Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

"“'A ■".-M..-. ^7 kereskedőkre, akik a magyar leányok becsüle­tének árán hizlaljak erszényüket. Ugyanezt mondhatjuk jelenkori irodalmunk félszeg irányára, mely nemcsak nálunk, hanem a külföldön is általános feltűnést keltett. Rontja a müizlést és megmételyezi az erkölcsöt. Nem a költészet, hanem a szép máza és látszata alatt csak fonákja az igazi költészetnek. A mai szépirodalom rászorult a megjavításra és kell, hogy helyesebb irányba terelődjék, mert a költé­szet a legjobb tanítómester ugyan, Jmig helyes nyomon jár, de viszont, ha álutakra téved, rosszabb minden rossznál, mert a munkáltatás és gyönyörködtetés színe alatt szabadon árulhat mindennemű lélekölő mérget. Romboló hatással van a kevésbbé avatott olvasóközönségre s főképen a fejlődő és még ítélni nem tudó fiatal lélekre, melyet a jövőnek megóvni erkölcsi kötelesség volna. Szóval a mai szépirodalom rontja az erkölcsöt és meghamisítja a müizlést. Nézzük, vájjon miben rejlenek a jelenkori szépirodalom ezen félszeg állapotának az okai- Az életnek tükre a költészet, melynek azonban rosszul alkalmazva tárgyát, sok esetben ferdítve mutogatják s ezzel' elvéti célját, mely abban áll, hogy a természetet s ennek egyik legfőbb, legjelentősebb részét, az emberi életet, hitével, erkölcseivel és szokásaival gyönyörködtető ké­pekben állítsa elénk, Gyönyörködni kell tehát a költészetben s hogy ezt tehessük, a képet szép álakban kell előadnia. De mit észlelünk ma? Azt, hogy a modern szépirodalom sokkal jobban szereti feltárni a biint, a nemtelen, aljast, mint az erényt, a nemest és a magasztost. Hiszen előadhatja a költészet a bűnt is. Nem dicsérem, sőt helytelennek tartom az olyan elvet, mely a költészetet kizárólag erkölcsi oktatásokkal akarja elárasztaniani; előadhatja a költészet a rutát is, az aljast is, de sohasem önmagáért, hanem, hogy az igaz, jó és nemes szépsége az ellentét által annál inkább kitűnjék. De ezt a modern költészetben kasztalan keressük. A való életet akarja festeni s nem azt teszi, csak az élet szélsőségeit tálalja fel s midőn azt hiszi, hogy az életet híven rajzolja, nem veszi észre, hogy annak csak visszáját, fonákját vázolta. Ha irodalmunkat figyelemmel kisérjük, teljesen hü képet alkothatunk a jelenkori magyar irodalom elfajulásáról és azt meg kell vallani, irodalmunk jövőjére nézve nagyon csekély reménnyel kecsegtet. Szinte megfoghatatlan az a könnyelműség, melyet az irók legnagyobb része irodalmunk kárára elkövet. A helyett, hogy a realizmus és pornográfia elfajulását megakadályozni és helyes irányba terelni törekednének, még inkább ők adnak lábat a rossznak és példát mutatnak a rutra. Soraimat Lessing szavaival fejezem be, melyek szerint: „A költészet mindenik válfajának az a hivatása, hogy javítson és szomorú, ha ezt még bizonyítgatnia is kell, de rgég szomorúbb, ha akadnak költők, akik ebben kételkednek.,, 4-ik oldal. Furcsaságok. Négy évvel ezelőtt egy gyári mun­kásnő az utcán agyonszurt egy gyári munkást, aki sértő kifejezésekkel illette és tettleg is bántalmazta. A leány halált okozó súlyos testi sértéssel vádolva, az esküdtek elé került, akik azonban fölmen­tették. A meggyilkoltnak öccse nem tudta elfelejteni bátyja halálának okozóját s mikor tavaly november 10-én