Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
36. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. sóit beszéd elhangzása után a szegek beveré- sének szép aktusa vette kezdetét. Szeget bevertek : Gróf Károlyi Gyuláné nevében Debreceni Istvánné, gróf Károlyi József helyett Debreceni István, Debreceni István, llosvay Aladár, Marián Ferencz, Néma Gusztáv, Récsey Ede, Fiirt Feiencz, dr. Adler Adolf és még sok más jelenlevő. A közgyűlést a dalárda éneke fejezte be s Debreceni Istvánné erre átadta a zászlót az ipartestület elnökének. Délután 200 teritékü ebéd volt a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben, hol számos felköszöntőt volt alkalmunk hallani. Este 8 órakor szépen sikerült táncmulatság fejezte be az ünnepélyt. A Nagykárolyi Önsegélyző Népbank r.-t. vezérigazgatója Csipkés András magas korára való tekintettel jövő évi január hó első napjával az igazgatói teendőktől visszalép és az igazgatóság tagjává lesz. Helyére ügyvezető igazgatóul múlt szombaton az igazgatóság Grün- feld Ármint az Általános Hitelbank egyik fő hivatalnokát választotta meg. A kissármási földgáz értékesítése. A pénzügyminiszter rendeletéből a kissármási földgáz forrásból kitóduló gázt tartályokba fogják majd sűríteni s néhány hét múlva már földgázzal fogják világítani a Máv. vasúti kocsijait. Csődnyitás. A szatmár-németi-i kir. törvényszék Birócsák Jánosné nagykárolyi szabóiparos ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztosul Riedl Gyula kir. tszéki albiró, tömeggondnokul dr. Váradi János nagykárolyi, helyetteséül dr. Medgyesy István szatmár-németi-i ügyvéd neveztetett ki. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által, félszázados fenállása alkalmából 1911. szeptember hó 21. és október 2-ika közötti napokon Szatmárnémetiben a Kossuth- kertben tartandó ünnepségek programmja és a kiállítás beosztása: Szept. 21-én d. e. 10 órakor jubileumi díszközgyűlés. Szept. 28-án d. e. 10 órakor Országos Magyar Gazdaszövetség nagygyűlése. Szept. 29-én d. e. fél 10 órakor az Északkeleti Várni. Szövetsége gyűlése. Okt. 1-én d. e. 10 órakor Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetségének kongresszusa. Október 1-én d. u. 2 órakor Szatmármegyei Lovaregy- let lóversenyei. 11. Szept. 21-én d.e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása. S'ept. 21 és 22-én kistenyésziők szarvasmarha és ló kiállítása. Szept. 23 és 24-én kistenyés tők sertés és juh kiállítása. Szept. 26 és 23-án nagytenyésztők szarvasmarha kiállítása. Szept. 28—29. nagytenyésztők ló kiállítása. Szept. 28—30. nagytenyészüik sertés és juh kiállítása. Szept. 27—29. országos baromfi és házinyu! kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d. e. 1! órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A fentieken kivtil a kiállítás egész tartama alatt országos gépkiállítás, valamint vármegyei jellegéi bányatermékek kiállítása, niezögazdaságigyári-, kéziházi-, ipari- és műkedvelői, vizszabályozáH, gyümölcsészeti, s; őlészeti, borászati, kertészeti, erdészeti, vadászati kiállítás mindennap reggel fél 9 órától d. u 6 óráig. A megnyitás napján személyenként 2 K, a többi napokon 1 korona. Ezen jegyek csaK egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek2 a kiállítás egész tartamára érvényesek személyenként 6 koronáért válthatók. Á Gazdaszöveíségi naggyülés és az Északkeleti Várni. Szövetkezetek Szövetsége gyűlése napján belépti dij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándulásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák belépti dija őrmestertől lefelé személyenként .50 fillér. Országos vásárok lesznek szept. 