Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

. 37-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. Az Emke kongresszusa. Folyó hó 8-án fennállásának huszon­ötödik évfordulóját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. — Az ünnepi közgyűlés délelőtt fél tízkor kezdődött Széli Kálmán ünnepélyes megnyitó be­szédével, amely a közművelődési egye­sületek egységes szervezésével foglalko­zott. Széli Kálmán beszéde után Árkay Kálmán magyar közművelődési szerveze­tek munkásságát ismertette, végül hatá­rozati javaslatot terjesztett elő arról, hogy az összes közművelődési szervezetek az Országos Közművelődési Tanács egysé­ges irányítása alapján közösen és egyön­tetűen vesznek részt a népművelés or­szágos szervezésében. A következő szó­nok Falussy Árpád dr. volt, akinek a nemzetiségi kérdésről tartott előadása után Rákosi Jenő mondott záróbeszédet. A kongresszus külső képe igen fényes volt, megjelent azon a kormány képvi­seletében Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, mig a képvi­selőházat Berzeviczy Albert elnök képvi­selte. Délután bankett volt. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó '3-án d. e. 10 órai kezdettel tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen nagyon ke­vés bizottsági-tag - jelent meg. A képviselőtes­tületi tagoknak a közügyek iránti ilyen lanyha érdeklődését tapasztalva, nem csodálkozhatunk azon, hogy városunk minden téren a lehető legnagyobb mértékben el van hanyagolva. A közgyűlés tudomásul vette a keres­kedelemügyi m. kir. minisztériumnak a „Vasúti- ipar részvénytársaság és társa cég“ részére vá­„Szeretem az uralkodó párt, Bécset, a környéket, az országot ahol születtem, az egész életmódot, — de bennük megbízni? Jamais au grand jamais et jamais plus que ja­mais !“ A történelmi események későbbi fejlemé­nyei során mindinkább kifejezésre jut Napoleon elleni gyűlölete, amely sokszor durva, szenve­délyes kitételekre ragadja. így 1804-ben, a császárság proklamálása után Napóleont az egyik levelében „vérfertőző fattyu“-nak, “jaffai méregkeverő“-nek nevezi, aki „Egyiptomban mohamedán, Párisban katholikus, de mindenütt gazember.“ Ugyanebben a levélben írja a kö­vetkezőket is: „Meg vagyok győződve arról, hogy nem természetes, hanem erőszakos halál vár reám és pedig Bonaparte szeretetreméltósága és aján­déka jeléül.“ 1806. február havában jelent meg Napo­leon hires proklamációja : „A nápolyi dinasztia megszűnt uralkodni. Fennállása összeférhetetlen volt Európa nyu­galmával és koronám becsületével. Karolina Máriának újból menekülnie kel­lett és ekkor minden követ megmozgatott, hogy Napóleon uralma ellen a hatalmát meg­mozgassa. Törekvéseink hasznát azonban ő maga már nem élvezhette, mert később angol kényszerítésre Bécsbe kellett költöznie, aho 1814-ben szivszélhüdésben halt meg. Halálát akkor még élő két leányán kívül senki sem gyászolta. ____________________________N-o. ro sunkban létesítendő közúti vasút előmunká­lataira kiadott és bemutatott engedélyokiratát. A rendes közgyűlés jellegét a törvény ér­telmében csakis a rendes őszi közgyűléseken tárgyalható és igy jeien közgyűlés tárgysoroza­tába is felvett a városi hatóság kezelése alatt álló pénzek és a városi gyámpénztár pénzkész­letének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában ho­zandó határozatok adták meg. A közgyűlés a bizottságok és a tanács javaslatainak megfele­lőig az eddig már elhelyezve levő 5 régebbi pénzintézeten kívül a helybeli „Ipari és Gaz­dasági hitelszövetkezet“-nél határozta elhelyezni a kezelés alatt levő pénzeket illetve ott meg­hagyni. Az uj Kálmánd-utcán és a Mikszáth Kál- mán-utcán a telektulajdonosok terhére aszfalt gyalogjáró készítését a közgyűlés elrendelte. Szemle a letarlot! mezőkön. A földmivelésügyi miniszternek a termés eredményét ismertető legutóbbi jelentése nem sok vigasztalót hozott az ország népének. Amíg a kalászasokból meglehetős volt a termésünk, addig a burgonyából 9 millió métermázsával, a kukoricából pedig 14 millió métermázsával fog kevesebb teremni az idén, mint tavaly ter­mett. A többi termékek is talán az egyetlen szőlőt kivéve, melyből közepes termést várnak, kivétel nélkül gyengén állanak. Takarmány is kevesebb lesz, végeredményben tehát a jó gabo­natermés dacára ha nem is ínségnek, de min­denesetre siralmas télnek nézünk elébe és a drágaság, ez az untalan nyakunkon ülő rém, az idén talán még a tavalyinál is jobban fog fojtogatni. A letarlott mezők tehát nem valami vi­gasztaló kilátást nyújtanak, A takarmánynövé­nyek hiánya veszedelem a gazdákra nézve, mert hiszen ha piacra nem is dobja az állato­kat, azok a siralmas koszton lefogynak s vég­eredményben a hús még is csak elvész