Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
7. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3. oldal. támogatásban nem részesíti, miért is a leiratok felett napirendre térve, azokat irattárba tenni rendeli.“ Luby Géza az iránt tett indítványt, hogy mig a törvényen kívüli állapot tart, utasittassék az alispán arra, miszerint a törvényhatóság minden hónapban egy előre meghatározott napra egybe hivassák a szükséges intézkedések megtétele céljából. Ez az indítvány azonban tárgytalanná vált az alispán azon felvilágosító válasza következtében, hogy ha esetleg főispán lesz kinevezve a törvényhatóságot csak ez hívhatja össze és igy ő összehívásra jogosultsággal nem fog bírni : Több rendbeli folyó ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága Hó; vay Aladár alispán elnöklete alatt folyó hó 11-én tartotta rendes havi ülését. Elnök a megjelenteket üdvözölvén, a meg nem jelent tagok közül Jármy Andor, Böszörményi Emil, Jékey Zsigmond, Madarassy Dezső, Luby Béla és Szálkái Sándor elmaradásukat igazolták. A szokásos alispáni jelentés előterjesztése után a szakreferensek jelentése következett. Árvaügyek. llosvay Ferenc árvaszéki elnök jelentése szerint elintézés alá került 2456, elintézetlen 161 darab. Irodai hátralék 31. Felhatalmazást kért és kapott elnök arra, hogy felügyeleti és ellenőrzési jogát Nagybánya és Felsőbánya város árvaügyeiben a folyó évben is gyakorolhassa. Egészségügy. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelentése szerint az általános egészségi állapot javul. A hevenyfertőző betegségek közül járványosán a vörheny, kanyaró és hasihagymáz fordult elő nagyobb mérvben. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentésében több iskolalátogatás eredményéről számol be, mely szerint számos iskolát kifogásolhatónak talált. Bejelenti, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter Résztelek községben 1911. szeptember 1 -re állami iskola szervezését engedélyezte, s a törvényen kívüli állapot miatt az 1910. évre engedélyezett állami iskolák megnyitását felfüggesztette. Pénzügy. Plach’y Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató jelenti: 1910. évi január hóban befolyt egyenes adóban 55,685 korona 47 fillér, kevesebb a múlt évi január havi befizetésnél 25,463 korona 69 fillérrel. Hadmentességi díjban január hóban befolyt 1010 korona 31 fillér, kevesebb a múlt évi január havi befizetésnél 1536 korona 28 fillérrel. Bélyeg és jogilletékben befolyt 1910. január hóban 63,180 korona 52 fillér, több a múlt évi január havi befizetésnél 18,131 korona 66 fillérrel. Mint ebből az adatokból látjuk, a vármegye közönsége a költségvetési törvényen kívüli állapot daczára eléggé igyekszik eleget tenni a kincstárral szemben fennálló kötelezettségnek. A kir. pénzügyigazgató az eredményről való beszámolása alkalmából bemutatott egy a számvevősége által kiállított statisztikai kimutatást, az utolsó 3 év befizetési eredményéről, a melyet alább közlünk és a melyből kilátszik, hogy Szatmárvármegye közönsége évről-érve jobb adófizetővé válik, mert a hátralék minden tartozás tekintetében évről-évre tetemesen csökken. Egyenes adó hátralék 1908. év végén 848,352 kor. 44 fillér, 1909. év végén 594,546 korona 63 fillér, előírás 1909. évben 3.097,954 korona. Hadmentességi dij hátralék 1908. év végén 111,733 korona 53 fillér, 1909. év végén 49,371 korona 69 fillér, előírás 1909. évben 88,327 korona. Útadó hátralék 1908. év végén 152,103 kor. 12 fillér, 1909. év végén 119,626 korona 47 fillér, előírás 1909. évben 328,938 korona 63 fillér. Bor és hús fogy. adó hátralék 1908. év végén 4164 kor. 69 fillér, 1909. év végén 3147 korona 01 fillér, előírás 1909. évben 286,700 korona 49 fillér. Államépitészet. Kacsó Károly műszaki tanácsos jelenti, hogy az állami és törvényhatósági utak a beállott esőzések következtében nagyon megrongálódtak, melyek kijavítása iránt a szükséges intézkedéseket megtette. A nagysomkuti Berzsó hid építési ügye megoldást nyert, amennyiben annak árlejtési eredményét miniszter jóváhagyta s az alépítményt 27914 korona 32 fillér vállalati árban Salamon Ferencz hagymásláposi lakosnak, a vas felszerkezetet 15142 kor. árban Dr. Lípták és társa czégnek Ítélte. Kir. ügyészség. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint múlt hóban letartóztatás alatt maradt 23 egyén. Szökés nem fordult elő. Közgazdaság. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelentése szerint a gazdasági állapot kielégítőnek mondható. A gazdsági tevékenység azonban a sok esőzés következtében a minimalisra szorítkozott. Az állat állomány telelése kedvező. Az értékesítési viszonyok — a sertés kivételével — az előző évekhez viszonyítva, alacsony. A jéghiány a húsárak esésére a fogyasztás csökkenése miatt befolyással van. A nagykároly és vid ke ipari és gazd. Hitelszövetkezet működéséről- Közli: Lévay Béla. A nagykároly és vidéke ipari és gazd. Hitelszövetkezet, mint az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet tagja, ezelőtt 4 és fél évvel (1905. év julius 9-én) kezdte meg működését, egy pár értelmes iparos buzgó fáradozása folytán. Kicsinyben kezdte, szerényen és zajtalanul, mindössze 103 tagja volt, 151 darab 50 koronás részvénynyel, vagyis 7550 korona alaptőkével. Egy bank 7550 korona alaptőkével, nemde szinte nevetségesen csekély az összeg, a melylyel útra kelt. És ime mit látunk 4 év után ? Azt, hogy a kitartás, a hangya szorgalom és körültekintő gazdálkodás meghozta gyümölcsét. Ma már 26,050 korona az alaptőke és a 151 darab részvény 521-re emelkedett fel. Sőt a részvényjegyzés ma is erősen folyamatban van úgy, hogy rövid időn belül kilátás van ennek a megkétszereződésére. És ha ezt elértük, a visszleszámitolás mellőzhetővé fog válni, a mi szintén lényeges hasznot jelent a szövetkezetnek, mert a saját pénzével dolgozván, nem kell a kamat külömbözetet más banknak (a Központnak) adni. De ha a forgalmat hasonlítjuk össze, ott is lényeges a haladás. Az első évben ugyanis csak 24187 korona 41 fillér forgalmat tudott elérni 765 korona 84 fillér kamatjövedelemmel, ma már a forgalma 122,557 korona vagyis az első évi forgalomnak — 3 év alatt — az ötszöröse és a kamatjövedelme is, ma már 3319 korona 99 fillér. A tiszta jövedelme pedig 1304 korona, az első évi 262 korona 90 fillérrel szemben. És ha figyelembe vesszük, hogy ez az intézet nem nyerészkedésre alakult, hanem hogy a rendes polgári haszon mellett — a mennyiben 7—7V2°/o kamatnál többet rendszerint nem szedett, irásdijat, bélyegdijat, telepítési stb. dijakat pedig egyáltalában nem szed, — tényleg segítséget nyújtson az iparosságnak és mindazoknak, a kik hozzá kölcsönért fordulnak, ilyen alaptőke mellett, ilyen forgalom produkálásával, szépen töltötte be hivatását. Ma már a tartalékalapunk is, az első évi 199 koronából, 1572 korona 45 fillérre emelkedett fel annak daczára, hogy ez ideig még mindig kiadta a szövetkezet tagjainak az 5%-os osztalékot, sőt a legutóbbi zárszámadás szerint 317 korona 13 fillér kétes követelést is le tudott írni a nélkül, hogy ez pénzügyi egyensúlyát a legkevésbbé is megzavarta volna. Ilyen