Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

A szatmárvármegyei 48-as és függetlenségi párt hivatalos lapja. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Atilla-utcza 12. szám : Kéziratokat nem adunk vissza. ..........: ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Károlyi József gró! a nagykárolyi kerület országyülési képviselőjének beszéde a véderő javaslatok ellen. Kerületünk orsz. képviselője Károlyi József gróf a következő nagyhatású be­szédet tartotta f. hó 4-én a képviselő- házban : T. Képviselőház! Midőn először van szerencsém e t. Házban felszólalni, szi­ves türelmüket és elnézésüket kell, hogy kérjem e háznak minden oldaláról. „Poéta nascitur, orator fit“, mondja a latin köz­mondás és ha szavaim nélkülözni fogják a szónoki tehetség kellékeit, arról az egyről biztosíthatom t. képviselőtársai­mat, hogy csak azt fogom mondani, ami igaz meggyőződésem. (Élénk helyeslés és éljenzés a bál- és szélsőjobboldalon.) Menten lehetőleg minden elfogultságtól és menten minden animozitástól. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Őszintén megvallva, nehéz feladat egy ilyen vitában felszólalni, midőn an­nak anyagát már oly nagy államférfiak és oly nagy politikai múlttal biró egyé­niségek tárgyalták a háznak mindkét ol­daláról, mint aminő Apponyi Albert gr., Andrássy Gyula gróf és Tisza István gr. t. képviselőtársam a túloldalról. Mégis úgy vélem,hogy kötelességem e tárgyban felszólalni úgy a magam, mint az kép­viselőtársaim nevében is, kiket bár egy pártközhöz nem tartozunk, megvan a magunk nézete, megvan a magunk vé­leménye ezen törvényjavaslattal szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Bevallom, nehezemre esik animozi- tás nélkül megemlékezni arról a beszéd­ről, amely tegnap itt e Házban Oko'i- csc'nyi László képviselő ur részéről el­hangzott. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az animózitást nehéz visszatartani, a midőn a mi sorainkból látok feiállani egy férfiút és ellenünk szegezni azokat a fegyvereket, amelyeket eddig a mi oldalunkon és velünk kar­öltve használt ő is. (Igaz/ Úgy van! Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Uj jelenség ez a magyar parlament történetében, mert hi­szen preczedensek voltak ugyan arra, hogy képviselők egy pártból a másik pártba beléptek — és ez ellen kifogást szerintem emelnünk nem is iehet, mert hiszen egy háborúban vagy egy háborút megelőzőleg a szövetségesek felmond­hatják egymásnak a barátságot és nem kötelesek résztvenni abban a háborúban, sőt arra is volt eset, hogy egyesek ellene fordultak régi fegyvertársaiknak, de azt, hogy valaki a csata hevében vezérei el­len fogjon fegyvert . . . (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és ^ ^baloldalon) ezt a történelemben árulásnak nevezik . . . (Igaz! Úgy van! Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalolda­lon. Zaj jobbfelől.) és igy az e képvi­selőháznak szokásaival és hagyományai­val teljesen ellenkezik. (Igaz! Úgy van! balfelőí.) Semmi kifogásom nincs az ellen, hogy Okolicsányi László képviselő ur nézetét megváltoztassa. Semmi szavam, mert jogom nincs hozzászólani. Arra az egyre azonban, azt hiszem, felkérhetem őt, nemcsak a magam, hanem azt hi­szem, mindannyiunk nevében, hogy tegye le azt a 48-as jelzőt (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélsőbalol­dalon), amelyet czégérnek viselhet, de a mely az ő meggyőződését nem fedi többé. Ne akarja magát egy . olyan zászlóval takarni, amelyet