Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-21 / 34. szám
2-ik odal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 34-ik szám. lom szó nélkül, hazafias készséggel vállalta az uj törvényben neki csak uj terheket jelentő progressivitást, kataszteri kiigazítást mivelési ág változás folytán, stb. Ám ugyanakkor másfelül a kormánynak vált becsületbeli kötelességévé, hogy áz uj törvényben felállított uj jövedelmi adót is életbe lépteti a megállapított időpontban. Ez által megszünteti azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat, amik a magyarországi egyenesadórendszer mezején s gyakorlati életben az egyes kereseti ágak tényleges adóterhei között fennállnak s a miknek segélyével mig a gazdát a ki- játszhatatlan földadóval, házadóval, kereseti s általános jövedelmi pótadóval könyörtelenül megfogta az adóprés, addig az ipari, kereskedelmi, lateinek s bör- ziáner köröket valósággal futni hagyták a kijátszható 111. osztályú kereseti adó révén. Ám mit csinál most az uj, kétoldalú becsületbeli szerződéssel hozott adótörvény megalkotójának utóda, a nemzeti munkapárti pénzügyminiszter ur ? Az uj törvényből egyszerűen kikereste, végrehajtotta s fogdmegjeivel szívtelen szigorúsággal máris exekváltatja azt a részt, ami a gazdákat sújtja: a föld- és házadórészt; ellenben felfüggeszti, bizonytalan időre kitolja végrehajtását annak a résznek, mely a többi kereseti ágnak is igazságos és kijátszhatatlan megadóztatását lett volna hivatva eredményezni: nem lépteti életbe a jövedelmi adót. Vagyis ez adóreformok kitűzött intenciója, a becsületes és arányos adózás helyett bekövetkezett a régi rossz állapotnál is rosszabb uj helyzet: a magyar gazdán már dobolják az uj, terhesebb adót, a többi kereseti ág pedig vígan dudál ez országos dobszó mellé amaga megmaradt 111. osztályú kereseti adójának köpenyege alatt, mely egyébként az idén még rá sincs huzva. így fest nálunk a gyakorlati életben minden kikíirtölt, szép intencióju adóreform. Elrontják a végrehajtásában, s az orvosságból mérget csinálnak. Újabb mérget a köz elégedetlenségnek. Felhívás. a polgári állami alkalmazottakhoz. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1908 évi augusztus hó 14-én a „Budapesti Közlöny“ 1908 évi 275-ik számában közzétett legfelsőbb kéziratával országlása megkezdésének 60-ik évfordulója emlékezetére a polgári állami alkalmazó ttak részére jubileumi emlékkeresztet alapított. Ezen jubileumi emlékkereszt elnyerésére igénynyel bírnak : 1. Mindazok, akik az alapitó okirat közzétételének napján tényleges állami poigári alkalmazásban, vagy ehhez hasonló közszolgálatban állanak, továbbá azok — feltéve, hogy legalább tiz évig megszakítás nélkül ténylegesen szolgáltak — kik vagy mint tisztviselők ezen okirat közzétételét megelőző évtizedb :n, vagy más minőségben a közzététel napját megelőző évben állottak ilyen alkalmazásban. Ideiglenes és végleges szolgálati minőség között különbség nem teendő. 2. Mindazok az állami szolgálatban vagy ahhoz hasonló közszolgálatban szerződésileg alkalmazott mindkét nembeli személyek, a kik a jelen okirat közzétételének napján tényleges alkalmazásban vannak és legalább három évi megszakítás nélküli szolgálatot mutatnak ki. 3. Mindazok az állami vagy közalapítványi igazgatás alatt álló üzemben alkalmazott mindkét nembeli munkások, a kik a jelen okirat közzétételének napján állandó minőségben három évi megszakítás nélküli foglalkozást mutatnak ki, 21 életévüket betöltötték és nyugdíjban vagy nyugbérben való részesedésre igény- jogosultak. Azok a polgári személyek, a kik katonai intézeteknél a fenti vagy ahhoz hasonló módon vannak alkalmazva, a polgári állami szolgálatban alkalmazott egyénekkel egyenlőknek tekintetnek. Állami alkalmazottak, a kik fegyelmi utón el lettek bocsátva, vagy pedig az állami szolgálatból kilépvén, rendjelek és díszjelvények elvesztésére szóló büntető ítélet hatálya alá estek, a jubileumi keresztre igényt nem tarthatnak. A jubileumi keresztet a tényleges szolgálatban álló igényjogosult személyeknek felettes hatóságuk osztja ki. A polgári állami alkalmazottak részére alapított jubileumi emlékjelvény egy aranyozott bronz kereszt, melynek ágait babérkoszorú köti össze, és a mely 39 milliméter széles vörös szalagon a mell baloldalán viselendő. A kereszt előlapjának közepén Ő császári és apostoli királyi Felségének képe „Franc.Jós. 1.“ körirattal, a hátlapon az 1848—1908 számok láthatók. Rangsorra nézve a jubileumi kereszt a polgári állami alkalmazottak jubileumi érme után következik. . Az udvari jubileumi keresztben, vagy a katonai jubileumi keresztben történt részesedés kizárja a polgári állami alkalmazottak jubileumi keresztjére való igényt. A keresztnek kisebbített alakban (en miniature) való viselése meg van engedve, azonban a szalagnak kereszt nélküli hordása tilos. A jubileumi kereszt, tulajdonosának elhunyta után, az örökösöké marad. Ezzel a kereszttel okmány nem jár. A paraszt: Mán, instállom, azt csak hadd sajnálja ő, mert, hogy neki fájt. A bíró: No ha kendnek komédiázni van kedve, hát majd megtanítom én. (Nagyobb hatás kedvéért — mintegy békítési ultima rációképen — meggyujtja a feszület mellett két oldalt álló gyertyákat, azután mérgesen lapozgat a büntető törvénykönyvben, miközben fogai közt, de hallhatóan mormolja:) Egy év 1000 korona . . öt év . . . életfogytiglan. No hát békül kend, vagy sem ? A paraszt: (Nagyon meg van hatva. Látszik rajta, hogy fél az imént felsorolt egy év, 1000 korona stb.-tői, azt hiszi, hogy az mind neki szól. Mereven nézi hol a király képét, hol a gyertyákat meg a feszületet. A nagy meghatottságtól nem bir szóhoz jutni.) A bíró: (Megunja a várakozást bosszúsan felkel.) No ha kendnek ilyen kemény a feje, majd én megpuhitom. Kihirdetem az ítéletet. Őfelsége a király nevében megbüntetem kendet könnyű testisértés vétsége miatt 4 napi fogházra átváltoztatható 40 korona pénzbüntetésre, mint fő és 1 napi fogházra átváltoztatható 10 koronára, mint mellékbüntetésre. Köteles az ellenfél ügyvédjének 40 korona, a saját ügyvédjének 30 korona perköltséget megfizetni. Az indokolást, ha kiváncsi kend, elolvashatja 3 nap alatt írásban. Felebbez, nem felebbez ? A paraszt: (alázatosan.) Lejebbeznék én instállom, inkákb, ha lehetne, mert ez is sok, nemhogy felebbezzem. A bíró: Ne bolondozzék itt, az ítélet jogerős, elmehet kend. A paraszt: (Nem mozdul az ujjain számlál) 40 korona az négy nap, 10 korona az egy nap, az öt nap, 70 korona az hét nap, az tizenkét nap . . . A bíró: Mit mormog itt kend ? A paraszt: Azt számolom, instállom, hogy hány napot ülök az egészbe. A bíró: Csak a büntetést lehet leülni, a perköltséget nem, azt ki kell fizetni az ügyvéd uraknak. Elmehet kend. A paraszt: (felveszi a sarokból a kalapját, megy kifelé.) Istennek ajánlom. A bíró nem köszön vissza, más ügyet vesz elő. II JELENET. (Történik Dr. Jogerős S. Soma irodájában. Csinosan berendezett ügyvédi iroda, a falon az ügyvéd apjának képe aranykeretben. Az előszobában két segéd dolgozik.) Dr. jogerős: (számol.) Perbeli költség 30 korona, tényállás felvétele, követendő lépések megfontolása, értekezések, és más perenkivüli költségek fejében fizet terhelt uram 40 koronát, az összesen 70 korona. A paraszt: Sok lesz ügyvéd ur, hiszen már úgy is sok pénzembe került ez az eset. Ne tessen annyit számítani, nem is igen jól végződött. Az ügyvéd: Hja barátom, aki ügyvédhez megy, az fizessen. Az én időm, azt hiszi, nem drága ? A sok beszélgetés magával, a tényállás felvétele, no meg a biró informálása . . . Terhelt: No azt ugyan jól formálta az ur. Ezért valami sokat számíthat fel. Az ügyvéd: Ebből pedig nem engedek. Nem beszélek sokat. Fizet kend, vagy nem ? Terhelt: No hát akkor pereljünk tovább, elmegyek én akkár a királyig, ha a párnám rámegy is. (Elmenni készül.) Az ügyvéd: Hát fizessen 60 koronát, aztán legyen vége. A paraszt: (Tétovázik, szólna is, nem is.) Az ügyvéd: (Türelmetlenül.) No fizeti-e már kend, vagy nem ? Nincs időm. (Hirtelen eszébe jut valami, kikiált az előszobába.) Lenyali ur, hozzon be két száll gyertyát. &• Bubái fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = - Kölcsey-utca 1. sz. t Alapittatott 1902. 5 «BHHHHBgi
