Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
4-ik oldal SZATMÁRVÁRMEGYE 32-ik szám. nem akarom mondani utolsó fejezete gyanánt. Ha Így tekintjük a dolgot, élhetetlen. hogy ez a ház, amely minden más kérdésben a magyarosodást szolgálja, amely minden más kérdésben a magyar állam szuppremáciájának kidomboritását célozza kifelé és befelé is másokkal szemben, éppen csak egy kérdésnél, a haderő kifejlesztésénél, a hadsereg kérdésénél ne tartson arra, hogy a magyar nyelv ott minden tekintetbe érvényesüljön, (ügy van ! ügy van ! bal- és szélsőbaloldalon.) Ne higyjék, t. Ház, hogy mi a harcot magáért a harcért akarjuk. Mi is óhajtjuk a király és a nemzet közötti összhangot, mi is óhajtjuk a király és nemzet közötti békét, mert a király és nemzet közötti béke egyetlen biztosítéka egy állandó politikának (Élénk helyeslés a jobb- és szélsőbaloldalon.), egyetlen biztositéka egy alkotmányos államban a kormányzásnak. (Úgy van ! Úgy van ! a jobb- és szélsőbaloldaion.) De mi a király és nemzet közötti békét csak úgy érhetjük el, hogy, az a nemzet jogainak elismerésével (Élénk helyeslés és taps balfelői.), a nemzeti álláspont regardiro- zásával és a nemzetnek kielégítésével biztosittassék. (Élénk helyeslés balfelői.) Ha ilyen kompromisszum, ilyen megegyezés feküdnék a Ház asztalán, mi szívesen járulnánk hozzá a kompromisz- szumhoz, szívesen járulnánk hozzá a király és nemzet közötti béke megalapozásához. De minthogy ez a javaslat ezt nem tartalmazza, hanem mereven abszolút felségjogokra támaszkodik, (Úgy van ! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon. Mozgás jobbról.) a nemzettől pedig csak anyagi és vérbeli áldozatokat kér. (Úgy van! Úgy van! balfelői.) sem én, sem képviselőtársaim, kiknek nevében bátor voltam felszólalni, e javaslatot nem fogadhatjuk el, hanem a következő határozati javaslat elfogadását kérjük: Elődeinktől öröklött törhetlen hűséggel ragaszkodunk a szentesített élő törvényekben biztosított állami önállóságunk alapján a magyar nemzeti önálló hadseregnek a felállításához. A magyar nemzet jobb jövendőjébe vetett bizalommal hisszük és reméljük, hogy a törvényes választások által szabadon megnyilatkozó nemzeti akarat ezen sarkalatos függetlenségi elvünknek érvényesítését a népképviselet rendszer többségi tényézőjének megadásával lehetővé fogja tenni. Addig pedig, amig ezen nemzeti és állami önállóságunknak leglényegesebb intézménye biztosítékát megszerezhetjök, képviselői kötelességünknek ismerjük mindazon jogainknak feltélien és hamisítatlan érvényesülését ellenőrizni, illetve követelni, amely jogok az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben a nemzetet az 1867. évi XII. t.-czikke iktatott rendelkezések alapján is megilletik. A magyar alkotmány sohasem ismert és ma sem ismer korlátlan, vagy kizárólagos felségjogot. Nem ismer ilyet a véderőre vonatkozó intézkedéseiben sem. Maga a királyi hatalom is a nemzet akaratán épült fel és csak ez lehet forrása és maradandó oszlopa a jövendőben. A véderő kérdéseiben a megkoronázott királynak az 1867. évi XII. t.-czikk is csak alkotmányos, a miniszteri felelősség biztosítékán nyugvó jogokat adott. A hadsereg kiegészitő részét képező magyar hadsereg nem lehet magyar, amig annak vezérlet)', vezényleti és szolgálati nyelve a magyar államiságot és az államnyelvet kigunyoló az a német nyelv, amely még Ausztriában sem tudta államnyelvi elismertetését kivívni. Az 1867. évi XII. t.-czikk alapján is kétségtelen joga a nemzetnek, hogy hadseregében a saját anyanyelve, a magyar vezérleti, vezényleti és szolgálati nyelv teljes mértékében feltétlenül és korlátlanul érvényesüljön. Épp igy kétségbevonhatlan jogunk van ahhoz, hogy a magyar állam czimere és jelvényei önállóságunknak megfelelőleg a hadseregben is hirdessék államiságunkat és tiszteletben tartassanak. Vitatárgya sem lehet, hogy az igazságszolgáltatás és az annak területéhez tartozó katonai büntető anyagi és alaki törvényhozás soha semmi részében közössé nem tétetett. A nemzet törvényhozásának önálló és szabadrendelkezési joga és az állam nyelvének, különösen a magyar állam területén való kizárólagos elismertetése sem idegen hatalmi tényezőktől, sem más korlátoktól nem függhet. Erről lemondani sem nem lehet, sem nem szabad. Az írott és szentesített törvényekben intézményesen biztosított ezen nemzeti követeléseinknek teljesítéséhez annyival inkább ragaszkodunk, mert azoknak részben való teljesítése alkotmányos formák között ő felségét a királyt is kötelező módon ünnepélyesen meg lett Ígérve, a teljesítésnek elmaradásából, tehát a szent és érinthetlen királyi tekintély csorbulásától is tartanunk kellene. Minthogy azonban a törvények és é történelmi előzmények daczára olyan javaslat terjesztetett a képviselőház elé, amely, amellett, hogy az elviselhetetlenségíg fokozott vér- és pénzáldozatot követel, a korlátlan és kizárólagos felségjog álláspontján alkotmányunk sarkalatos tételeinek megtagadását államiságunknak és nemzeti jövendőnknek veszélyeztetését jelenti, s ezenkívül a német vezérleti, vezényleti és szolgálati nyelvnek fenntartásával, sőt annak a magyar államnyelv részbeni mellőzésével a katonai bíráskodás terén való törvényes elismertetésével nemzetünket újabb megaláztatás is fenyegeti, tisztelettel alulírott képviselők hazafias kötelességünknek ismerjük, hogy a napirenden levő és a vele kapcsolatos javaslatoknak törvényerőre való emelkedését minden törvényes eszközzel megakadályozzuk. Ez okból éstzélból (lelkesedéssel) csatlakozunk a függetlenségi és 48-as párt mindkét árnyalatának a nemzeti jogokért vívott harczához és javasoljuk, mondja ki a képviselőház: hogy a véderőről szóló javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. — (Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) A vármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző bizottságának pártgyülése. A Szatmárvármegyei függetlonségi és 48-as párt intéző bizottsága f. hó 2-án, Szatmáron d. e. 10 órai kezdettel, Falussy Árpád dr. pártelnök elnöklete mellett, az iparos olvasókör nagytermében népes pártgyülést tartott, a melyen kimondotta, hogy a függetlenségi pártok mostani parlamenti küzdelmét helyesli és a véderő javaslatokkal szemben minden parlamentáris eszközt jogosnak tart. A gyűlésről az országos 48-as és függetlenségi párthoz, a Kossuth-párthoz és a Károlyi József gróf elnöklete alatt álló pártonki- vüli fügyetlenségi páthoz alábbi szövegű táviratot küldték. A pártgyülés üdvözletét küldi azért a lelkes küzdelemért, melyet a nemzet megrootására benyújtott katonai törvényjavaslat keresztül erőszakolása ellen folytat, a párttal együtt érez és óhajtja, hogy a párt minden alkotmányos és törvényes parlamenti eszközzel megakadályozza a nemzetre lealázó és végzetes javaslat törvényerőre emelkedését. Az üdvözlő táviratra Károlyi József gróf a nagykárolyi kerület orsz. képviselője a következő választáviratot küldte : Falussy Árpád É r e n d r é d. Úgy magam, mint képviselőtársaim nevében köszönöm a Szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt üdvözlő sürgönyét. Lelkesedést merítünk belőle a további küzdelemre. Károlyi József. Hasonló köszönő választ adott a vármegyei függetlenségi párt üdvözlő táviratára a Kossuth-párt és Justh Gyula. Tüzveszedelmek és a tűzoltóság. Az embergyilkoló nyári hőségnek rendes kísérője a szapora tüzveszedelem. Egy hét alatt a harmadik szatmármegyei községben pusztít a tűzvész. A múlt héten Kölese lakosságát tette koldussá a veres kakas, azelőtt pár nappal Görbédén pusztított, legközelebb pedig a szomorú emlékű Ököritó közelében: Csegöldön. Csaknem mindegyik tűzesetnél az a panasz, hogy oltásról, mentésről szó sem lehetett, a falu népe fejvesztetten tehetetlenül állott a veszedelemmel szemben, mert: nem volt elég viz, 2. (nem volt begyakorlott tűzoltóság, 3.) rosszak voltak a tüzifecskendők. Ez a három ok felmerül majdnem minden nagyobb tüz- pusztitásnál. Ezt a három okot tehát ha azt akarjuk, hogy a tüzpusztitásról szóló nyári rémkrónikák Jtünjenek, okvetlenül meg kell szüntetni. Mintegy 25—30 esztendővel ezelőtt kezdődött nálunk Magyarországon a tüzoltósdi. Jó 10 esztendeig nem is volt kedveltebb pasz- sziója a falvak és városok népének, mint önkéntes tűzoltó egyesületek szervezése s azok munkájában való részvétel. Különösen a külsőségekben értünk el hatalmas eredményeket. A szabóipar csaknem fellendült a cifrábbnál cifrább tűzoltó uniformisok készítése révén. A fényes uniformisok máig is megmaradtak, sőt élnek és virágzanak a tűzoltó majálisok és tűzoltó bálok is, ámde sajnos, mind máig hiányzik különösen a falusi népnek tűzoltásra való rendszeres nevelése. A segítség itt tehát az volna, hogy alkalmas módon képezzük ki jóformán az egész falunépét a tűzoltásban. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy küldjünk fel mindenkit a tűzoltó tanfolyamra. Ennek a költségeit a szegény agyon nyomorgatott községek amúgy sem bírnák meg, hanem próbáljuk meg például a mostani fapuskás katonásdi helyett az elemi iskolákba bevezetni a tűzoltás elemi szabályainak oktatását. A falusi tanító vigye el a gyermekeket a községi tűzoltó szertárakhoz. Magyarázza meg nekik azt, hogy milyen a szerkezete, milyen a kezelési módja a tűzoltó-fecskendőknek. : Modern ruhafestés: |fÁífáÍA|* BáI Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. UIJvl F dl Vegyileg száraz utón! Nagykároly Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
