Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
33-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Rónay Géza nagybányai járási tüzr. felügyelőhöz okvetlenül bejelenteni. Szatmár-Németiben, 1911. augusztus hó 4. Ferencz Ágoston szöv. titkár. Forgácsok. Néhány nappal ezelőtt, mikor Károlyi József gróf a képviselőházban a véderőreform elleni nagyhatású beszédét elmondotta, az osztrák politikai életben komikus szerepléséről ismert Sternberg Adalbert gróf, sértő hangú táviratot intézett hozzá, sértését azzal indokolván, hogy Károlyi gróf azt az osztrák hadsereget sértette meg, amelyikben Sternberg gróf apja szolgált. Károlyi József gróf megbízottai Hadik— Barkóczy Endre és Rohonczy Lőrinc ez ügyben el is utaztak Bécsbe és igy, ha ugyan Sternberg nem látja kedvezőbbnek a bocsánat kéréséhez folyamodni, még a mai nap folyamán meg lesz a párbaj. * * * Ugylátszik, hogy az országgyűlési ellenzék hatalmas küzdelme nap-nap után nagyobb hullámokat ver fel a politikai életben. Már Bécsben is látják, hogy a Khuen-kormány nemzetellenes vállalkozása : a katonai törvényjavaslatok keresztül erőszakolása hajótörést szenved az országgyűlési ellenzék kitartó és erős ellenállásán. A nemzet fokozódó lelkesedéssel és helyesléssel kiséri az ellenzék nehéz küzdelmét. A bécsi udvar pedig ideges és türelmetlen azért, mert Khuen miniszterelnök nagyhangú ígéreteivel félre vezette a koronát. A politikai válság feltartóztathatlanul közeledik. Az elsőáldozat Schönaich, akit Ferenc Ferdinánd nem tűr meg a hadügyminiszteri székben, mert ez a felvilágosodott és copf nélküli katona jogosnak tartja a nemzet katonai követeléseit. Hogy is tűrnének meg a közös hadsereg élén egy ilyen katonát, mikor a magyar szülőktől származó „Muszáj“ gróf minden gondolkozás nélkül és minden nemzeti engedmény nélkül kötelezte magát a császári udvarnak arra, hogy az újonc létszámot f< lmelteti és a súlyos katonai terheket a nemzet vállára rakja. De hiába minden erőlködés, a fokozódó nemzeti ellenállást legyőzni nem lehet, mint azt a parlamenti többséget, amely a német kommandón kívül csak egy magyar vezény szót ismer, azt, hogy: muszáj! * * * Hogy Khuenék mennyire érzik inogni lábuk alatt a kétes eszközökkel megépített hitvány talajt és mennyire látják a csúfos megsemmisülés, rohamosan közeledő, kikerülhetetlen veszedelmét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy napról-napra előhúznak értéktelen lomtárukból egy-egy mézes madzagot, mellyel mint a szalmaszálba kapaszkodó vizbe- fuló — megakadályozni remélik szégyenletes politikai szereplésüknek természetes következményét, a bukást. Legújabban a vármegyei és állami tisztviselőket igyekszik Khuen nemzetromboló céljainak megvalósításához támaszul megnyerni, status rendezéssel kecsegtetve őket. Csak az a baj, hogy ma már senki sem kapja be mézes madzagát, mert mindenki ismeri azt a lólábat, amely szabadjára engedve, a csalfa ígéretekkel együtt, mindent eltaposna amit mi hosszú idők során, vérrel, verejtékkel, buzgó igyekezette építettünk. 40 év. Előkelő, impozáns ünnepség keretében jubilálta a szatmármegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 8-án a vármegyeháza nagytermében tartott közgyűlésén Becsky Géza dengelegi körjegyző érdemekben dús, közhasznú munkálkodásának 40 éves évfordulóját. A közgyűlést, amelyen llosvay Aladár alispánnal az élén részt vett a vármegyei tisztikar továbbá a nagykárolyi járás főszolgabírói hivatala és barátainak tisztelőinek lelkes tömege. Bodoky Béla egyesületi elnök nyitotta meg és üdvözölte a vendégeket. Ezután felsorolva az ünnepelt érdemeit és üdvözölte a ubilánst. Majd az ünnepi beszédet Nagy István érendrédi jegyző mondotta el az ünnepelt egyéniségéhez méltó, ragyogó szép szavakkal ecsetelve annak érdemeit és átadta a nagykárolyi árás jegyzői kara szép ajándékát: a főszolgabírói hivatalbeli tisztviselők és jegyzők arcképét tartalmazó, remekművű bőrkötésű albumot. Ezután Winczlér Ferencz tasnádszántói jegyző az elnöklete alatt álló szilágymegyei jegyzői egylet üdvözletét tolmácsolta. Iriny község tiszteletének és szeretetének Veres Imre ottani ref. lelkész adott kifejezést, átadva a község ajándékát : egy ezüst tentatartct és egy arany irő- tollat. Az ünnepeltet, mint a dengelengi állami elemi iskola gondnokát, a tanítói kar egy értékes arany nyakkendőtűvel lepte meg, mit Magyar Gusztáv igazgató-tanitó adott át szép szavak kíséretében. Azután felolvasták az üdvözlő táviratokat, ezek között Becsky Emil Ugocsavármegye