Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEÜYE. 52-ik szám. Mindaz, amitől a hazai ipar fellendülése függ, a hitelszövetkezet üzletkörébe felölelhető. Létesíthet közös műhelyt, nyersanyag beszerzőtermelő és készáruraktárszövetkezeteket. Ha csak tisztán mint hitelszövetkezet működik, a személy és jelzálogkölcsönök nyújtása mellett leszámítolja az iparosok üzleti váltóit, leszámítolja számlaköveteléseiket, előleget ad ipari készítményükre, biztosítékokat tesz le vállalatoknál. Mindezt megtehetik az ipari és gazdasági hitelszövetkezetek is. Nagyon helyes azért, ha e két termelési ág, a gazdasági és ipari egyesíti erejét, hisz nincs köztük úgy sem érdek- ellentét, hanem inkább érdekközösség áll fenn, mert csak kifejlett ipar mellett értékesíthető a nyers termény. S mind két termelési ágnak közös érdeke védekezni a mindent kizsákmányoló kapitalismussal szemben. Az elősoroltakból megállapítható, hogy a hitelszövetkezet rendeltetése a kisipar támogatásánál mily sck irányban terjed ki. Hisz csak a hiteligények kielégítése szempontjából oly fontos rendeltetése van, hogy szinte érthetetlen, hogy iparosaink miért nem karolják fel jobban a szövetkezeti eszmét. Gaál József főgimnáziumi tanár, a keszthelyi ipari és gazd. hitelszövetkezet elnökigazgatója ennek okát az ipari nevelésben találja. Szerinte a gyenge szellemű és gyenge iskolai előképzettségű iparostanuló bekerülve a műhelyébe, oly légkörbe jut, hol nem igen hall szövetkezeti felfogásról, eszméről, a tömörülés, a közös termelés előnyeiről, a közös beszerzésről és értékesítésről. „Csoda-e, mondja, ha elhanyagolt nevelési irányzatánál fogva a szövetkezeti intézményben rejlő nagy előnyöket felfogni nem képes, amikor a zsocialisták alapján álló gyakran féltudákos- sága miatt az értelmi osztály jószándékában és akaratának a becsületességében való hitét, ami talán sohasem is volt, elvesztette ?“ A budapesti szabóiparosok hitel és termelőszövetkezetének ház felavató díszközgyűlésén az ünnepi szónok is kifejezést adott annak, hogy kisiparosaink a kormány gondoskodása daczára érthetetlen módon idegenkednek a szövetkezéstől. Ezt ezzel próbálta megokolni, hogy a magyar általában nem mondható szövetkezeti népn.k. No hát erre ráczáfolnak a virágzó gazd. szó étkezdéink. Zár jel között megjegyezte, az illető hogy maga a jó öreg Raiffeisen is, a .lémet szövetkezeti ügy nagy apostola, ha véletlenül Magyarországon születik, tán mint bankigazgató futotta volna meg életpályáját. A keszthelyi ipari és gazd. hitelszövetkezet említett érdemes elnöke tapasztalata szerint is a kisgazda jobb szövetkezeti elem, mert annak van még hite és bizalma az önzetlen szövetkezeti vezetőkben, többet lát a szövetkezetben, mint egyszerű bankot. Szerintem az iparos osztály kicsinyhitüsége az oka, hogy erősebben nem tömörülnek, szövetkeznek. A nagy tőke hitelezések, kölcsönök utján már annyira érdek, körébe vonta őket, hogy meg sem kísérlik a felszabadulást. Saját erejükben való hitüket vesztették el. Ezt az elvesztett hitet, ellanyhult önbizalmat kell a hitelszövetkezetek önzetlen vezetőinek altruista czélt szolgáló áldásos munkájukkal életre kelteni. Tudatára kell ébredne az iparos osztálynak, ép úgy, miként a kisgazda társadalomnak, hogy a munka és takarékosság a legfőbb két gazdasági tényező. A töke e kettőnek az eredménye. Saját munkájuknak megtakarított filléreiből létesítsenek maguknak tőkét és ne hagyják magukat kiszolgáltatni a saját véres verej- tékes munkájokból mások