Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-22 / 43. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 43. szám. állat szüxséges. Fejleszteni kell tellát az állattenyésztést, akkor olcsóbb lesz a hús. Csodálatosképen ezt az aranyigazságokat a túlnyomó részben iparos jellegű Ausztriának a kormánya hirdeti s nem a mezőgazdasági jellegű Magyarország kormánya. Annyi sok kormány nyilatkozatot hallottunk már a hús kérdésben s annyi sok orvosszerül szolgáló jó tanácsot, hogy szinte torkig vagyunk vele. S ime az osztrák miniszterelnöknek kel) rámutatnia a hús kérdés egyik legjobb orvosszerére, az állattenyésztés fejlesztésére, az állattenyésztő társaságok és hizlalótelepek felállításának szükségességére, amely orvosszerek határozottan többet érnek minden vámfelfüggesztésnél és minden tengerentúli husbehozatalnál. Az osztrák miniszterelnök azonban még tovább megy. Megemlékezett azokról is, akik a hús drágaság miatt legtöbből szenvednek : a lateinerekről, a fix fizetésű hivatalnokokról s az osztrák törvényhozásnak egyenesen kötelességévé tette, hogy ezez. részére drágasági pótlékot folyósítson. Hogy a törvényhozás megadja részükre mindazokat az eszközöket, amelyekkel elviselhetőbbé lehet tenni a drágaságot. Ez a dolog azt bizonyítja, hogy osztrák szomszédaink a drágaság kérdésében sokkal világosabban látnak és sokkal világosabban gondolkoznak, mint ideát minálunk. A hús drágaságot megérzi mindenki. Megérzi elsősorban a munkás ember. Ámde a munkás ez utóbbi évek folyamán jóval k.dvezőbb helyzetbejutott, mint volt az előtt. Beigazolt tény, hogy az ipari munkabérek az utolsó 10 év leforgása alatt 50—100 percenttel emelkedtek. Bizonyos mértékig ez is hozzájárult a drágaság előidézéséhez. Teremtett egy csomó uj igényes fogyasztót. Ebbe azonban belenyugszunk, joga van a munkásnak is ahhoz, hogy libapecsenyet egyék. Ámde ezt a jogkiterjesztést leginkább a latei- ner osztály szenvedte meg. A húsos fazék köré, amely semmivel sem lett nagyobb és tel- tebb, jóval több fogyasztó sereglett, akik természetesen mind készpénzzel fizetnek. Aki töbet fizet, azé lesz a hús. A hivatalnok embernek nincs módjában többet fizetni, igaz ugyan, hogy a tisztviselői fizetéseket is emelték bizonyos mértékig, de az az emelkedes korántsem áll arányban az ipari munkaberek emelKedésé- vel. A tisztviselőtől a lateinerembertöl kívánják meg azt is, hogy jól szabott ruhában járjon es legalább 1—2 szobás lakásban lakjék. A mun- kas-nép, ha teheti is ezt, különösen az utóbbi két dologban letudja szorítani az igényeit. Kiöltözködni csak vasárnap szokott, a lakását pedig legfeljebb alvásra használja s igy a bútorok között legbecsesebbnek az ágyat tartja. Ágy pedig nagyon sok fér el egy szobában. Ha mindezt figyelembe vesszük, be kell látnunk, hogy a drágaságot leginkább a középosztály szenvedi meg. Csodálatosképen mégis sem Budapest éhező hivatalnokai, sem pedig a vidéki városokban nyomorgó hivatalnokok még eddig nem rendeztek tüntető körmenetet az argentínai hús érdekében. A gondolkozó lateiner különben is tudja, hogy az argentínai hús nem orvosszer a hús drágasága ellen. Tudja azt is, hogy a husdrágasag orvosszere nem készül el egy hét alatt, hanem ahoz évek kellenek, amig a fejlődő állattenyésztés ismét lépést tart a fogyasztással. A lateinerek e jobb belátása azonban nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy gyarapítsák a fix fizetési alkalmazottak jövedelmét. Furcsaságok. A „Szamos“ írja egy hírében „A temetésén nagy számban jelentek meg tisztelői s pályatársai, hogy megjelenésükkel is impozánsabbá tegyék a kiváló barát és hivatalnok bucsuzását.“ Ez a temetés ugyanis Szatmáron volt, ahol — mint az a „Szamos“-nak kiváló választékossággal meg irt híréből kivehető — nem a halott iránti szerétéiből és tiszteletből jelentek meg annak pályatársai és barátai, hanem, hogy megjelenésűkkel emeljék a temetés fényét. De a „Szamos“-tói azért még sem szép, hogy igy leleplezi őket. Vagy talán nem azt akarta mondani amit irt? * * * * Nagy versengés, küldöttségjárás, veszekedés van mostanában a harmadik egyetemért. Pozsony, Szeged, Kassa, Debrecen valóságos élet-halál harcot vívnak érte. Sőt, mert licitálnak is egymás ellen — amint egy nem egészen megbízható forrásból értesülünk, — Szaí- már is kedvet kapott egyetemre. Áliitólag azzal indokolja kérelmét, hogy ha már pénzügyigazgatóságot nem kap juttassák neki legalább a harmadik egyetemet. Nem