az utczán meglátta, revolvert rántott és rálőtt. A golyó megakadt a leány télikabátjában és csak könnyebb sérülést ejtett rajta. SZATMÁRVARMEGYE. A napokban szándékos emberölés kísér­letével vádolva került az esküdtszék elé. A vádlott a tárgyaláson beismerte tettét és hangoztatta, hogy bátyjáért akart bosz- szut állani. Az elnök azután ismertette a négy év előtti bűneset iratait és ezzel a bizonyító eljárást be is fejezték. Az esküdtek nem bűnösnek mondták ki, mire a bíróság fölmentő ítéletet hozott. Az esküdtszéki intézménnyel tehát, ugylátszik, életbe lépett az ön Ítélke­zés szabadsága. * * * 26-án volt a Medvey Lajos bátyánk banketje, 1-én lesz az Obholczer Gyula bácsié, ha ez igy megy tovább, a barátok és tisztelők sorából nagyon kevesen érik meg a 40 éves szolgálati időt. * * * Naprói-napra szaporodnak a bankok városunkban és igy természetes mindég nagyobb lesz az egymásközti konkuren­cia. Amint egy megbízhatatlan forrásból értesülünk egy régibb, jó nyereséggel működő intézet a nagy versenyben azzal akar előnyt biztosítani magának, hogy minden év végén egy váltót kisorsol, melynek értékét leírásba hozza. * * * Apró bölcsességek. A bánat a szív fogfájása. Szamár bőgését csak szamár érti. A pénz az élet kenőcse. Sánta ember tánca, repedt hegedű hangja. Szegény ember társa csak az üres táska. b: Vak kakas is kukorékol, sánta sza­már is rúg. Jobb egy ló nyereg nélkül, mint egy nyereg ló nélkül. Üres tarisznyában nem fészkel az ördög. Férfi szerelme, koldus ajándéka. Jobb egy mogyoró a zsebben, mint a dió a szomszéd fáján. HÍREK. Lapunk egyes számai kaphatók: Eigner Simon könyv- és papirkereske- désében. Medvey Lajos tiszteletére abból az alka­lomból, hogy a király 40 évi buzgó szolgála­tainak elismeréséül az arany érdemkereszttel ki­tüntette a vármegyei tisztviselők az ünnepelt barátainak és tisztelőinek bevonásával a „Magyar Király“ éttermében bankettet rendeztek. A ki- tüntettet a vacsorára egv küldöttség hívta meg, kit a dalegyesület az „Éljen soká . . .“ ez, dal éneklésével fogadott. A banketten, amely a dalegyesület szép énekei és Fátyol Józsi zenéje mellett a legkedvesebb hangulatban folyt le, az első pohárköszöntőt Ilosvay Aladár alispán mondotta az ünnepeltre. Mint régi tisztviselő társa és legjobb barátja, úgymond, ő akarja legelsőnek éltetni Medvey Lajost, ki a zöld asztalnál utánozhatatlan erős tevékenységével a fehérnél fiatalos kedélyével mindig elől járt. Élteti őt mint a legbuzgóbb tisztviselőt, a leg­jobb barátot és a czélt soha nem tévesztett 5-ik szám. vadász czimborát. E meleg szavakért "hálásan mondott köszönetét az ünnepelt, éltetve a meg­jelenteket, Ezután Bqudisz Jenő várm. alügyész méltatta Medvey Lajos érdemeit, talpraesett szép beszédben, vázolva tisztviselői munkás­ságát, melyet ő még abból a kedélyes régi időből ismer, amikor az alispán elegendőnek tartotta két hetenkint egyszer ellátogatni hiva­talába és amikor úgy szólván minden ügynek elinlézője az ünnepelt volt. Majd Suták István ügyvédjelölt köszöntötte föl, mint a dalárda legbuzgóbb és legrégibb tagját. A nagyszámú társaság a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig maradt együtt. Jubileum. Obholczer Gyula pénzügyi ta­nácsos, a helybeli p. ü. igazgatóság meljé ren­delt számvevőségnek közszeretetben