a fo­gyasztókra nézve. A takarmányhiány ideig-óráig csökkentheti a hús árakat, de amint a gyakor­lat mutatja, az olcsóbbodás után annál nagyobb erővel lép fel a drágaság. A tanulóifjúság megmentése. Dr. Boros Lajos a pécsi felsőkereskedelmi iskolának több éven át volt orvosa figyelemre­méltó felhívást intézett a magyar szülőkhöz és az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben reá­mutat arra a veszedelemre, amelyet a tanuló­ifjúság körében egyre jobban elharapódzó nemi betegségek okoznak s felszóllitja a nevezetteket a veszedelem elleni védekezésre és tanulóifjú­ság megmentésére. Dr. Bors ugyanebben a tárgyban egy magánlevelet intézett gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben több évi tapasztalataira t?'maszkodva előadja, hogy a vétkes (esetleg beteg) tanuló- ifjaknak az intézetekből való azonnali eltávolí­tását, miként az most a legtöbb helyen történni szokott, nem tartja célravezetőnek, mert az in­tézetből kizárt tanulók erkölcsi érzéke a súlyos büntetés alatt nem hogy javulna, de a még benne létező morális talajt teljesen elveszti, másrészt pedig a beteg tanulók a büntetéstől való félelmükben titkolják a bajt és ilyenkép­pen egészségüket teljesen tönkreteszik. Ennek elkerülésére dr. Bors a kötelező orvosi vizsgá­latot és különösen azt javasolja, hogy az iskolai év elején és végén a (6—7—8-ik) felsőbb osz­tályoknak 2—3 óra előadásban az orvos laká­sán rövid vázlatban előadás tartassák a buja­kóros bántalmakról és azok borzasztó követ­kezményeit illusztrált képekben bemutatva a tanulóknak ; ezen képeket a fiuk soha el nem feledik — bevésődnek az emlékezetbe — utá­latod gerjesztve az ifjúságban és ez az utóbbi lesz az, ami megóvja a fiút a bajtól. Dr. Bors ennek a tervnek pártolására hívja fel a magyar szülőket, amelyeket egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter is elismeréssel fogadott. Az orvosok és a munkásbiztositó pénztár. A szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség és nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár között felmerült ügyre nézve felkérettünk a kö­vetkezők közlésére. A nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár f. évi augusztus hő 28-án felhívta ösz- szes orvosait, hogy augusztus 31-ig egy olyan szerződést Írjanak alá, a melyben alávetik ma­gukat a pénztár által alkotott fegyelmi és szol­gálati szabályzatoknak, mert máskülönben ed­digi fizetésüket redukálni fogja, sőt a redukált fizetésből is levonásokat fog eszközölni. A pénztári orvosok ügyüket a szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség elé vitték, mely augusztus hó 30-án és folytatólag szeptember 7-én tartott ülésein hozott határozataival eltiltotta a pénztári orvosokat attól, hogy a sérelmes is az orvosi önérzetbe ütköző fegyelmi szabályzatokat ma­gába foglaló szerződést aláírják s attól is, hogy a pénztárnál hivatalos tevékenységüket mind­addig mig a pénztár sérelmes követeléseitől el nem áll, folytassák. A pénztári tagok érdekében azonban úgy határozott s azt a pénztárral azon­nal közölte is, hogy a pénztári orvosok a pénz­tári betegek gyógykezelését zavartalanul foly­tatják a megszokott rendelési időben, — sőt a pénztári betegeknek a magán orvosok is kész­séggel nyújtanak első segélyt. — Erre a pénz­tár ahhoz a sértő és törvénytelen módhoz folya­modott, hogy a pénztári betegeket nem a kész­séggel rendelkezésre álló pénztári orvosokhoz, hanem magán orvosokhoz utasítja. Nehogy tehát a valóság elferdítésével bárki is azt hihesse, hogy az orvosi fiókszövetség határozata inhumamus, ez utón is értesítjük a nagyközönséget s különösen a betegsegélyző pénztár tagjait, hogy Nagykárolyban a három eddigi pénztár orvos naponta d. e. 9—10 a városházán rendel kivétel nélkül minden egyes pénztári betegnek s hogy hívásra a fekvő be­tegeket is készséggel meglátogatják s igy egy percig sem maradhat egy pénztári tag sem or­vosi segély nélkül. Nagykároly, 1911. szeptember 8. A szatmárvármegyei orvosi fiókszövetség. A női klinikán a természetes Ferenc József-keserüviz a legkedvel­tebb hashajtószeruek bizonyult. Még a legérzékenyebb betegek is szívesen hasz­nálják a valódi Ferenc József-gyógyvizet, mert kitűnő hatása mindig gyorsan, biz­tosan és minden kellemetlen mellék, vagy utóhatás nélkül áll be. Tauffer tanár és a nőgyógyászat számos kiváló képvise­lője egybehangzóan dicsérik a régösmert Ferenc József-keserüviz jótékony hatását. Gyógytárakban és füszerkereskedésekben kapható. A szétküldési igazgatóság Bu­dapestem____________________________ gozmosasa: tükcrfénnyel liéíehérre tulSjtil Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyiik, Bútorok szőnyegek tisztítása

Next

/
Thumbnails
Contents