igér semmit ezúttal, de — régi elvéhez hiven kijelenti, — hogy az egyetem céljaira is többet áldoz bármelyik városnál. A hir szerint küldöttséget is meneszt ez ügyben a kultuszminiszterhez, de — és itt a bökkenő — a város közönségének egyik része Kelemen Samut, a város képviselőjét akarja felkérni a küldöttség vezetésére, a másik része azonban nem nagyon kedveli ezt a tervet, mert szerintük Zichy nagy katholikus és antiszemita. De mivel az aggodalmaskodók is azon a nézeten vannak, hogy olyan meggyőzően beszélni Szatmár város vezető emberei között senki sem tud, mint Kelemen Samu, felakarják őt kérni térjen át a város érdekében — legalább ez alkalomra — a katholikus vallásra. Ha tehát Szatmár nem kap egyetemet ez csak azon fog múlni, hogy Kelemen Samu hü marad vallásához. * * * Szatmáron az orvosok hirlapilag megbotránkozásuknak adtak kifejezést, hogy Dr. Tanódi Márton orvos, egy Szatmáron most letelepedett uj nőgyógyászt, Dr. Bodonyi Alajost, mint kiváló specialistát egy ottani lapban feldicsérte és ajánlta. Furcsa dolog, ma már a dicséret is megbotránkozást szül. * * * Nagy szerénységéről általánosan ismert polgármesterünk minden képen ki akart térni a nagyszabású ünneplés elől, melyet 15 éves jubileuma alkalmából rendeztek. Ilyen a sors, — sóhajt fel erre bizonyára egy pár szereplési visz- ketegségben szenvedő nagykárolyi ur — én a város legboldogabb embere lennék, ha csak egy őszinte éljent kapnék és Debreceni István még a fáklyásmenetnek sem örül. * * * Ha a szatmári polgár nagykárolyival kerül össze, feltétlenül szóba jön a két város. Dicsérik a magukét, szidják a másikat. Eddig a szatmáriaknak az volt a legfőbb slágere, hogy az ő. polgármesterük királyi tanácsos. Most a mienk is az lett. Nem is hisszük, hogy a szatmáriak megnyugosznak addig, mig az ő polgármestesük az udvari tanácsosi czi- met meg nem kapja. * * * Tele van a város szeméttel, piszokkal panaszkodik egy polgár egy ős városatyának. Sohase törődjék vele kedves öcsém, kiki seperjen a saját háza előtt, volt a városatya válasza. És úgy látszik a város is ezt a közmondást követi. Csak a városháza előtt sepertet. HSREK. Nagykároly város képviselőtestülete f. évi november 5-en d. e. 10 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlés tart. Házasság. Csicsókereszturi Torma István honvédföhadnagy kedden esküdött örök hűséget mándi Mándy Irénnek, néhai Mándy Ödön leányának. Eljegyzés. Berger Jenő földbirtokos, helybeli lakos jegyet váltott dr. Rózner Armód munkácsi gyakorló orvos leányával Mariskával, Munkácson. Elhunyt altábornagy. Pápay Sándor ny. altábornagy 77 éves korában meghalt Grácban. Pápay részt vett az 1859. s 1864-iki hadjáratokban. 1895-ben vonult nyugalomba. Pápay, mint vezérőrnagy hosszabb időn át állomásozott Szatmáron. Elköltözés. Papp Béla ügyvéd, választó- kerületünk volt országgyűlési képviselője, gyermekei neveltetése czéljából lakását Budapestre (Rádai-utca 40. sz. emelet, 7. ajtó) helyezte át. Papp Bélában és nejében társadalmunk két oszlopos tagját vesztette el. P. ü. kinevezés és áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kiss József helybeli díjtalan p. ü. számgyakornokot állomáshelyén való meghagyás mellett segélydijas számgyakornokká kinevezte. — Hebe József kézdivasárhelyi se- gclydijas p. ii. számgyakornok hasonló minőségben Szatmárra áthelyeztetett. A „Nagykárolyi Zenemükedvelök Egyesülete“ f. hó 28-án a vármegyeháza nagytermében fényes hangversenyt rendez Hermann László zeneigazgató, hegedűművész és Kovács Lajosné úrnő közreműködésével. Műsor: 1. Beethovan vonósnégyes előadják: Hermann László (első hegedű), Obholczer Gyula (második hegedű), Vitek Károly (mély hegedű), Péchy László (gordonka). 2. Goldmarck hegedűverseny előadja: Hermann László. 3. Haydn József. Allegretto a 11. szinfoniából, előadja az egyesület zenekara. 4. a) Hermann László Nocturnó, b) Hubay. Csárda jelenetek előadja Hermann László, kinek hegedű játékát az estélyen Kovács Lajosné úrnő fogja zongorán kisérni. Kezdete este 8 órakor. Belépö-dij 2 K. A megtámadott választás. Mint ismeretes az október 12-én megtartott vármegyei közgyűlés dr. Németh Bélát választotta meg az újonnan rendszeresített aljegyzői állásra, kivel együtt második helyen dr. Gyene Pál lett kan. : Gallérok gözmosása: jtáiAP Uá 1 tűkörfénnyel hófehérre uLdJ Májul * MJL Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyük Bútorok szőnyegek tisztítás,
