Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-30 / 31. szám

31-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 5-ik oldal. zatot hirdet. Az ösztöndíj adományozására Csaba Adorján főispán illetékes, a kérvények tehát hozzá cimzendők s a város polgármeste­réhez adandók be. KÖZGAZDASÁG, lPJjlj, IjEljE^EDELEH. A „Nagykárolyi Zár- és Lemezárugyár Részvénytársaság“ f. hó 20-án délután 5 óra­kor a „Nagykárolyi Közgazdasági Bank Rész­vénytársaság“ helyiségében rendkívüli közgyű­lést tartott, melyen az igazgatóság abbeli in­dítványát, hogy a részvénytőke 500 drb. 100 korona névértékű uj részvény kibocsátásával 100,000 koronáról 150,000 koronára felemel­tessék, az üzletkör a faiparral kibővittessék s ehhez képest az alapszabályok 5-ik §-a, az üzletkör kibővítésére nézve az alapszabályok 1., 3. és 21. §§-ai módosíttassanak, a közgyű­lés egész terjedelmében elfogadta. Ehhez ké­pest a részvénytársaság cégét „Nagykárolyi Zár-, Lemez- és Faipargyár Részvénytársaság“ címre kibővítette a faipar köréb . vágó cikkek gyártását és forgalombahozatalát működési kö­rébe felvette s az alapszabályokat odamódosi- totta, hogy feljogosította a közgyűlést, hogy 7-étől 16-ig terjedő számban válasszon majd igazgatósági tagokat, vagyis az igazgatósági tagok számát néggyel szaporítsa. Az. ezután megtartott igazgatósági ülésben elhatároztatott, hogy a koporsó gyártási üzemet már felveszik s az e tekintetben szükséges intézkedéseket ha­ladéktalanul megteszik. Országos vásárok vármegyénkben. Ju­lius 31-én Nagypaládon, Augusztus 1-énKrasz- nabélteken, 8-án Aranyosmegyesen, Nagyecse- den, 14-én Avasujvároson ; 16-án Nagysomku- ton: 18-án Csengeren, Erdőszádán; 21-én Nagybányán. IRODALOM. Pályadij vidéki hírlapírók részére. A Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége ez évi rendes közgyűlését Szabadkán tartotta meg. Ez alkalomból a szabadkai hirlapirók 100 ko­ronás dijat tűztek ki egy a szabadkai és pa- licsi kirándulást legszebben leiró tárczaczikk jntalmazására. A tárczát tartalmazó lappél­dányok 1911 augusztus 1-ig Fenyves Ferenc szerkesztő czimére küldeudők Szabadkára. A pályadij odaítélése tekintetében a bizottság szeptember 1-ig dönt. Aurora. A szokott művészi kiállításban jelent meg az Aurora 12—13. száma, melynek gazdag és változatos tartalma a következő: Karinthy Frigyes: A kályha mindenkihez meleg (novella.) Feleky Géza : Régi rajzok. (Három Fragonard-rajz.) Bölöni György : Fémes-Beck Vilmos. Paul Barchan: Teaestély. (A Berlin­ben élő hires orosz Írónak az Aurora számára irt novellája.) Bálint Lajos: Schakespere-szin- pad. Nagy Lajos : A halálfej (novella.) Fodor Gyula : Johann Strausz. — Felette változatos és gazdag tartalmúak a rovatok is, melyek közül kiemeljük A Hét rovatát, hol képben és írásban találhatók az elmúlt hét kimagasló eseményeinek kommentálásai, igy Apponyi tanársága, a földrengés, Clark jubileuma, a Bayrosper, a pékek harca, Fedák Sári párisi szereplése, gróf Károlyi balesete, Mottl halála stb., mig a Szemle rovatban Pásztor Árpád és Hatvány Lajos könyveiről, az Operaház idei mérlegéről és a párisi Cézanne-szoborról talá­lunk érdekes Írásokat. Számos művészi illuszt­ráció disziti az Aurora legújabb számát is, úgymint Fémes-Beck Vilmos szobormüvei és plakettjei, Őrliknak a berlini szecesszió hires vezérének érdekes litográfiája, Ujváry Ignác- nak a Hamlet előadásához készült szinpad- nerve, Fragonardnak három mesteri tájkép- trajza, Bayrosnak, a most folyó müncheni per fúvádlottjának két kitűnő és finom rajza szolgál­nak a szöveg kiegészítésére. Terjedelmes Lap­szemle és Közgazdasági rovat egészíti ki a vaskos kettős számot, mely 60 fillérért min­den könyvkereskedésben és hirlapelárusitó helyen kapható. Az Aurora előfizetési ára egy évre 14 K, félévre 7 korona, egyes szám ára 40 fillér. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal (Vili., Főherceg Sándor- tér 3.) Magyar Figyelő. Ennek a tartalmas, mai politikai, társadalmi és kulturális kérdé­seket tárgyaló szemlének most jelent meg a tizenegyedik száma. Élén gróf Tisza István tanulmányát találjuk az osztrák képviselő­választásról, amelyet nagy aparátussal ismer­tet, bírál és mutat rá az uj parlamentet ki­alakító rugóira. Réz Mihály Széchényi István­ról ad egy szélesen megrajzolt, tömör essayt. A szemle szépirodalmi részében Kiss József Gödöllón irt gyönyörű sorait egy megható s nobilis művészettel formált verset, ami „Legen­dák a nagyapámról“ cimü ciklushoz készült: Lövik Károly „Kalandorok“ cimü novellájában egy nála egész újfajta témával mutatkozik be. Farkas Pál, aki a török viszonyok közvetlen ismerője, az uj török politikai áramlatokról, az ifjú török bizottság bomlásáról értekezik. Régi Vasutas aláirásu cikk a bosnyák vasutak jőve kiépitését világítja meg a magyarérdek szem­pontjából. Kenedi Géza a békéscsabai drámá­hoz irt egy epilógust, ennek szociális és poli­tikai hátterét vázolva .A följegyzésekben Alexan­der Bernát a magyar pedagógia egy most el­hunyt csöndben dolgozó kiválóságáról, Sebestyén Gyuláról emlékezik meg. Palágyi Menyhért „Petőfi napjai a magyar irodalomban“ cimü könyvet tárgyalja s ezenkívül egy csomó ak­tuális kérdésről találunk megbeszélést. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 korona, félévre 12 K, negyedévre 6 K. Kisdóhivatal Bndapest, VI. Andrássy-ut 10. Szerkesztői üzenet. Egy adófizető. Felháborodásának tel­jesen igazat adunk, mert hogy önt miért ter­helte meg a róm. kath. hitközség adókivető bizottsága 12 korona egyházi adóval, amikor hason jövedelmű egyénekre csak 6 koronát vetettek ki azt megérteni nem tudjuk. Ön szerint a kivetés csak gondolomra történik. Ha ez igaz, vagyis, ha a kivetés aránytalan­ságát bizonyítani tudja felebbezését az illetékes fórumon mindenkor figyelembe veszik. KÜLÖNFÉLÉK. — Szólások. Kenyerének javát megette (túl van már élete felén). A török hódoltság idejében (XVI—XVII. század) kerülhetett hoz- j zánk ez a szólás. A török fölfogás szerint ugyanis Allah minden embernek születésekor bizonyos mennyiségű kenyeret rendel s mig ezt el nem fogyasztotta, nem hal meg. Néha Allah ezt a kenyeret többfelé szórja szét s az embernek utána kell járnia s ott a helyszínén enni meg a neki szánt adagot. Fújják a követ ellene (ármánykodnak el­lene, titokban kárára törnek). Népies baboná­ból származó szólás, mely szerint a kígyók bizonyos alkalmakkor összejönnek s összedugva fejüket, tajtékot fújnak, mely aztén kővé, a va- rázserejü kigyókövé válik. Ez a kő bűvös ha­talmat ád a birtokosának s különösen más ember megrontására alkalmas, tulajdonosát pe­dig megvédi titkos rontás ellen. Az ilyen ki- gyókő a középkorban nagy kincsszámba ment. Nálunk a nép még ma is, különösen Göcsej­ben, nagy becsben tartja a kigyókövet, mely rendszerint nem egyéb, mint a patak vizéből gömbölydedre görgetett hegyi kristálydarab. Iszik, mint egv kefekötő (gyakran és na­gyokat). Német eredetű szólás, melynek a ke­fekötőhöz semmi köze. A középkori egyetemek­nek egy nemzethez tartozó diákjai konviktusban éltek, melyet közös pénztárból, a őuesa-ból tartottak fönn; gyakran alapítványok is fedez­ték a költséget. Innen a német diák neve: Dursch, a ki mint ma, akkor is értett az ivás- hoz, melyet róla barschen-nek neveztek. A burschen szót a diáknyelv bürsten-re (kefél) változtatta s igy lett a szóláshasonlat: trinken wie ein Bürstenbinder (iszik mint a kefekötő). Fölszedi, elhordja a sátorfáját (elmegy, eltakarodik). Ma kissé gúnyos árnyalattal hasz­nált szólás. A sátorfa a sátor fölállításához szükséges mindenféle faholmit: rudat, cöveket jelent. Eredetileg a tábori életből való szólás, később azonban egészen a mai napig inkább a vásárosok életéhez kapcsolódik; mert kato­nának nem igen, annál inkább a vásárosnak mondhatja valaki, például a vásár idejének le­teltével a vásárbiró, kisbiró: Hordd el a sátor­fádat. Körmére ég a dolog (nagyon sietős, sür­gető a dolga). A régi időkben apró viaszgyer­tyát raggattak körmükre, ha sötétben olvastak, kivált a barátok hajnali misekor; ezért gyak­ran sietniük kellett a kiszabott imádság olva­sásával, különben a körmükre égett a gyertya. A világítás tökéletesedésével elmaradt a szokás de a szólás ma is őrzi emlékét. Hol hirdessünk ? A Szatmárármegyé-ben. Jutányos árak. Biztos siker! Kiadóhivatal: Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. szám. m, £ c>y. ®azdasagos fíf . ÜZEMBIZTOS m KUttOMUHKÄ™ICCIT“ MOLOROS (SEPLOKESZLETET glÖWKŐSftRgAW KEDVEZŐ f ’ FIZETÉS/ MÓDOZATOKKAL “ TEIJESSZAVATOSSAGGAL

Next

/
Thumbnails
Contents