Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-23 / 39. szám

4-ik oldal.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

39-ik szám.

Emlékezzünk vissza azon magas színvonalú előadásokra és értekezletekre, amelyek Domahidy Sándor elnöklete alatt a gazdasági egyesület gyűlésein elhangzottak. Ezekkel a gazdasági előadásokkal is hozzá akart járulni a mezőgazgaság- nak a terjesztéséhez és ahoz, hogy érdeklődjék Szatmárvármegye minden gazdája a mezőgazdaság fejlődése iránt.

De akkor, amidőn ő óriási munkával a pénzügyi válságot le tudta küzdeni az ő messzelátó szeme, érzékeny lelke és öntudatos gondolkodása belátta azt, hogy igenis erősebb alapokra kell helyezni ennek a vármegyének gazdasági állapotát: erősebb alapokra kell pedig helyezni azzal, hogy itt nemcsak előadások tartásával kell közremunkálni, hanem igyekezni kell felébreszteni a gazdasági érzék fejlesztését. Elvitte tehát a kisgazdákat tanulmányútra, megmutatta nekik a bábolnai gazdaságot, megmutatta Mezőhegyest, hogy bebizonyítsa, mire képes a magyar föld, ha azt igazi belterjes módon művelik.

De erős kézzel ragadta meg ennek a vármegyének állattenyésztési fejlesztését is. 0 volt a lelke a lóversenyek megalapításának, az ő idejében nyiltmeg az első lóverseny 1899-ben és élete fogytáig csüggött azon, hogy a Szatmárme- gyei Lóverseny Egylet minden tekintetben fejlődjék, hogy ezáltal is fejlesztes- sék az állattenyésztés e vármegyében.

De az ő munkáskezét látjuk a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesületnek időleges és részleges kiállításain is. Látjuk 1900-ban, amikor háziipari kiállítást rendezett Domahidy Sándor, láttuk 1902- ben, amikor szőlészeti és borászati kiállítást rendezett e városban, 1904-ben, amikor országos jellegű kertészeti kiállítást rendezett és láttuk végül 1906-ban, amikor országos jellegű baromfikiállitást mutatott be Szatmár városában.

De az ő figyelme messze terjedt az állattenyésztés terén. Látjuk megállapítását annak, hogy ő állította be Szatmár városában az igazi állatvásárokat, azokat, ahol a kisgazdákat, mint állattenyésztőket díjazta, ezáltal is serkenteni akarta a kisgazdákat, hogy minél helyesebben vezessék az állattenyésztést, mert ez által nem csak a vármegyének a gazdasági fejlődését szolgálják, hanem a nemzeti vagyont is gyarapítják. Domahidy Sándor nem ismert sem időt, sem fáradtságot, hogy e célt elérje.

A szőlészet és borászat terén is igyekezett ő minden erővel a vármegye szőlő és bor fejlesztését növelni. Sőt azt is mondhatjuk, hogy az ő ideája volt az állandó borkészleteknek a nyilvántartása is és éppen ebből merítette az országos szőlészeti társulat is azt az eszmét, hogy ma máj Magyarországon az összes borok nyilván vannak tartva és ez által a bortermelők azon nagy előnyt élvezik, hogy boraikat kellő módon tudják értékesíteni.

De Domahidy Sándor ipari és gyári alapításokat is igyekezett meghonosítani Szatmármegyében. Hiszen látjuk és tudjuk, hogy a börvelyi kendergyár is az ő fáradozásainak eredménye. Tudjuk azt, hogy éppen ő volt, aki évek hosszú során keresztül igyekezett megvalósítani a Szatmárvármegyei cukorgyárat, mert érezte és tudta, hogy egy vármegyei belterjes gazdálkodásnak feltétlenül szüksége

van arra is, hogy itt gyárak alapittassa- nak. A kis emberek támogatását látjuk abban is, hogy méhészeti szakosztályokat állított fel és mintaméheseket teremtett, hogy a kis ember, a mezőgazdaságon kívül igyekezzék e kisebb, de biztosabb jövedelemhez is hozzájutni. Az ő nagy tudásával, szívós kitartásával maga előtt látta Szatmárvármegye gazdaságának jövőjét, azért igyekezett arra, hogy e vármegye minden gazdáját a gazdasági egyesületbe bevonja. Ő maga járt elől, hogy érdeklődést keltsen e vármegye minden gazdájában a gazdasági egylet iránt. E célból megalakította a „Gazdák Lapjá“-t is, ami által az akarta megteremteni, hogy a gazdák szellemileg is érintkezésben legyenek a gazdasági egyesülettel.

Szociális érzékére vall, hogy amikor a munkásembereket jóakarattal segítette, egyúttal igyekezett megóvni Sztmárvár- megye gazdáit a mezőgazdasági sztrájktól és annak veszedelmeitől. Még élénk emlékezetünkben van az a nagy mozgalom, amely Magyarországot és Szatmár- vármegyét is gazdasági sztrájkkal fenyegette. Domahidy Sándor erős kézzel ragadta meg e kérdést, összehívta Szat- mármegye gazdáit, szervezett, tanáctokát adott, abből a célból, hogy miként men- tesittessék a gazdatársadalom az esetleg bekövetkező sztrájktól.

De látjuk őt az Országos Gazdasági Egyesület gyűlésein is, mint ez egyesület igazgatóválasztmányi tagját, aki mindig igyekezett a mezőgazdaság érdekeiért szót emelni és méltóan képviselni Szatmárvármegye gazdasági egyesületét.