htitlenül elhagyott. (Za­jos helyeslés és taps a bal- és szélső­baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Rátérek a tárgyra, t. Ház. (Halljuk*! Halljuk!) Ha oly törvényjavaslatot tár­gyalunk, a minő ez a törvényjavaslat, a mely az állam egyik legfontosabb szer­vének, a véderőnek kérdésével foglalko­zik, akkor az én szerény véleményem szerint azt kell tekintenünk, hogy egy­részt mennyiben felel meg ez a véderő a nemzet védelmének, másrészt mennyi­ben áll ez a véderő tényleg a nemzet szolgálatában, (Élénk helyeslés a szélső- baloídalon), mennyiben képviseli és rep­rezentálja e nemzetnek minden sajátos­Erkel Ferencz. Irta : Herman László. Ha leírjuk ezt az egyszerű, szinte egyhangú nevet, valami fátyol szakad föl a lelkűnkben, ahol sok-sok olvasott vagy átélt emléknek kép­sorozata vetődik emlékezetünk kifeszitett vász­nára. A képsorozat eleje homályos, bizonytalan próbálgatások, nagy akarások s ezerszer na­gyobb küzködések elbeszélője s aztán jönnek a képek, a harcosak, a megfeszülésig küzdők, majd a dicsőségesek. Végül már nem is tűnik fel olyan egyszerűnek ez a név, hiszen gyö­nyörködésünk sok órája kapcsolódik hozzá s ha végiglátjuk ezt az életet, melyet e név vi­selője megélt, akkor már nem egyhangúnak halljuk, hanem indulószerüen, ropogva kap a fülünkbe. Már halljuk a nagy lirai s még na­gyobb patetikus jelenetek legnagyobb magyar megzenésitőjét s látjuk a legszebb magyar imád­ságnak, a Himnusznak legmagyarabb, legigazabb költőjét. Úgy tűnik elénk az alakja, mint valami óriásé, aki valamely sziklás vidékre kerülve, köveket mozgat, sziklákat zúz, hogy palotát építsen. Nem is tudjuk ' aztán, a palotát bá­muljuk-e vagy azt az energiát, amely létrehozta. Erkel is ilyen óriás. Föllépésekor a sok elhagyott szikla között féke bújik meg egy-egy virág: a magyar nép­dal s az az egy pár kisérlet, mely fejleszteni akarás s magasabb müzene céljaira való törek­vés szándékozott lenni. Neki kellett szétfesze­getni ezeket a sziklákat, sokszor meg is őrölni, hogy termőföldet alkosson, összegyűjteni a rej­tőző virágokat, hogy az építendő palota díszei legyenek. De nagyságát még igy se látjuk kellően, ha csak a nagy épitőt látjuk benne; végig kell Magyarország legelegánsabb modern igényeknek minden tekintetben megfelelő amerikai vasredőny szilárd építkezésű CIRKUSZ tekintenünk az egész magyar zenetörténeten s látnunk, hogy a mai napig nem akadt senki, aki akár az ő általa kitaposott utón tovább tudott volna jutni, nemhogy uj palotát építeni. S mig más nemzet zenéjében fokozatos fejlő­dés teremtette meg a faji zenét, nálunk Erkel egyszerre teremtette meg azt. Ő előtte semmi ut, még csak rosszul kövezett sem volt. Sőt anyag sem. Azt is neki kellett először fölfe­dezni, aztán formálni s csak aztán építeni ve­lők. S mindezek után nem jutott osztályrészül az alkotás utáni nyugalom, mert egész élete nem egyéb, mint folytonos védelme, akár nyíl­tan, vagy burkolva, a maga munkásságának s vele a nemzeti zenének. Erkel alakja, mint mitológiai alak ál! előt­tünk, érthetetlen erőkkel, aki látszólag értékte­len s az ő működéséig annak is hitt, sőt meg- vetett elemekből teremtette meg a magyar mü­SCHMIDT M. WT Megnyitó előadás augusztus hó közepén! ”1*® Estenként fél 9 órakor Nagykárolyban, a nagy piacztéren előadásokat tart óriási világvárosi műsorral, a melyek minden eddig létezett mutatványt felülmúlnak. Vállalatom más utazó cirkusszal össze nem tévesztendő. r

Next

/
Thumbnails
Contents