pénzintézetnél pedig ez már igen erős próba, mert nyereségre nem dolgozván, kamat jövedelme pontosan kiszámított és kétes követelések leírására berendezve nincsen. Megemlitendőnek tartom azon térfoglalást, a mely szerint az 1909. év folyamán működését kiterjesztette a szövetkezet a legközelebb eső 5 községre is, u. m.: Börvely, Csanálos, Fény, Kálmánd és Kaplony községekre. És hogy mily örömmel fogadták az ottani gazdák ezt, legfényesebben igazolja azon körülmény, hogy alig pár hó alatt 50-en léptek be tagul az 5 községből. Belátták ngyanis, hogy nemcsak a váltókölcsönnél __— a hol a mérsékelt kamaton kívül semmiféle más költséget (irásdij, telepítési stb. dijat) nem szed a szövetkezet — de a bekebelezéseknél is, a minden banknál felmerülni szokott ügyészi (bekebelezési) költség is oly csekély, — különösen a bélyegmentesség fc lytán — hogy csaknem V-r-ed részét teszi ki, a más bankoknál felszámítani szokott költségeknek. Pl. egy 500 koronás kölcsön költsége csak 4 korona és minden további 500 koronának csak 2 korona a bekebelezési költsége. A betétek után is csaknem állandóan 5%7üs kamatot fizet. Külömben betétet — a mi az 1909. évben már jóval meghaladta a 30,000 koronát — nem tagoktól is elfogad. Általában nagy előnyöket biztosit ez a szövetkezet minden egyes tagjának. És én csak örvendenék, ha ezeket az előnyöket mentői szélesebb körben — tiszttársaim is — megismernék és megismervén, kölcsön-szükségleteik kielégítésénél igénybe is vennék! Az, a ki ismeri az iparosságnak, a kis iparosságnak és a kisebb birtoku gazda közönségnek az életét, a józan életűek szorgalmát és igyekezetét, az csak örülhet ezen intézmény erősítésének és az úgy erkölcsileg, mint anyagilag — ha nem is iparos és nem is kisgazda — csak támogathatja ezt. De egy ilyen szövetkezet, egy ilyen nagyobb városban, szinte hézagpótló intézmény. Mert nemcsak hogy nem sérti és nincs érdek- ellentétben a nagyobb igényeket kielégítő, nagyobb pénzintézetekkel, sőt azokat egyenesen kiegészíti. Mert apró, kisebb kölcsönökkel nem szívesen foglalkoznak a nagyobb pénzintézetek, (azokkal csak a munka van meg, de a haszon lényegesen csekély) nekik az határozottan teher. Ettől a tehertől szabadítja meg őket ez a kis emberek érdekében alakult és azokat segítő intézet, a hol a vezetők is tulnyomólag iparosok lévén, iparos társaik igényeit is jobban ismerik és humánusabb elbánásban részesítik. S nyerészkedésre nem alakulván, a legkisebb összegű kölcsönöket is épp oly mértékkel és jóakarattal bírálják el, mint akár a legnagyobbat.Éppen azért, a ki ilyen kisebb kölcsönt óhajt igénybe venni, az forduljon bizalommal az ipari és gazd. Hitelszövetkezethez, mert ez éppen azért alakult, hogy ezen kisebb kölcsönöket lebonyolítsa. Hogy pedig mindenkinek meglehet a kellő bizalma a Szövetkezet iránt, eltekintve attól, hogy 13000 korona állami támogatásban részesül, leközlöm az eddigi tagok névsorát. Bírálja el minden iparos, kisgazda és tisztviselő, megérdemli e ezen intézet, hogy Ő is tagjai között foglaljon helyet. Eddig a következők léptek be tagul: Akkerman Jészef, Dr. Adler Adolf, Amma Antal, Alföldi Imre, Alfnássy József, Akkerman Antal, Dr. Adler Ernő, Brauneisz József, Barth Gyula, Blum József, Barth Béla, Birócsák János, Buzgány Pál, Beckmann József, Brugós Gergely, Bucsák Mihály, Buchman Márton, Bálintffi József, Budaházy Zsigmond, Braun Ignácz, Böhm Károly, Blau Lipót, Bakos Sándor, Balogh József, Baranyi Géza, Bagossy Ferencz, Bekker Orbán, ifj. Barak Sándor, Bél- teky István, ifj. Balogh József, Benkő Gáspár,