5-én Szamoskrassón, 11-én Avasfelsöfaluban é > Nagy- Károlyban, 14-én Jánkon és Királydarócon, 18-án Csengerben, Sárközön és Fehérgyarmaton, 19-én Krasznabélteken, 21-én Erdődön. Egyesült Államokban“ ir alapos forrástanulmányokra felépített cikket. Alexander Bernát nagyszabású essait-t irt korunk művészi mozgalmairól, amelyek az illusztris szerzőnek álláspontját és felfogását a nálánál megszokott világossággal domborítják ki. Kenedi Géza „A beszed művészete“ címen a retorika mai szerepéről értekezik. Természettudományi cikket | Szabó Zoltán a „Botanikai kertek feladata“ címen közöl. A szépirodalmi rovatban találjuk Szöllóssi Zsigmond kitűnő novelláját : „A legnagyobb gavallér“ címen, mig Herczeg Ferenc folytatja a „Vörös Kakas“ gyűjtő név alatt ösz- szefoglalt szatirikus jellemzéseit, amelyek megdöbbentő élességgel mutatnak rá a jelszavak és gyakorlat közti külömbségre. A tartalmas feljegyzések rovatban ezúttal sok irodalmi vonatkozású cikket találunk, amelyek szempontjaik eredetiségénél és megírásuk irodalmi előnyeinél fogva, szerencsésen egészítik ki e rendkívül gazdag tartalmat. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K, egész évre 24 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 10. Aurora. A szokott művészi kiállításban jelent meg az Aurora 16—17. száma, melynek gazdag és változatos tartalma a következő: Kosztolányi Dezső : a zöld napló (Novella) Ki- lényi Sári: Versek. Relle Pál: Budapest revíziója (képekkel). Mindszenti István: Versek. Dosztojewszki: Krisztus karácsonfájánál. (A nagy orosz iró eddig ismeretlen ifjúkori novellája). M. Dénes Zsófia: Marinette Printemps reggele (Novella). Fcleíie változatos és gazdag tartalmúak a rovatok is, melyek közül kiemeljük a Hét rovatát, mely az elmúlt hét főbb eseményeinek képben és írásban való kommentálásai, igy a parlamenti állapotok, a kezdődő | színházi szezon, Krausz Sirni uj bútora, Aáron I Jó,íás halála, Regula és Szalma, Szent István ; napja, Pór Bertalan uj képeJTomasics pofonja, Hollós László, a sztrájkok, a Sternberg—Károlyi affér, a taxaméter, a pápa stb., mig a szemle rovatban Karinthy Frigyes ir Szép Ernő uj könyvéről, továbbá kisebb cikkek szólnak Begas és Israelsről, a minap elhunyt két nagy festőről, Beethoven barátnőiről és Radó István kötetéről. Számos művészi illusztráció díszíti az Aurora legújabb számát is, többek közt Begas és l.-.raels hitesebb müveinek reprodukciói, Ma- 1 jnr Henriknek kitűnő Szép Ernő karikatúrája es e^y csomó aktuális rajz. Érdekes Közgazdasági rovat egészíti ki a vaskos kettős számot mely 60 filléréit minden könyvkereskedésben és hirlapelárusitó helyen kapható. Az Aurora előfizetési ára egy évre 14 korona, félévre 7 kOiOiia egyes szám ára 40 fillér. Mutatvány- számot a kiadóhivataltól (Vili.. Főherceg Sán- dor-tér 3 ) lehet kérni. „Mely esetekben van válópernek helye?“ Ily dinen a „Házasságjogi szemle“ kiadásában egy rendkívül praktikus és nélkü- lözhetleu népies könyv jelent meg, mely az összes magyar házasságfelbontó okokat igen ügyes beosztással, könnyen érthető nyelven tárgyal’!. A könyvet — melynek szerzője Dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd, ismert házasságjogi iró — nemcsak a jogász világ, hanem a nagy- köz n ég is, melynek eddig hasonló népies útimra.