Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
12-ik szám. ,5-ik oldal. Képkiállitás városunkban. Ma vasárnap délelőtt fél tizenkét órakor, a vármegyeháza dísztermében egy 120 jobbnál-jobb képekből álló tárlatnak lesz az ünnepélyes megnyitása, amelyet Medvey Lajos rajztanár és festőművész réndez városunkban. Medvey Lajos, városunk fiáról, mint festőművészről — ki már eddig az ország egy pár nagyobb városában, többek között Budapesten is, sikerrel rendezett müveiből önálló képkiál- litást, — a fővárosi és a kiállításai helyén megjelenő vidéki lapokban sok szép dicséretet olvastunk, de az olvasott dicséreteknél többet mondanak a müvek, melyeket ez alkalommal megnéztünk. Kedvencz tárgya Magyarország gyöngye, a Balaton és mivel annak minden zugát ismeri, minden képe hűen tárja elénk az eredetit. Képei csaknem megelevenednek előttünk. Aki látta a Balatont, lehetetlen, hogy nem találná meg kedvencz helyét a Medvey képei között megörökítve. Megfestett Ő mindent, ami szép és művészi szemei még a rozzant halász kunyhóban, a korhadt fában is megtalálták az elrejtett szépet és ezt úgy szedte ecsetre, hogy még a laikus néző is gyönyörködni tud benne. Képei amellett nem mesterkéltek. Ő hű másolója a természetnek. Színezése nem erőszakos, nem keresi a különös, a kihívó dolgokkal ta hatás. Képei plasztikusak, elevenek. Ha elnézzük a „Hullámzó Balaton“ czimü képét szinte halljuk a hullámok zaját, szinte érezzük a páratelt levegőt. Minden képet kellően megnézni alkalmunk nem volt, de nagyobb képei közül „Holdvilágos éj a Balatonon“, „Vitorlások“, „Hajnal“, „Hálóhuzás a Balaton partján“, „Badacsony madártávlatból“ hívták fel figyelmünket. A „Fajdkakas halála“ és a „Féltett zsákmány“ cimü“ vadászképei is nagyon eredetiek. Meglepően kedvesek zsánerképei, a„Mu- lató huszárőrmester“ az „Elfogatás“ stb. czimü olajfestmények, valamint az iszákosok aquerel képsorozata. Két gyönyörű, gondos kidolgozású rajzát is láttuk, amelyek Balatonfüred falu és erdő részletét ábrázolják. Még sokat és még több szépet lehetne beszélnünk képeiről, de ezúttal nem mondhatunk többet, mint hogy nézze meg mindenki e kiállítást, nem azért, mert városunk fia a művész, de mert ott szemünk, szivünk, lelkünk gyönyörködhet. Az az ezerféle komplikált szer melyet aranyér (haemorrhoidák) ellen használnak, azzal a rendeltetéssel bir, hogy az aranyér alapokát: a székrekedést és a vértoriódásí meg szüntesse, illetve megakadályozza. Ezt a czélt sokkal egyszerűbben, hatásosabban és olcsóbban a Ferencz JÓZSeí-keserüviz rendszeres használata által lehet elérni. Naponkint éhgyomorra egy pohár „Ferencz József“- vizet kell inni és már néhány nap múlva meggyőződhetünk e páratlan természetalkotta hashajtónak sok ezer orvos állal elismert gyógyerejéről. SZATMÁRVARMEGYE. _— --------------j—,----------------i —,-----------------— -----------------------------------------------------------------------HÍ REK. Tavasz. Az idei euyhe tél ulán most már végérvényesen beköszöntött a tavasz. A nap teljes pompájában ragyog, a fák már rügyezni kezdenek és az emkerekbe is jobb kedély költözött. — Mi más volna ez mint a tavasz, a mely ifjúságot hoz a szivekbe és fokozottabb munkakedvét önt az emberekbe. A tél a maga sok nyomorúságával csüg- gesztő hatással van az emberekre. A tavasz a munka hírnöke. Ilyenkor tavasszal, mindenütt lázasan megindul a munka és a nyomasztó érzések elköltöznek a lelkekböl. Az ipar, a kereskedelem, egész gazdasági életünk tespedésben állott idáig és a mostani tavasz van hivatva arra, hogy azokat hatalmas lendülettel ismét a virágzás felé indítsa. De valljuk be őszintén, sok is a tennivaló minden téren. Iparosaink a lanyha iparpártolás, kereskedőink a külföldi behozatal, közönségünk pedig a drágaság és egyéb mizériák ellen emelték fel tiltakozó szavukat, mindezideig azonban hiába. Talán az idei tavasz megtermi a maga gyümölcsét. Talán megszűnnek azok a bajok, a melyek minden téren már huzamosabb idő óta mutatkoznak. Régi közgazdasági igazság, hogy a munka jutalom nélkül nem maradhat. A tavaszi verőfény munkakedvre hangol, a munkát tehát meg kell kezdeni. Gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek egyaránt. És meg kell kell kezdeni a munkát a városoknak is, olyan intézkedések életbeléptetésével, a melyek a közjó és a lakoság érdekeit előmozdítják. Dolgoznunk kell! A télen át elcsüggedt emb rek mentsenek a napfénytől önbizalmat, bátorságot, kedvet a munkához és munkálkodjanak. — Dolgozzunk és — ne vándoroljunk ki Amerika földjére. Idehaza ép oly könnyű — ha nem könnyebb — a megélhetés, mint odakint. Amerikának csak a hire jó. Egyébként azonban siralmas állapotok vannak ott. Ha idehaza mindenki annyit dolgozna, mint a menynyit Amerikában megkívánnak, az itthoni kereset felérne az amerikai keresettel. Van munka idehaza minden téren bőven. Csak ember és munkakedv kell hozzá. A tavasz a maga ragyogó pompájában munkakedvet önt az elcsügedt telkekbe. Fogjuk meg a munka végét, dolgozzunk. Az eredmény nem fog elmaradni, mert jutalom nélküli munka nem létezik. És az itthoni munkának kétszeres értéke van, mert önmagunknak is gyümölcsöt teremt és a hazának is javára van. Fogjunk munkához idehaza és ne feledjük el a lánglelkü költő szavait: „Itt élned, halnod kell.!