Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

33-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Jelenti, hogy folyó évben Lajosvölgytele- pen, Pribékfalván és Királydaróczon uj állami iskolák nyílnak meg, mely iskoláknál a tanítói és tanítónői állásokra pályázat hirdettetett. Vass Károly hagymásláposi, llosvai István szamos- lippói és Krespai Ágoston vámfalusi tanítók­nak 200—200 korona személyi pótlék utalvá­nyozása mellett igazgatói czim adatott. A nagykárolyi állami polgári leányiskolá­hoz Magot Györgyike segédtanitónővé ki ne­veztetett. Mándy Zoltán közgazdasági előadónak je­lentése szerint a mezőgazdaságban okozott te­temes károk most már megállapíthatók, s ez különösen a búza, rozs és dohánynál úgy men­nyiségileg, mint minőségileg számot tevő. A tengeri a jég által sok helyen szenvedett kárt; az elemi csapásoktól nem látogatott helyen azonban szépen áll. A szőlőtermést a jég szin­tén sok helyen elpusztította, ami pedig a jégtől ment maradt, azt a peronoszpora és fakó rot­hadás veszélyezteti. A gyümölcs termés az oko­zott károk mellett is elég jó. Czilli György vm. állatorvos jelentése sze­rint a lépfene és sertésvész több helyen fellé­pett. Dr. Jákó Sándor kir. ügyész jelentése sze­rint a múlt hó végén fogva marad 11 egyén, kik közül 8 férfi és 3 nő. Ezzel az ülés véget ért. HÍREK. Törvényszéki elnökünk szabadságon. Dr. Rótli Ferencz törvényszékünk elnöke f. hó 8-án kezdte meg 6 hétre terjedő szabadságát, mely idő alatt az elnöki teendőket Dr. Papol- czy Gyula kir. ítélőtáblái biró végzi Esküvő. Nagybányai Horthy István ilos- vai kir. közjegyző f. hó 22-én délelőtt vezeti oltárhoz, városunkban, péchujfalusi Péchy László műszaki tanác. os és neje Rottmann Mária le­ányát Ilonkát. Arczképleleplezés. A nagykárólyi st. quo izr. hitk. e hó 12-én az ötvenes képviselőtes­tület és számos vendégközönség jelenlétében leplezte le 13 éven keresztül volt elnökének, néhai Spitz Antalnak jól sikerült arczképét. Az ünnepi beszédet általános figyelem és megha­tottság között Fürth Ferencz főrabbi mondotta el, mely után lehullt a képről a lepel. Ezután Berger Ármin hitk. elnök köszönetét mondott a főrabbinak a szép emlékbeszéd elmondásáért s határozatilag kimondotta, hogy a beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltassák. azon, hogy személyesen nem teheti nála a tiszteletét. De ami késik, nem múlik, folytatta a levélben. Majd fogok én még magával talál­kozni s akkor megfizettek a nagy gazságáért, amit velem elkövetett. Maga egy közönséges csaló, aki tönkre tette a boldogságomat s a vadonatúj öltözetemet. Remélem, hogy az akasztófán fog meghalni s akkor lemondok minden más élvezetről s elmegyek a maga temetésére. Ezt irta Weisz Mór méltó, fölháborodásá- ban Grünzveignak, akinek a panaszára becsü­letsértésért állott törvényt a büntető járásbí­róságon. — Miért nevezte csalónak a panaszost ? — kérdezte a biró. — Miért? — felelte idegesen a vádlott,— mert én egy jámbor lovat kértem tőle, ő pedig adott nekem egy raffinirozott cirkuszlovat, aki egész komédiát csinált velem. — Az nem cirkuszló, — vágott közbe a panaszos, — hanem egy szelíd, együgyii állat. Fiatalabb korában, az igaz, bokker. volt, ami, tetszik tudni, olyan ló, akinek nyilalás van a hátában. Én ebből a betegségéből kigyógyitot- tam, de persze, mikor a vádlott ur ráült, újra kitört rajta ez a rossz nyavalya. Ami nem is Kitüntetés. Fokányi Nándor nagykárolyi polgártársunk fiának, Fokányi Lászlónak, a föld- mivelésügyi minisztériumba beosztott főállat­orvosnak a király a Ferencz József-rend lovag­keresztjét adományozta. Lelkészi áthelyezés. Kőrösy Károly sza- niszlói rkath. segédlelkész hasonló minőségben Nagybányára helyeztetett át. Szatmár város törvényhatósága f. hó 8- án megtartott rendes közgyűlésén a vízvezeték és csatornázás czéljaira 3 millió koronát sza­vazott meg. A király 80-ik születésnapjára ipa­rosok segélyezésére és iparog ifjak külföldi ta- nulmányutjára 25.000 korona alapítványt tett. Ezen napon a törvényhatóság díszközgyűlést tart, melyről ő felségéhez hódoló feliratot kül­denek. Tizenhetedikén este a várost kivilágítják és 18-án as összes templomokban istentisztele­tek lesznek és a város szegényeit külön aján­dékokban részesítik. A városi dalegylet az idén is rendez nagyszabású népünnepélyt Szent István napján a lövöldekertben. A műsor mulattató produk­tumokat ölel fel, lesz azonkívül tombola, con­fetti és táncz is. Kedvezőtlen idő esetén az ün­nepélyt másnap tartják meg. Vármegyénk törvényhatósága f. hó 11-én tartott közgyűlésén helyben hagyta vá­rosunk képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a kórházi ápolónők létszámát 4-re felemeli. Halálozás. Özv. Praznovszky Dezsőné szül. Nárcisz Etelka életének 38-ik évében, fo­lyó évi augusztus hó 9-én reggeli 2 órakor Debreczenben, a dr. Láng szanatóriumban el­hunyt. A Nagykárolyi Kossuth Lajos Asztal- társaság ma a Polgári Kaszinó helyiségében jótékonyczélu zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belépődíj személyenkint 1 kor. 20 fil­lér, kezdete este 8 órakor. A vigalmi bizottság élén Steib Antal v. b. elnök és Drágus István elnök állanak s a 22 tagú rendezőbizottság mindent elkövet, hogy a résztvevők kedélyesen érezhessék magukat. Tekintettel a jótékonyczélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Köszönet. Mindazon kartársaim, barátaim és ismerőseim, akik felejthetetlen nőm elhunyta által, úgy az enyém mint gyermekeimet ért mély gyászomban — végtisztesség tételén Szat­már Németiben való megjelenésökkel — fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek; fogadják ez utón is szívélyes köszönetemet. Nagykároly 1910. augusztus 12-én Tóth Elek M. á. v. pályafelvigyázó. csoda, hiszen a Weisz Mór úgy ül a lovon, mint a macska a sövényen. Amit a Weisz el­követett, az egyszerűen egy könnyelmű bukás ... — Hogyan ? — Úgy kérem, hogy könnyelműen ráült, s a könnyelműségének köszönheti, hogy lebu­kott. És még ő meri nekem azt Írni, hogy én csaló vagyok! — Azt most is mondom, — jelentette ki határozottan a vádlott — mert csúffá tett. — Magát nem lehet csúffá tenni, mert maga már úgy született. Ami pedig a Macit illeti, az bebizonyította, hogy jó Ízlése van, mert nem tűr meg a hátán olyan embert, mint maga. Miután a felek egyhangúlag kijelentették, hogy semmi áron sem békülnek ki, a biró ki­hirdette az ítéletet, amely szerint Weisz Mórt húsz korona pénzbüntetésre ítélte. — Mindébből pedig az a tanulság, — tette hozzá a biró — hogy aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. — Hogyan tetszik azt érteni ? — Úgy, