Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

37. szám. SZATMÁR VÁRMEGYE.. 3-ik oldal. A Korparéten felállítandó állami elemi is­kola és egy tanítói lakás elhelyezése érdekében elhatároztatott az u. n. korparéti tagbirtokhoz tartozó területből a szentmiklósi ut melletti 1600 Ó-öl területnek gróf Károlyi Antal tulaj­donostól 600 koronáért leendő megvétele s az azon felépítendő egy tantermes iskolát a taní­tói lakással együtt á. I. elemi iskola czéljaira a kir. kincstárnak mindaddig, mig azt iskolául használja kizárólagos használatába adja át. A megveendő iskolatelek vételára az állami isko­lák létesítésére felvett kölcsönösszegből fizet­tetik ki. Az 1911. évi házi pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapit- tatott, amely szerint a jövő évi községi pótadó az állami adó 98 százalékát teszi. A városi állatorvos fizetése véglegesen évi 2000 koronában lett megállapítva. Kimon­dotta a közgyűlés, hogy jövőben a városi ál­latorvosi állás a következőleg lesz dotálva: az első négy évben 1400 kor., a második négy évben 1600 kor. és nyolcz év után 1800 ko­rona. Ezzel szemben a husszemle dijak a vá­rost fogják illetni. A rendőri szolgálatnak a m. kir. csendőr­séggel leendő ellátására vonatkozólag tett elő­terjesztés folytán a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy a tárgyalásokat tegye folya­matba és a feltételek megállapítása végett a tn. kir. belügyminiszterhez kérvényt intézzen. A nagykárolyi önkéntes tűzoltó-egylet ré­szére évi 800 korona segély szavaztatott meg. A községi választók névjegyzékének egy­beállítására a választmányba megválasztattak : elnökül dr. Kovács Dezső, tagokul Csipkés András, Fürth Ferencz, Vida Sándor és Luká- csovits János, jegyzőül Néma Gusztáv. Az iga- zoló-választmányba : Reök Gyula és Strohmá- jer Ferencz. Debreczeni István polgármester előterjesz­tette, hogy a bor- és husfogyasztási adók ut­ján behajtandó jövedelmeket a város nevében a kincstártól évi 47.000 koronáért váltotta be, tehát 4 ezer koronával nagyobb összegért, mint eddig. A pénzügyigazgatósággal három évre kötött szerződés jóváhagyás végett most a pénzügyminiszter előtt van. Nagyecsed község kérelme, hogy az ok­tóber 4-iki országos vásár okt. 11-re helyez­tessék át, valamint 1910. év julius 2Ó-án és augusztus 18-án tartott pénztárvizsgálat alkal­mával felvett jegyzőkönyvek bemutatása tudo­másul vétetett. A népszámlálás. A kereskedelmi miniszter a népszámlálási törvényre való hivatkozással utasítja a törvény- hatóságok első tisztviselőit, hogy 1910. decem­ber 31. és 1911. január 1-re közötti éjjelen megállapítható népességi viszonyokra nézve a népszámlálást ejtse meg. A népszámlálást biztosok végzik, akiket a polgármester, illetve az alispán nevez ki. A számlálás egyéni ivek alapján történik, amelyek­nek kitöltése a családfő vagy helyettesének a kötelessége. Számlálóbiztosokul tanítók, tanárok lelké­szek, nyugdíjazott állami, vármegyei, városi vagy községi tisztviselők, értelmesebb gazdák, gazda­tisztek, erdőtisztek, erdészek, magánzók, továbbá felsőbb iskolai tanulók s általában oly egyének alkalmazandók, akik egyrészt műveltségűknél fogva a népszámlási teendőket ellátni képesek s másrészt egyéb hivatásbeli lekötöttség által a népszámlálási munkálat teljesítésében nem aka­dályoztatnak. Mindazokban az iskolai osztályok­ban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban mint számlálóbiztosok részt vesznek, a tanítás az össze- irási napokon, legfeljebb azonban hat iskolai napon szünetelhet. A számlálóbiztosok az iveket szétosztják, kitöltésüket ellenőrzik, az írni nem tudók helyett maguk töltik ki az iveket és ezért 3—6 korona napidijban részesülnek. Külön díja­zás jár nekik azoknak a rovatoknak a kitöltéséért amelyek a választói reformra vonatkoznak. Az 1897. évi XXXV. t.-ez. 13. §-a szerint: aki tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntettetik. Ehhez képest tilos, habár min­den anyagi vagy erkölcsi érdek nélkül, sőt talán tisztán megtréfálási szándékból is, hamis vagy valótlan statisztikai adatokat bevallani, vagy az adatszolgáltatást megtagadni. Aki népszámlálási ügyben a hatóság idézésére nem jelen meg, szintén büntethető. Aki a törvény szerint be­szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ezáltal a felvételnek az előszabott időben való végrehaj­tását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé váló újabb fel­vételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. A számlálóbiztost és a népszámlási felül- vizsgálót az 1910. évi Vili. t.