Őt nem a hiúság, nem az érvényesülési vágy vezette ebben a munkában, hanem az az izzó fajszeretet, az a rokonérzés a gazdatársadalommal, amely őt minden tényében jellemezte. Mert arra törekedett, hogy e vármegye keretén belől egy erős, hatalmas mezőgazdaságot teremtsen. Nem osztályérdeket képviselt ő, hanem e vármegyének általános gazdasági érdekeit, a legmagasabb birtokostól kezdve a legkisebb birtokosig. Tudta és érezte, hogy a legkisebb birtok épp úgy alapja a nemzeti vagyonnak, mint a legnagyobb.

Mélyen t. ünneplő közönség! Domahidy Sándor élete előttünk nyitott könyv, amelyből nekünk, az utódoknak tanulni kell és amidőn ma, kiállításunk ünnepén oltárt emeltünk a hálának és elismerésnek, tettük ezt azért, hogy állandóan előttünk legyen az ő emlékezete, azt akartuk, hogy megörökítsük az ő nemes arcképét és az ő nemes szemes szemeinek sugarából lássuk azokat a kötelességeket, amelyeket ő reánk hagyott. Íme, Domahidy Sándor arcképe itt van előttünk (az arcképről lehull a lepel), amelyet mi örök emlékezetünkben fogunk tartani, az ő jóságos szemeiből fogunk erőt meríteni a tovább munkálkodásra. Ha méltók akarunk lenni ő hozzá, ha méltók akarunk lenni arra, hogy az ő általa kijelölt irányelveket kövessük, ennek csak úgy felelhetünk meg, ha nemes törekvéseit magunkévá tesszük, ha úgy szeretjük a magyar földet, mint az ő dicső lelke szerette!“ (Zajos éljenzés és szűnni nem akaró taps.)

Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester üdvözölte ezután a város nevében a miniszteri képviselőket és a vendégeket.

Ezután Dr. Damokos Andor olvasta fel a szatmármegyei gazdasági egyesület 50 éves működésének történetét. Ennek végeztével Gr. Teleky Géza elnök a díszközgyűlést berekesztette.

A díszes közönség ezután a Kioszk előtt csoportosult, hogy részt vegyen a kiállítás megnyitásának aktusán.

Gróf Teleky Géza elnök üdvözölve a megjelenteket, felkérte az államtitkárt a kiállítás megnyitására.

Kazy József államtitkár végtelen örömének ad kifejezést, hogy e kiállításon a magyar földmivelésügyi kormányzatot képviselheti. Jóleső érzéssel látja, hogy ezen kiállításon a földmivelés az iparral egyesülve lép föl. Isten áldását kéri e jubiláns ünnepségre és a kiállítást ezennel megnyitódnak jelenti ki. (Hosszas, élénk éljenzés és taps.)

A közgyűlés közönsége ezután elindult a kiállítás megtekintésére.

Kazy József államtitkár és Micseh Endre kereskedelemügyi miniszteri tanácsos megtekintette az ipari kiállítást.

Az államtitkár és a miniszteri tanácsos tüzetesen megtekintette az ipari pavilion minden egyes kiállított tárgyát, Bemutattatott magának {minden kiállítót és a legnagyobb elösmerését fejezte ki a látottak felett.

Délben a Kossuth-kerti kioszkban nagyszabású bankett volt, amelyen több- százan vettek részt.

A bankett, amelynek Ízletes ételei rendkívül Ízlettek a résztvevőknek, a legjobb hangulatban folyt lé.

Az első felköszöntőt Gróf Teleky Géza mondta a királyra, majd Böszörményi Sándor a magyar kormányért és azok jelenlevő képviselőiért ürítette poharát, Kazy József államtitkár Gr. Teleky Gézát éltette, Dr. Falussy Árpád a társegyesületek képviselőit köszöntötte fel, Szilassy Zoltán Magyarország gazdasági önállóságáért ürített poharat, Dr. Vajay Károly a vármegye közönségét és ennek képviseletében az alispánt, Dr. Kereszt- szeghy Lajos Gr. Teleky Gézát, Ilosvay Aladár Szatmár város közönségét, Dr. Kelemen Samu a kormány küldötteit és és a hölgyeket, Szent-Királyi Tivadar Viágossy Gáspár, Domahidy István, Gr. Teleky Gézát, Dr. Drukker Jenő pedig a a kiállítókat éltette.

Tűzoltó kongreszszus.

A szatmármegyei tűzoltó szövetség vasárnap tartotta Nagybányán évi nagygyűlését, mely alkalomra több mint kétszáz tűzoltó sereglett össze a vármegye különböző részeiből.

Vasárnap reggel Nagybánya város magisztrátusa, Makray Mihály polgármester vezetése alatt, továbbá a nagybányai tűzoltó csapat fogadta a vasúti állomásnál az érkező vendégeket, kiknek nevében Dr. Falussy Árpád szövetségi elnök meleg szavakban köszönte meg a figyelmet és vendégszerető fogadtatást.

Ezután a csapatok a bányász zenekar vidám indulói mellett vonultak be a városba.

Bevonulás után a szövetség választmánya tartott gyűlést a városházán Dr. Falussy Árpád elnöklésével. E gyűlésen részt vettek : Makray Mihály polgármester, Tankóczi Gyula szövetségi ügyvezető alelnök, Ferencz Ágoston szövetségi titkár, Farkas Jenő felsőbányái polgár-