Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

13-ik szám.

SZATMÁRVARMEGYE.

3-ik oldal.

És a természet sem hazudtolja meg a szent ünnepet. Pompás, tavaszi köntösbe öltözött, felébredt, feltámadott!

Az országunk felett tornyosuló sötét fellegek is mintha eltűnnének e napon. Remény költözik lelkűnkbe, hogy ez az ezeréves sok csapást, viszontagságot szenvedett ország fel fog támadni. Megküzdünk a további bajokkal is és a virágzás felé, a többi kultur- államok sorába visszük hazánkat. Lesz virágzó iparunk, kereskedelmünk és szerte az országban nem nyílnak panaszra az ajkak.

Ünnepeljünk ma és higyjünk a feltámadásban. És készítsük elő ezt a feltámadást komoly, czéltudatos, hazafias munkával. Dolgozzék mindenki egyformán országáért és -hazájáért. A céltudatos munka előre viszi az ország sorsát.

A feltámadás ünnepe van ma. Kell, hogy lelkünket ma olyan gondolatok lengjék át, a melyek a feltámadással: az előrehaladással, a jövőbevetett bizalommal vannak ösz- szefüggésben.

A husvét, mint ünnep, egyike a legma- gasztosabbaknak. De jelenti egyúttal a tavasz és ezzel együtt a munka kezdetét is.Ünnepeljünk, ám ne feledkezzünk meg arról, hogy minden téren sok a tennivaló. Ipari, kereskedelmi és gazdasági téren nálunk örökösek a bajok és azok orvoslására mi sem történik. Feltámadás ünnepén gondoljunk mindazokra a munkálatokra, a melyeket elvégeznünk kell — az ország érdekében. Mert hiszen maga a feltámadás képletesen az emberi előrehaladást célozza. És minél erősebbekké leszünk minél inkább közelítjük meg a nagy, nyugoti kulturállamokat, annál felemeiőbb érzéssel fogjuk megünnepelni az ezután következő husvétokat.

Feltámadt az Ur fia, ünnepeljünk és bízzunk hazánk feltámadásában! Bizzunk egy szebb, jobb jövőben, egy olyan Husvét eljövetelében, a mikor megszűnik itt nálunk minden viszály és mindenik párt csak egyért fog küzdeni: nemzeti önállóságunk minél nagyobbá tételéért!

Ezt a husvétot várjuk és ha az elérkezik, azt fogjuk csak igazában ünnepelni!

Lapunk barátainak és olvasóinak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk.

— Istentiszteletek sorrendje. A húsvéti szent ünnepek alkalmából a helybeli templomokban a következő sorrendben fognak az Istentiszteletek megtartatni: A rám. kath. templomban: Husvét első napján, ma reggel hús- és egyébb ételek szentelése, 9 órakor ünnepélyes nagy szent mise, melynek végeztével Récsey Ede házfőnök szent beszédet tart; délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye, amikor Récsey Ede szintén mond beszédet. Husvét másodnapján reggel 9 órakor nagy szent mise, melyet Récsey Ede celebrál, a szent beszédet pedig Berényi Mátyás plebánossegéd mondja.

— A ref. templomban: husvét első napján d. e. és d. u. prédikál Simon Gyula s. lelkész, másodnapján d. e. és d. u. Gy. Kovács József.

— Az evang. templomban: vasárnap és hétfőn d. e. Boross János prédikál, d. u. pedig Nagy Sándor evang. tanító.

— Városunk képviselőtestülete április hó

3-ikán rendes közgyűlést tart.

— A Nagykárolyi Kossuth Lajos-asztaltár- saság márczius 15-ét és Kossuth Lajos halálának évfordulóját f. hó 20-ikán ünnepelte meg. Az ünnepély a Kun István-féle vendéglő helyiségeiben folyt le a közönség nagy érdeklődése mellett, hazafias lelkesedéssel.

— A helybeli „Kölcsey Egyesület“ f. hó

19-én a városi színházban nagyszabású estélyt rendezett, melyet nem nagy, de intelligens közönség hallgatott meg. A szép műsor fénypontja Koncz Irma drámai énekesnő éneke volt, ki művészi énekével meghódította hallgatóságát. Nagy élvezetet nyújtót Piribauer Ferencz, Bo- rodi Béla, Szeremley Béla és Szenes János qvartettje, úgyszintén Borodi Béla, Szeremley Béla és Váczi Jolánka triója. Elmés volt Dr. Tanody Endre szatmári ügyvédnek a „Fegyverek és Múzsák“ cimü szabad előadása, amelyben nagyon találóan satirizálta a modernisták költészetét. Sok megérdemelt tapssal jutalmazta a közönség Nonn Gyulát, ki Vajda Jánosnak „Aston és Ida“ cimü költeményét szavalta, valamint Váczi Jolánkát, ki finom művészettel játszotta hozzá zongorán a Borodi Béla által megirt zenekiséretet.

— Avasíelsőfaluban ez idén is a szokott lelkesedéssel ünnepeltetett meg a márc. 15-ike. Az ünnepély két részből állott: az iskolai ünnepélyből meg a polgárság ünnepélyéből. Az iskolai ünnepély délelőtt volt. Az ünnepi beszédet Marosán Viktor tartotta, a gyermekek közül pedig 12-en szavaltak hazafias költeményeket. Az ünnepély befejezésével a gyermekek az igazgató és tanítók vezetése mellett, elől a nemzeti lobogóval, hazafias dalokat énekelve, a főutcza két jelentékenyebb pontjáig haladtak. A gyermekek éneke és hazafias lelkesedése igen nagy örömet idézett a szülők s a románság körében. Délután volt a polgárság ünnepélye ugyancsak az állami iskolánál. Itt az ünnepi beszédet Kovács Ambrus állami tanító tartotta, Bakk Imre erdőfelügyelő pedig elszavalta a Talpra magyart és a növendékek közül itt is 5-en szavaltak hazafias költeményeket. Mind a két ünnepélyen a hangulat igen lelkes volt.

— Tisza István Szatmáron. Úgy hírlik, hogy gróf Tisza István e hó 30-án Szatmáron beszédet készül tartani. A szatmáriakat tehát megkörnyékezi Justh is Tisza is.

— Halálozás. Óvári Szeőke Barnabás Szatmárvármegye volt főmérnöke, majd min. főmérnök, földbirtokos és vármegyei biz. tag, f. hó 22-én reggeli 3 órakor rövid szenvedés után, életének 78-ik évében váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 24-én ment végbe Szatmáron.

— Medvey Lajos 20-án nyitotta meg kép- kiállitását, melylyei annak idején részletesen foglalkoztunk. Az elmúlt héten szép és előkelő közönség látogatta és hogy képei a megérdemelt köztetszést megnyerték, az elkelt képek nagyszáma bizonyítja legjobban. A kiállítás még ma és holnap nyitva lesz. A kik még eddig nem tekintették meg, siessenek megszerezni maguknak e ritka műélvezetet.

— A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület

1910. évi április hó 10-én délelőtt fél 12 órakor Nagykárolyban, a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tart. A gyűlést megelőzőleg fél 11 órakor gyülekezés a vármegyeháza lépcsőcsarnokában s kivonulás a Kölcsey Ferencz szobrához, hol a tanuló ifjúság szónoka a nagy költő szobrát megkoszorúzza. Innen felvonulás a vármegyeháza dísztermébe a fél 12 órakor kezdődő közgyűlés megtartására, melynek tárgy- sorozata a következő: 1. „Himnus“, énekli a dalárda. 2. Elnöki megnyitó és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. 3. Titkári jelentés. 4. A megvizsgált zárszámadás alapján számadóknak a felmentvény megadása. 5. Az 1910. évi költségvetés megállapítása. 5. A tisztikar és választmány lemondása; az uj tisztikar és választmány megválasztása. 7. Bejelentett indítványok tárgyalása. 8. Ünnepi beszéd, tartja: Dr. Falussy Árpád elnök. 9. „Szózat“, énekli a dalárda. Vendégeket a közgyűlésen szívesen lát az egyesület.

— Emelik í katonatiszti lakbéreket. Uj évtől kezdve a tisztek magasabb lakbért fognak kapni. Az eddigi 10 lakbérosztás helyett 3 lesz, az elsőbe Bécs, a másodikba Budapest fog tartozni, a harmadikba a vidéki állomáshelyek.

— A vármegyei munkapárt folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor Szatmáron a Pannónia termében gyűlést tart, melyre külön személyre szóló meghívókat is bocsájtottak ki Nagy Béla és Domahidy István elnökök.

— A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület

folyó évi március hó 30-án délelőtt 10 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében rendes tavaszi közgyűlést tart.

— Bizottsági ülések. Városunk nyugdij- ügyi bizottsága f. hó 23-án ülést tartott és kiutalta néhai Dr. Doby Zsigmond halotti évnegyedét temetkezési költségekre. Majd a jog- és pénzügyi bizottság ülésezett és elhatározta, hogy javaslatot tesz a közgyűlésnek, miszerint a városi tiszti nyugdíjintézetben benn nem levő városi alkalmazottak vétessenek fel a magyarországi rokkant és nyugdijegyletbe.

— Közgyűlés. A nagykárolyi „Kölcsey- nyomda“ részvénytársaság III. évi rendes közgyűlését 1910. márczius hó 20-án délelőtt fél 11 órakor tartotta meg a Nagykárolyi Takarék- pénztár tanácstermében, melynek tárgysorozata volt: Két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1909. évi üzleti eredményről, a mérleg megállapítása, nyereség felosztása, az osztalék kifizetése határidejének megáhapitása s a felmentvény megadása tárgyában határozatok hozatala. Az alapszabályok 30. §-ának megváltoztatása. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely javaslatba hozta az alapszabályok 30. §-ának azon módosítását, hogy a „gép-tartalékalap“ helyett „értékcsökkenési tartalékalap“ tétessék. A leirt 1198 K 88 fillér értékcsökkenés és kétes követelés leírása után a mutatkozó 4556 K 83 fillér tiszta nyereményből: Tartalékalap javára (Alapszabályok 30. §.) '500 K. 200 darab részvény után osztalék á 10 korona 2000 K. Igazgatóság, felügyelő-bizottság, ügyész jutalékára 20°/o 904 K 54 f. Ügyvezető jutalékára 10°, o 452 K 29 f. Könyvelőnek 1909. évi fizetése 300 K, Azon alkalmazottak jutalmazására, kik egy évnél hosszabb idő óta vannak vállalatnál alkalmazva 300 K. Igazgatóság rendelkezésére 100 K fordittassék. Az 1909-ik üzletévi szelvény 1910. április 1-től fogva vállalat pénztáránál és a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnél 10 koronájával váltassák be.

—r A helybeli Protestáns Társaskör hétfőn, 1910. évi márczius hó 28-án a városi színházban 8 órai kezdettel tánccal egybekötött szinielőadást rendez. Színre kerül: A sza- binnők elrablása. Bohózat 4 felvonásban. Személyek : Bányai Márton, tanár — Tóth János ur, Borbála, neje — Kosztin Ilonka k. a. Etelka, leánya — Szabó Gizella k. a. Róza, szobaleány Bányainál — Járai Juliska k. a. Dr. Szil- vássy Béla,. orvos — Nagy Gusztáv ur, Irma, neje — Turenecz Mariska k. a. Marosán Bogdán, örmény bőrkereskedő — Szálkái Béla ur, Endre fia álnéven Szendeffy — Kaizler Imre ur, Rettegi Fridolin, színigazgató — Hebe József ur, Történik Magyarország egy kisebb vidéki városában. Helyárak: Alsó páholy 8 kor. Felső páholy 7 kor. Támlásszék 2 kor. Kör- 1 kor. 60 fill. Zártszék 1 kor 20 fill. Erkély I. sor 2 kor. Erkély II. sor 1 korona 60 fill. Karzati ülőhely 60 fill. Karzati állóhely 40 fül. Jegyek előre válthatók f. hó 22-től 26-ig a Csókás László ur könyvkereskedésében, ünnep I-ső és 11-od napján a színházi pénztárban d. e. 10 órától 12 óráig, d. u. 3 órától 5 óráig. Előadás után táncz a Polgári kör nagytermében, amelyre a karzatjegyek nem érvényesek.

— A helybeli Gazdasági Malom r.-t. f. hó 20-án Péchy László elnöklete alatt a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tartott. A gyűlés egyhangúlag tudomásul vette az évi jelentést és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügy üő-bizottságnak megadta. Határozatban ment, hogy ezután nem tiz, hanem 50 részvénynyel lehet szavazni a társaság közgyűlésein. A felügyelő-bizottságba uj tagokul megválasztattak : Dr. Egely Imre, Schifbeck Károly, Peisner Lajos és Lévay Béla. Azután a folyó ügyek intézteitek el és szolgáltak egyhangúlag tudomásul.