álló főnöke, * buzgó és fáradhatatlan tisztviselői munkáságá­nak 40-ik évét február 1-én tölti be. Mint értesülünk e napon a megyei p. ü. tisztviselők és a körjegyzőségek teljes számban városunkba jönnek a kedves öreg ur üdvözlésére, ki úgy a hivatalban, mint a társadalmi élet terén, a zeneegyesület élén irigylendőén fiatalos, rokon­szenves tevékenységével, általános tiszteletet és szeretetet érdemelt ki. Aznap este a „Magyar Királyban“ tiszteletére fényes bankettet rendez­nek tisztviselő társai, barátainak és tisztelőinek bevonásával. Esküvő. Dr. Muhi Zsigmond szatmári or­vos f. hó 18-án esküdött örök hűséget Gulácsy Gyula ezégénydányádi földbirtokos leányának Ilonkának. Eljegyzés. Fejes Ilonka aranyosmegyesi áll. elemi iskolai tanítónőt, dr. Fejes István szatmári ügyvéd és lapszerkesztő leányát el­jegyezte Nuszer Lajos kerekegyházi kath. el. iskolai igazgató. Az Olsáregylet f. évi február hó 26-án a városi színházban felolvasó-estét rendez. A rendezőségnek sikerült erre az estére megnyerni az országos hirü szónokot P. Butykay Antalt Budapestről. Lelkészválasztás. Visky Ferencz fábián- házai ref. s. lelkész Egri szatmárvármegyei község által f. hó 22-én csaknem egyhangúlag lelkésszé megválasztatott, ennélfogva a hodászi és nagydobosi lelkészi állásra beadott pályá- zátatát visszavonta. Ugrón Gábor szilágysomlyói képviselő 22-én este meghalt. Testi és szellemi erőinek teljességében érte utói a halál. Néhány nap előtt még ott járt a képviselöház folyosóján s felszólalásra készült a bankkérdésben. Rosszul- létről panaszkodott már akkor, de senki sem sejtette, hogy magyarország egyik legnagyobb szónoka oly közel áll a sirhoz. Halála párt­különbség nélkül igaz részvétet keltett a poli­tikai világban és közéletben egyaránt. Ugrón Gábor nevét az egész müveit világon ismerték. Elsők egyike volt, aki megtörte a független­ségi párt non possumus politikáját és bement a delegáczióba, hogy ottan is teljesítse az el­lenzék ellenőrző kötelességét. Ha egyszerre nem, hát fokozatosan akarta megvalósítani nemzete függetlenségét. Egyetlen egyszer maradt ki a tisztelt házból, de aztán többet soha. Igen sok­szor több kerület is megtisztelte. Halálát az egész nemzet gyászolja. Gyászhir. Özv. Strobentz Károlyné szül. Ráth Josefine, folyó évi január hő 23-án éle­tének 80-ik évében Budapesten elhunyt A szinügyi bizottság f. hó 26-án d. u. 5 órakor ülést tartott. A tárgysorozatnak két pontja volt. 1. Heves Béiának kérelme, ki 28-ára játszási engedélyért folyamodott. E kérelmet a bizottság vissza utasította, mivel az időt rö­vidnek találta arra, hogy kellő meleg színházról gondoskodhasson az igazgató, 2. Szuchán Elemér debreczeni lapszerkesztőnek folyamod­ványa, ki a színházat, egy évre, mozgófénykép előadások czéljaira bérbeadni kéri. Mire nézve a bizottság úgy határozott, hogy nyilvános árverés hirdetését fogja javasolni a képviselő- testületnek. Gazdakör városunkban. A nagykárolyi sváb részi közbirtokosság tagjai közül min­tegy 40-en vasárnap délután értekezletre gyűl­tek össze. — Az értekezlet czélja volt meg- ■ beszélni azon körülményeket, melyek között „Gazdakörben tömörülhetnének.“ — Az érte­kezleten megjelent dr. Sárváry Béla miniszteri segédtitkár, a „Hegyvidéki miniszteri kirendelt-

Next

/
Thumbnails
Contents