Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-23 / 30. szám
A szatmárvármegyei 4&£s^és függetlenségi párt hivatalos lapja. ^POLITIKA* ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. W u,.,nl:J 17ACAdmad Előfizetésiárak: Szerkesztőség, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Egész évre ...........................................8 korona. hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Félévre................................................ 4 korona. De ák Fercmc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Felelős szerkesztő: Negyedévre...........................................2 korona. Ki adóhivatal: Atilla-; *cza 12. szám II. emelet. DR. TÓTH ZOLTÁN. ESyes szám 20 fillér- III Nyilttér sora 40 fillér.- Kéziratokat nem adunk vissza. - , Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Forgácsok. Szól a harci kürt. Jászberény követe Apponyi Albert gróf az országgyűlés termében megfujta Lehel kürtjét. A kürt riadó szava talpra állította és csatasorba hívta az országgyűlési ellenzéket. De a kupolás csarnokon kívül végig hullámzott annak minden szava, minden hangja az egész Magyarországon, ott ahol magyarok laknak és ahol a magyar szív a nemzet önállóságáért és függetlenségéért dobog. Apponyi hivó szózatára nagy lelkesedéssel és megújult erővel indult meg a harc ama véderő javaslatok ellen amelyet már 10 év óta akarnak a nemzet nyakára erőszakolni, de amely a nemzet szívós ellenállásán mindenkor elbukott, magával sepervén azt a kormányt és azt a parlamenti többséget is amely ezt a szégyen- teljes törvényjavaslatot az osztrák érdekek támogatására keresztül erőszakolni akarta. A nemzeti géniusz ismét kiterjesztő fölöttünk védő szárnyait és Apponyit szólaltatta meg a nemzeti erők egyesítésére. Örömmel látjuk a nagy eredményt, mert ismét együtt van a küzdő tábor amely eszmékért és a nemzet jogaiért önzetlenül harcol. A győzelem nem maradhat el, mert ami pusztulást és rombolást okozott a nemzeti jogok védelmében a függetlenségi párt kettészakadása, úgy most a dicsőséges győzelem biztos reményében nyomul előre a küzdő ellenzék, a király hagyományos jelszavával,,Viribus unitis.“ • '*• * Á Tiszák végküzdelme. Ismét rósz napok járnak a Tisza dinasztiára. A múlt évi választásokon az osztrákok millióival megszerzett ideiglenes népszerűség hatványulni kezd nemcsak lefelé, de fölfelé is az 1905. választáson Tisza István nemcsak a szabadelvüpárt hatalmát, de a hatalmat osztogató udvar kegyét is elveszítette. A nemzet bizalmát és az udvar kegyét elvesztett állam férfiú 4 évi remeteség után ismét akcióba lépett. A koalíció haldoklása közben étvágya jött a hatalomra és fölkinálkozott. A szabadelvüpárt szétrombolását azonban az udvar elutasította azzal, hogy szerezzen újabb érdemeket, ha az udvar kegyét bírni akarja. És Tisza István elindult a gyászos útra a kétfejű sas jelvényével a fekete sárga 'dobogóval kezében, hogy letörje a nemzeti akaratot, többséget szerezzen az osztrák érdekeknek és szolgálatot tegyen annak a célnak, amely az osztrák centralisztikus politika igájába hajtja a nemzetet. Keresztül hajtotta az Ausztria érdekét szolgáló közös bankot és most kétségbeesett elszántsággal harcol a dinasztia nagy hatalmi politikáját elősegítő véderő javaslatokért. Ha itt is letiporja a nemzetet, úgy visszatér a császári kegy is Khuen után ő lépne a hatalom birtokába. Sem a király, sem a trónörökös nem tudják neki elfeledni azt, hogy az ő balkeze rombolta szét a császári ház érdekét oly híven szolgáló szabadelvű párttal. E múlt után ma nem bíznak benne. Feladták tehát neki a leckét: Ha a véderő javaslatokat keresztül erőszakolja, Khuen megy és övé a hatalom. És erre a nemzet rontó munkára Tisza készségesen vállalkozott. De a balkéz ismét működésbe jött. Most az ugrai levelet helyettesítette az árpádi beszéd. Az ifjabb Tisza dicséretes tapasztalatlansággal neki rugtatott a nemzet jogaiért küzdő ellenzéknek és midőn még az obstrukciónak hire sem volt és amidőn még a mungók keblében is megmozgatta a lelkiismeretet Apponyi gyönyörű beszéde, a kis balkezü Tisza Kálmán gróf szájkosárról, házszabály- revízióról és néma megvetésről beszélt és ezáltal eldöntötte a véderő javaslatok sorsát. Ez az indokolatlan durva támadás együvé terelte a szétszakadt függetlenségi pártot és mint az ellenállhatatlan vihar zúgott végig a tiltakozás szava az egész országban és megszületett a visszatorlás legerősebb fegyvere az obstrukció. A többség hatalmában elbizakodott Tiszák kétségbeesve látják az ellenzék visszatért erejét és harci kedvét és szomorúan látják azt a tornyosuló felhőt amely elfedi előttük a császári kegy meleg sugarait, mert amire oly szolgálatkészen vállalkoztak: a védGustavo A. Becquer költeményeiből. i. Hiába mondod . . . Hiúba mondod el! tudom: gőgös, Szeszélyes, csélcsap és hiú e nő: Szivében érzés nem fakad soha, Sziklából viz előbb tör majd elő. Kígyók fészkelnek szive mélyiben, S szerelmi tűz abban nem ég: Élettelen máivány szobor csupán E nő, de szép! Maradj olyan, mint e virág, Mert lényetek egyenlő: Hó és arany, ebből formált Titeket a teremtő III. Egyet villámlik... Egyet villámlik, Mikor születünk. S még tart a fény és Elszállt életünk; Az élet tovaszál. II. Ha lehajtod fejed... Ha lehajtod fejed lágyan Borús lesz a homlokod; S mintha ketté törtek volna Egy szép fehér liljomot. Hírnév s szerelem Futunk utána; Álom képeket Űzünk hiába, S fölébreszt a halál. IV. Ha kilőtték a nyílvesszőt... Ha kilőtték a nyílvesszőt, Mint a villám tovaszál; Kitudná azt megmondani, Nyugalmat majd hol talál? A száraz kis falevél mit Letépett a szél vadul; Ki tudná azt megjósolni, Sirhant reá hol borul ? A hullámot iizi, hajtja Át a szél a tengeren; Partot érve, hol lel révre, Ki mondja meg ezt nekem ? Reszket a fény, lobog a láng; Ki mondja meg? senkisem. Mikor lobban utoljára S kialszik majd hirtelen. Ruhát fest és HAITFFI <s vegyileg tisztit n /\ U r C L O. Nagykároly, Kölcsey-utca 1. sz. A rom. kath. templom mellett. Alapittatott 1902.