által megtakarított idegen tőkének. Az ipari munka a legfőbb emberi termelő erő, ne engedjék, hogy mások élvezzék annak gyümölcsét. Közösen megtakarított filléreiket fordítsák saját javukra. Legyen jelszavuk egy mindnyájokért, mindnyájan egyért s akkor megszűnik az egyenetlenkedés, féltékenység, irigység, perlekedés, mely sok esetben hátráltatja a szövetkezet áidásos működését. A hitelszövetkezet munkára neveli iparosainkat, mert csak a munkabér megtakarításából nő a tőkét képező üzletrész, betét, s lesz alapja a személyi hitelnek. Személyi hitelre van szüksége iparosainknak, személyi hitelt pedig alig kap vagy csak nagyon drága kamat mellett az iparos a tőkések bankjából. A személyi hitelképesség erkölcsi értékét is emeli iparosainknak. A hitelszövetkezet erkölcsnemesitő eieje ép abban van, hogy nem a magas osztalék reményében tehát önző érdekből, hanem egy magasabb czél érdekében történik a szövetkezés. A hitelre szoruló kisember saját jól felfogott érdekében, a jobb módú pedig azon tudattól áthatva, hogy az 1—2 perczent osztalékkülönbséget szívesen feláldozza a nemzeti ipar és közgazdaság fejlesztésére, támo- gossa a szövetkezeti eszmét. A hitelszövetkezetek rendeltetése általánosságban a kisemberek érdekét szolgálni s azért a kisemberek pénzintézetének nevezhető a tőkések bankjával szemben. Általános rendeltetése mellett szolgálhatja a kisemberek foglalkozási köréhez képest specialis érdekeiket s azon termelési ágat, mely a kisemberek illető osztályának élethivatása, existencziájának alapja. S amint magát a termelési ágat fejleszti, előmozdítja a közvagyonosodást; ezen esetben pedig már nem az egyén, nem is egy osztály, hanem egy ország kultúrájáról, jólétéről van szó. S amint az ipari termelés különbözik az őstermeléstől, azonképen a hitelszövetkezetek rendeltetése is több irányú a kisipar támogatásánál. Reá mutattam, hogy mily sok irányban képes a hitelszövetkezet szolgálni a kisipart. S hogy ez nem csak elmélet; hanem valóság, gyakorlatban igazolja több szövetkezet igy a mienk, a Nagy-Károlyi. Ipari és Gazd. hitel- szövetkezet is, mely iparosainkat házvételnél, munka vállalásánál, anyagbeszerzésnél, számla- követeléseik leszámítolásánál segítette. Elősegítette egy termelési csoport alakulását, a czipé- szekét, mi által 15 iparos azon helyzetbe jutott, hogy állandóan foglalkoznak s biztosítva van részőkre a munkabér, e mellett üzleti tökét gyűjtenek maguknak és nehány évi kitartó munka után rátérhetnek az előnyösebb tömeg- termelésre. A hitelszövetkezetek az eddigi kisebb érdeklődés mellett is megfeleltek hivatásuknak a kisipar támogatását illetőleg s hogy a magyar ipar fejlesztése szempontjából még többet tegyenek, az iparosainktól függ. Köszönetét mondok azért az Északkeleti Szövetkezetek Szövetsége vezetőségének, hogy a szövetkezeti eszmének a kisipar érdekében való propagálására alkalmat adott. Vajha sikerült volna ezzel is iparosaink érdeklődését felkelteni és kisiparunk fellendüléséhez nemes szándékunknak megfelelő eredménynyel hozzájárulni! A szatmári Gazdasági Egyesület gyűlései. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 21-én délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányülést, ezt követőleg pedig közgyűlést tartott. A g> üléseket Falussy Árpád dr. alelnök vezette. Mindkét gyűlésnek ugyanazon tárgysorozata lévén, együttesen közöljük az azokon történteket. A terjedelmes titkári jelentésből kiemeljük, hogy az állattenyésztés fellendítése terén az egyesület anyagi erejéhez mérten igen sokat tett, a szokásos díjazásokat kiterjesztette, fajtiszta tejelő tehenek beszerzését előmozdította, az annyira fontos csikólegelőt azonban ez évben államsegély hiányában nem létesíthette. Igen fontos e jelentésben, hogy az egyesület a múlt télen 10 községben száznál több népies gazdasági előadást rendezett s három községben tartott fenn háziipartanfolyamot. A jelentés többi pontjai is mindazt igazolják, hogy az egyesület igyekszik hivatásának megfelelni. Jövő évi működési tervezete felöleli a gazdasági élet minden ágát, de különösen az állattenyésztés és növénytermelés terén kivan az egyesület nagyobb akciót kifejteni. Szociális szempontból fontosnak tartjuk a tervbe vett hádipar műhelyek felállítását, háziipar cikkek előnyösebb értékesítését, a kisemberek anyagi támogatását anyaállatok beszerzésésrel, népies előadások fejlesztésével a nép kulturális fejlődését előmozdítani stb A működési tervezet tárgyalásánál egy igen életre való eszme lett megpendítve, ugyanis, hogy az egyesület évente rendezzen lóhere és lucernamag vásárokat, hogy igy a hazánkban forgalomba nem hozható vagy arankás magvakat szintén sikerüljön külföldi, főleg angol vevőknek jó áron eladni, a mi természetesen az arankamentes magvak tetemes áremelkedését is vonná maga után. Meg kell jegyeznünk, hogy Angliában az arankával nem sokat törődnek, ott az arankás mag forgalomba hozása meg van engedve. E vásárok rendezését az ülés szintén felvette a működési tervezetbe. A jövő évi költségvetés nem kelltett nagyobb emóciót, minden észrevétel nélkül szavazták meg a résztvevők. Foglalkozott az ülés Hagymáslápos két újabb országos vásár engedélyezése iránti kérelmével, melyet tekintettel a vidék fejlettebb állattenyésztésére megengedhetőnek véleményezett. Neuschlosz testvérek nagybérlők, szatmári lakosok kérvényét, melyben az állattenyésztés fellendítését szolgáló törekvésben, az egyesület erkölcsi támogatását kéri, az állattenyésztési iszakosztályhoz utasították véleményezés végett. Még ezután nehány uj tag lett felvéve s az ülések véget értek. Már most jelezhetjük, hogy a jövő évi nagyobb szabású jubiláris kiállítás ügyében az egyesület jövő évi január hó elején tart ülést, mely a kiállítás részletes terveivel fog foglalkozni. HÍREK. ELŐFIZETŐINKHEZ .'Felkérjük azon tisztelt előfizetőinket, kik előfizetésben még hátralékban vannak, szíveskedjenek hátralékukat kiadóhivatalunk címére mielőbb beküldeni, ne hogy a lap küldését beszüntetni kénytelenek legyünk. — „Szatmár- V ár megye“ kiadóhivatala. Nagykároly, Kaszinó-utca 2, Lapunk barátainak boldog karácsonyi ünnepeket kíván a Szerkesztőség. Karácsony, ez az ünnep az egész emberiségé, melyet ez alkalommal nem különít el egymástól a faji hovatartozan- dóság, nem választ el a vallás, hanem egygyé, összeforottá teszi egy közés érzés, egy mindent átható eszme, a szeretet, mely testet öltött a vallásalapitó Ur születése által. Közel kétezer esztendeje, hogy ki- gyult az egyszerű pásztoremberek feje fölött a ragyogó csillag, amely őket a názáreti jászolhoz elvezette. Közel kétezer esztendeje, hogy a próféták jövendölése, a mely balzsamként hatott egy nemzet sajgó sebére és uj világot jósolt a Messiás eljövetelével kapcsolatban, — valóra vált. E nagy nap emléke elnémítja a konezért tülekedők zaját, elaltatja a földi hitványságokért küzdők kapzsiságát. Ez a béke, a szeretet ünnepe. De mily szomorú, hogy a béke és szeretet csak e szép ünnepen általános közöttünk.