“ Márczius 15-nek megünneplése. A templomok : Délelőtt 9 órakor a róm. kathólikus templomban ünnepélyes szent mise volt, amelyet Récsey Ede kegyesrendi házfönök czeleb- rált Szentiványi Gyula és Pallmann Péter kegyesrendi tanárok segédlete mellett. A református templomban a Hymnusnak a közönség által történt elén íklése után Simon Gyula segédlelkész ment fel a szószékre és ott elébb egy szép imát mondott el, majd egy lelkes beszédben békességes együttmunkálkodásra hívta fel a híveket; a „Mi Atyánk“ elmondása után a „Szózat“-nak a közönség által történt eléneklésével az ünnepély véget ért. — A kegyesrendi főgimnázium: A nagykárblyi kegyesrendi főgimnázium tanári kara és ifjúsága a „Polgári Kaszinó“ nagytermében ünnepelte nagy gonddal összeállított műsor keretében nemzeti ünnepünket. A ünnepségben szépszámú hallgatóság vett részt. — Városunk közönsége: Délután 4 órakor a Kossuth-szobor előtt nehány száz ember jelenlétében a helybeli dalárda a Hymnus eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt, aztán Nagy Elek kórházi gondnok szavalta el Túlesik Ferencz „Márczius 15“ czimü költeményét, melynek elhangzása után Papp Béla országgyűlési képviselő mondott el beszédet. Este a „Polgári Olvasókör“ nagytermében. a közönség vacsorára gyűlt. Beszédet mondottak: Ilosvay Aladár alispán, Kossuth Lajos szellemének követésére biztatva hallgatóit, majd Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató mutatott rá a függetlenségi törekvések eredetére és folyamatára. Mitrovits Elek gör. kath. lelkész Ilosvay Aladár alispánt, Csipkés András a polgármestert, Dr. Adler Adolf Péchy István vármegyei főjegyzőt éltette. Péchy István azon óhajának adott kifejezést, hogy a szétvállott üggetle nségi pártok egyesüljeneK. A „Nagykárolyi Zeneműkedvelők Egyesülete“ estélye. Folyó hó 12-én ritka élvezetben volt része városunk közönségének. A „Nagykárolyi Zeneműkedvelők Egyesülete“ páratlan és sikeres vállalkozásának voltunk tanúi. A „Szerelmi varázsital“ czimü 1 felvonásos Operette szinrehozatala műkedvelőktől nagyon merész elhatározásnak mondható, mert zenéje nem korunk könnyed, a fülnek ismerős melódiákból összeállított operettéihez hasonló, hanem inkább operaszerü és igy csak tanult zenekar, iskolázott hangú énekes vállalkozzék előadására. Ebben ez alkalommal nem is volt semmi hiány. A zenekar meglepő precizitással, tökéletes színezéssel játszott, diserét finomsággal kisérve az éneket. A szereplők közül első helyen özv. Ticsenszky Lajosné, Obhoczer Margitot kell megemlítenünk, ki elbájoló, nagy terjedelmű, gyönyörű hangjával ámulatba ejtett, elragadott. Iskolázottsága tökéletes, a legfelsőbb regiszterekben is teljes otthonossággal énekel. Csengő erős művészi hangja a budapesti operaházat is betöltené. Játéka hóditó volt. Nem mesterkélt, nem erőltetett, hanem természetes és ezért volt kedves, igazán bájos jelenség a Haszonbérlőné. Demidor Ignácz, mint Karczosi kitűnő alakítást mutatott be és éneke, ha hajdani erős hangiából vesztett is egy kicsit, nagyon jó volt. Széchenyi Lajos a szégyenlős poríiut jól megjátszotta és az énekszámokban is, kellemes tenorjával. jól ntegá lotta a helyét. Wieser Mík- lósné ügyesen alakította a fogadósné szerepét. Mező Mariska nagyon helyes volt Margit szerepében. Juhász Ernő kis jelenetével ismét bizonyítékát adta, hogy otthonos a színpadon. Az operette előadása után Pozorszky Béla ur adta elő ismert művészi játékával Htiffmault meséit, majd özv. Ticsenszky Lajosné gyönyörködtetett ismét bennünket a Bajazzo madár áriáját énekelve, tökéletes művészettel. Mindkét számot Vitek Károly zenetanár kisérte finom zongorajátékával. Sokat köszönhetünk ez egyesületnek, mert megalakulása óta egyrészt sok kellemes estélyt rendezett nekünk, de másrészt érdeméül kell elismernünk azt, hogy rövid 5 esztendő alatt a zene terén városunk nemhogy sokat haladt, hanem semmiből valamivé nőtte ki magát. Oroszlán része van ebben Vitek Károly zenetanárnak, aki mint karmester, kiváló tudását, fáradságot nem ismerve érvényesíti. Hétfőn az előadást megismételték. A műsor csak annyiban lett megváltoztatva, hogy Pozorszky Béla hegedüjátékat Váczi Jolánka művészi zongorajátéka pótolta, melyet dicsérnünk felesleges. Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SÁMUEL ««■ Alapittatott 1902.