ó nem állt rendelkezésére —- rendkívül érték sen használhatja. A könyv szép kiállításban, címlapján a válni készülő házasfeleknek egymással szembeni bősz gyűlöletét ábrázoló frapj áns képpel jelent meg — Megrendelhető 1 (egy) k róna készpénz vagy levélbélyeg ellenében a „Házassági Szemle“ kiadóhivatalánál Budapest, VII., Király-u. 57. vagy bármely hazai könyvkereskedő utján. MINDENFÉLE. Régen volt. A véderőjavaslatokról volt szó egv politizáló társaságban, a hol valaki felvetette ezt a kérdést, hogy mennyibe kerül egy csatahajó. Ez ugyan nem valami fogas kérdés, de arra jó volt, hogy egy érdekes vis zaemjékezést fűzzenek hozzá. Akárhány magyar gazda volt — jegyezte meg valaki — aki a mellénye zsebéből ki tudott volna fizetni egy ilyen csatahajót. Persze ezt mosolyogva hallgatták a tár- j saság tagjai, mint afféle nagy mondást. De következett a bizonyítás a következő történet elbeszélésével: Az Alföld zsíros földjén élt valamikor egy derék magyar ember, akinek annyi pénze volt, hogy talán ő maga sem tudta, mennyi. Bagi "ramnak hívták az alföldi nábobot. Egy Ízben — réges-régen lehetett — a ködmönös nábob meghallotta, hogy a szomszéd birtokos — egy gróf — megszorult pénz dolgában és már azon volt, hogy uzsorások segítségét veszi igénybe. Fölébredt erre Bagi uramban a magyar büszkeség, befogatott egyszerű tanyai szekerébe és elhajtatott a szomszéd birtokos kastélyához. Mindenáron a gróf úrral akart beszélni. Addig verekedett a lakájokkal, amíg a szűrben, csizmában megjelent embert beengedték a földesurhoz. — Na, miért jött hozzám ? — kérdezte a gróf Bagi uramat, akit nem ismert. — Hallom, hogy a méltóságos gróf urnák pénzre van szüksége. A gróf ráförmedt: — Hát aztán mi köze hozzá kendnek? — Hát csak instálom, hogy szívesen kisegíteném a gróf urat. — Hallja barátom, ez szép magától. Annál szebb, mert nem is ismerem kendet. De csak forduljon vissza, mert maga én rajtam úgy sem segíthet. Nem pár száz forintra van nekem szükségem, hanem háromszázezer forintra. Bagi megsodorta a bajuszát. — Tessen csak kiküldeni a szekeremhez, hogy hozzák föl azt a kis növendék ládát a saroglyából ... De ne a nagyobbikat, ha csak ennyire van szükség. A földesur nagyot nézett. Felhozták a „növendék ládát“, amiben úgy állt az ezres bankó, mintha bepréselték volna. Bagi uram pedig fölnyitván a tetejét, csak úgy a botja végével lökdöste meg. — ügy hiszem, akad itt annyi . . . A gróf elfogadta a kölcsönt és rögtön megírta a kötelezvényt, amelyet átnyújtott a nábobnak. — Minek ez ? — nézegette a papirost Bagi. — Hát azért, Hogy a kezében legyen az irás. Az van benne, hogy a jövő aratáskor megfizetem a kölcsönt. — Akkor ne nekem adja a gróf ur, hanem tartsa meg magának az Írást, Mert nem nekem kell tudni, hogy mikor jár vissza a pénz, hanem a méltósságos gróf urnák. Felült szekerére és büszkén hajlott vissza tanyájára, Persze ez ínár régen volt! * Az emberi életkor. A milánói „Secoló“ egyik házi természettudósa statisztikát készített az emberi életkor átlagos hosszúságáról é$ a következő eredményekre jutott: Svédországban 64, Dániában 63, Norvégiában 57, Irorország- ban 56, Angoiországban 54, Olaszországban 53, Németalföldön 52, Sveizban 52, Ausztriában és Magyarországon 43, Németországban 40, Franciaországban pedig 56 év az átlagos életkor, amelyet az emberek elérnek. Weísmannak és Bussnak, a két nagy zoológusnak érdekes rendszere van az életkorra vonatkozólag. Eszerint az emberi életkor szoros összefüggésben van a csontváz teljes kifejlődésével és a csontváz teljes kifejlődésének ideje olyan arányban van az életkorral, mint egy a halhoz. Csakhogy eszerint a megállapodás szerint akkor az embernek, akinek 3J éves korában fejlődik ki teljesen a csontozata, legalább 180 évig kellene élnie. Arról azonban hallgatnak a zoológusok, hogy miként lehet ezt az életkort elérni és miért nincsen egy olyan szerencsés ember IRODALOM. A Magyar Figyelő-nek augusztus elsejei száma gazdag tartalmával és előkeld iróivali méltóan sorakozik az eddigi számokhoz. Bernát István az „Általános választói jog hatásáról azl