-cikk 5. szakasza értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. Te­hát a büntetőtörvénykönyv 165. szakasza értel­mében a hatóság elleni erőszak bűntettét kö­veti el és három évig térj :dhető börtönnel bün- tetetendő az, aki a számláló biztost, vagy nép­számlálási felülvizsgálót népszámlálási teendő­inek végrehajtásában erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza. A népszámlálási adatok s népszámlálással kapcsolatban a szám­lálóbiztosnak vagy felülvizsgálónak, vagy a népszámlálásnál közreműködött más közegnek tudomására jutott egyébb egyéni természetű adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A népszámlálás költségei az államot terhelik. Hódoló felirat a királyhoz. Vár­megyénk törvényhatósága múlt hó 11-én tartott közgyűlése elhatározta, hogy Ő Felségét születésének 80-ik évfordulója alkalmából külön hódoló felirattal üdvözli. A feliratot Ilosvay Aladár alispán a kö­vetkezőkép fogalmazta meg: Ö Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Szatmárvármegye törvényhatóságának köz­gyűlése határozatából kifolyólag tolmácsolom vármegyénk közönsége hódolatát Felséged előtt, születése 80-ik évfordulója alkalmából. Szatmárvármegye, mit szervezeténél fogva ezer éves alkotmányunk egyik utolsó rangú biz­tosítéka, szivét teszi le Apostoli királya több nemzettől támogatott trónja, mint ősi alkotmá­nyunk legelső és legfőbb védbástyája elé, hogy ebből is sugározzák felé országa egy része bi­zalmának és szeretetének melege, megerősítendő Királya szeretetét és bizalmát is magyar nem­zetében, mely ezer éven át hü oltalmazója volt a Királyi Trónnak, melyet szabad akaratból, közjogi érzületének természetes folyamányaként helyezett önmaga fölé s a melyben minden idő­ben alkotmányos élete létének erejét, főlétét látta. Fogadja Királyi Felséged Szatmárvármegye szivének állampolgári öntudatából fakadó eme hódoló megnyilatkozását kegyesen s alkotmá­nyos érzülete, melyről félszázados uralkodása tanúskodik, viszonozza magyar népe minden­felől megnyilvánult ragaszkodását azzal, hogy Istentől eredő bölcsességével és országa alkot­mányának megszilárdításával erősítse meg a homlokát övező szent koronát, hogy ebben a magyar nemzet s többi népei is megerősödve, a magyar Trónt, mint felséged uralkodó házá­nak megdönthetetlen várát, egy újabb ezred év után is Felségedet áldva vehessék körül. Kelt Nagykárolyban, 1910. stb. Szatmárvármegye közönsége megbízásából Ilosvay, alispán. HÍREK. Városi közgyűlés. Nagykároly rend. t. város képviselőtestülete f. hó 11-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében az alispán elnöklete alatt választó közgyűlést tart, melyen az újonnan szervezett két II. oszt. aljegyzői ál­lásválasztás utján betölti. Meghívó. Az állandó választmány gyűlé­sét Nagykárolyban a vármegyei székház eme­leti kistermében folyó évi szeptember hó 16-án délelőtt Va 11 órakor tartja meg. Tárgy : Az 1911. évi háztartási költségelőirányzat megál­lapítása. Kinevezés. A pénzügyminiszter Thury Sándor gyulai lakost a helybeli pénzügyigazga­tóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi számgyakornokká nevezte ki. Közgyűlés. Az északkeleti vármegyék szövetkezeteinek szövetsége f. hó 15-én d. e. 10 órakor Szatmáron a városháza tanácstermé­ben György Endre elnöklésével rendes közgyű­lést tart. A gyűlésen városunkból Schnébli Ká­roly tart előadást. Hatszázhat. Dr. Rooz Elemér berlini tanulmányújáról haza érkezett s az öt adag szérummal, melyet magával hozott Ehrlichtől, a napokban teszi meg a próba oltásokat. Áthelyezés. Majos Győző vármegyei köz­ponti írnok járási irnoki minőségben Szinérvá- raljára helyeztetett át. Halálozás. Mangu Endre mátészalkai pénzügyi szemlész f. hó 5-én, hétfőn Nagyká­rolyban hosszas szenvedés után, 38 éves korá­ban meghalt. Temetése f. hó 6-án ment végbe nagy részvét mellett. Népfölkelői jelentkezések. A nagyká­rolyi járás népfelkelőinek jelentkezése október hó 29, 30, 31-én fog végbemenni a polgári ol­vasókör helyiségeiben. Szüreti mulatság. A „Nagykárolyi Pro­testáns Társaskör“ f. hó 18-án a Polgári Ol­vasókör helyiségében zártkörű szüreti mulatsá­got rendez. Belépődíj személyenként 1 K 60 f. Á diszfelvonulás a kör helyiségéből d. u. fél 5 órakor lesz, a mulatság kezdete este fél 8 órakor. A kedélyesnek Ígérkező mulatságra fel­hívjuk városunk szórakozni vágyó közönségének figyelmét. Lóverseny. A Szatmármegyei Lóverseny egylet f. hó 25-én, vasárnap lóversenyt rendez Szatmáron. A nevezési zárnap szeptember 10. A nevezések Tanódy Endre dr. versenytitkárhoz Szatinárra intézendők. A lóverseny találkozó helye a megye gentry családjainak s hisszük, hogy az idén az első éveknél sokkal jobban si­kerül. Nem lesz utóállitás. A honvédelmi mi­niszter a sorozásokat elrendelő rendeletét most azzal egészíti ki, hogy azon két hónap alatt, amikor a sorozások lefolynak, tehát f. hó 30-ig nem lesz utóállitás. Párhuzamos osztály. Örvendetesen kö­zöljük a kir. tanfelügyelő jelentéséből azt, hogy állami polgári leányiskolánk első osztálya pár­huzamossá egészittetett ki és erre uj tanerő lesz kinevezve. Beiratások. A nagykárolyi kath. főgim­náziumba a mai napig beiratkozott összesen 296 tanuló, és pedig az I. osztályba 63, a II- ikba 47, a 111-ikba 47, a IV-ikbe 42, az V-ikbe 25, a VI-ikba 34, a VII-ikbe 13 és a Vili. osz­tályba 25. — A tanítás hétfőn kezdődött. Az állami polgári leányiskolába összesen 205 ta­nuló iratkozott be. Ebből 13 a kézimunka­osztályt látogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents