet érdemelt ki. Aznap este a „Magyar Királyban“ tiszteletére fényes bankettet rendeznek tisztviselő társai, barátainak és tisztelőinek bevonásával.

Esküvő. Dr. Muhi Zsigmond szatmári orvos f. hó 18-án esküdött örök hűséget Gulácsy Gyula ezégénydányádi földbirtokos leányának Ilonkának.

Eljegyzés. Fejes Ilonka aranyosmegyesi áll. elemi iskolai tanítónőt, dr. Fejes István szatmári ügyvéd és lapszerkesztő leányát eljegyezte Nuszer Lajos kerekegyházi kath. el. iskolai igazgató.

Az Olsáregylet f. évi február hó 26-án a városi színházban felolvasó-estét rendez. A rendezőségnek sikerült erre az estére megnyerni az országos hirü szónokot P. Butykay Antalt Budapestről.

Lelkészválasztás. Visky Ferencz fábián- házai ref. s. lelkész Egri szatmárvármegyei község által f. hó 22-én csaknem egyhangúlag lelkésszé megválasztatott, ennélfogva a hodászi és nagydobosi lelkészi állásra beadott pályá- zátatát visszavonta.

Ugrón Gábor szilágysomlyói képviselő 22-én este meghalt. Testi és szellemi erőinek teljességében érte utói a halál. Néhány nap előtt még ott járt a képviselöház folyosóján s felszólalásra készült a bankkérdésben. Rosszul- létről panaszkodott már akkor, de senki sem sejtette, hogy magyarország egyik legnagyobb szónoka oly közel áll a sirhoz. Halála pártkülönbség nélkül igaz részvétet keltett a politikai világban és közéletben egyaránt. Ugrón Gábor nevét az egész müveit világon ismerték. Elsők egyike volt, aki megtörte a függetlenségi párt non possumus politikáját és bement a delegáczióba, hogy ottan is teljesítse az ellenzék ellenőrző kötelességét. Ha egyszerre nem, hát fokozatosan akarta megvalósítani nemzete függetlenségét. Egyetlen egyszer maradt ki a tisztelt házból, de aztán többet soha. Igen sokszor több kerület is megtisztelte. Halálát az egész nemzet gyászolja.

Gyászhir. Özv. Strobentz Károlyné szül. Ráth Josefine, folyó évi január hő 23-án életének 80-ik évében Budapesten elhunyt

A szinügyi bizottság f. hó 26-án d. u.

5 órakor ülést tartott. A tárgysorozatnak két pontja volt. 1. Heves Béiának kérelme, ki 28-ára játszási engedélyért folyamodott. E kérelmet a bizottság vissza utasította, mivel az időt rövidnek találta arra, hogy kellő meleg színházról gondoskodhasson az igazgató, 2. Szuchán Elemér debreczeni lapszerkesztőnek folyamodványa, ki a színházat, egy évre, mozgófénykép előadások czéljaira bérbeadni kéri. Mire nézve a bizottság úgy határozott, hogy nyilvános árverés hirdetését fogja javasolni a képviselő- testületnek.

Gazdakör városunkban. A nagykárolyi sváb részi közbirtokosság tagjai közül mintegy 40-en vasárnap délután értekezletre gyűltek össze. — Az értekezlet czélja volt meg- ■ beszélni azon körülményeket, melyek között „Gazdakörben tömörülhetnének.“ — Az értekezleten megjelent dr. Sárváry Béla miniszteri segédtitkár, a „Hegyvidéki miniszteri kirendelt-