főispánja, dr. Falussy Árpád volt főispán, Madarassy István főszolgabíró, Bodnár György tanfelügyelő, Marosán Aurél gör. katli. lelkész és a Jeszenszky család táviratát, akik meleg szeretettel kívánnak hozzájárulni a 40-ik évfordulón kifejezett jókivána- tokhoz. A gyűlés bevégezte előtt az ünnepelt meghatva köszönte meg az iránta megnyilvánult figyelmet. Déli 1 órakor Becsky Géza tiszteletére a Magyar Király szállodában társasebéd volt, amelyen 80 vendég vett részt, amelyen Bodoky Béla, llosvay Aladár alispán, Winczlér Ferenc, Gallasz Ödön s még többen mondottak felköszöntőt a jubilánsra. Justh Gyula levele. de később újra felvette érthető okokból. Nehéz volt lemondani alkotásának még egy ilyen részleteiről is. Bánk-bán Erkel fejlődésének a zenithje. Ettől kezdve, ha alkotott is hatalmasat, sőt fönségesebbet is, mint eddigi operái, azt az egységes nagy erőt, mely eddigi müveiben megvolt, soha többénem találjuk. Innen kezdve pályájának vonala lefelé haladó. Operái erős idegen hatáso1' at mutatnak, különösen Wagnerét. III. Életének Bánk-bán utáni része sokkal gazdagabb alkotásokban, mint annak előtte, de azok, amelyért egész külön korszaknak fogjuk fel az ez után következő időt éppen e darabjait jellemző hatás. Közvetlen Bánk-bán után (1862) irta Sarolta c. vig operáját, mely azonban nagyon rosszul sikerült, mert Erkelnek sokkal jobb talaja volt a lyrai és erős drámai helyzet, mint a komika. A Dózsa György (I860.), a még ma is műsoron lévő Brankovics György (1873.), a Névtelen hősök és végül István király c. operái mind nélkülözik az egységességet. Erkel lassú munkás volt s néni bizar az az állításunk, hogy Bánk-bán tökéletes elkészítésének titka a hosszú alkotási időben is rejlik. Amig igy végigfutottunk Erkel operáinak sorozatán, nem szabad elfeledkeznünk dicsőségének egyik legragyogóbb osztályosáról sem, Hollóssy Kornéliáról^ aki három első operájában vívta ki legnagyobb és legőszintébb si kerét. 1867-ben megalakul az „Országos magyar daláregyesüiet“ s Erkel lesz annak országos karnagya. Jelentősebb mozzanat már nem akadi több Erkel életében. 1875-ben a sokáig vajúdó zeneakadémiának ő lett az első igazgatója és tanára, mint tanítványai mondták, szigorú, de jó tanára és 1888-ban munkásságának 50 éves évfordulóját ünnepelte a nemzet osztatlan lelkesedéssel. * Hogy születésének 100-ik évfordulóját ünnepeltük 1910. november 7-én, mély kegyelettel tekintünk vissza e nagy ember pályafutására. Beleszól ő még most is életünkbe. A mikor a Himnusz hangjait halljuk, hol panaszosan, hol bízva, majd a hatalmas erőt lehelő, győzelmet remélő végakkordokban befejeződve, nemcsak a hazafi szive dobban meg bennünk, hanem megilletődünk a művész munkáján is, akinél magyarabb magyart alig-alig találunk a magyar zeneművészet Parnasszusán. Már több mint 17 éve, hogy elköltözött közülünk s ha azóta sok minden megfakult is müveiben, maradandó becsű alkotását nem fogja elhomályosítani a szálló idő fátyolos keze, mert amig magyar ember van, az ő Himnuszával fog lelkesedni tudni, nemcsak harcában, hanem győzelmi ünnepének közepette is. A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző-bizottságának üdvözlő, táviratára justh Gyula, az orsz. függetlenségi és 48-as párt elnöke a következő levelet intézte Falussy Árpádhoz, a vármegyei párt elnökéhez. Tisztelt Barátom! A szatmármegyei függetlenségi és 48-as párt megtisztelő szives üdvözlésért fogadjátok őszinte köszönetemet. Kérlek Benneteket, hogy velünk vállvetve, meghátrálást nem ismerve vegyetek részt nagy küzdelmünkben és bennünket ezentúl is részesítsetek nagybecsű támogatásotokban. Tisztelő hived: Justh Gyula. HÍREK. Felkérjük lapunk mélyen tisztelt előfizetőit, hogy hátralékaikat a kiadóhivatalba beküldeni szíveskedjenek. Szabadságok. Csílléry Dávid vezető kir. járásbiró folyó hő 6 án, Fógel Kálmán kir. te- lekkönyvezető pedig folyó hó 10-én kezdették meg 6, illetve 4 heti szabadságukat. Kinevezés. A pénzügyminiszter Kiss József helybeli lakost a helybeli pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká kinevezte. Tűzoltó parancsnoksági ülés. A nagykárolyi önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoksága vasárnap délelőtt Demidor Ignác főparancsnok elnöklete alatt ülést tartott. Elnöklő főparancsnok bejelentette a veszprémi országos tűzoltó gyűlésen történteket. Bejelentette, hogy :Gallérok gözmosásaHá 1 Kézimunkák, glassékeztyük tükör-fénnyel hófehérre *«ij MBJvl * Hl Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
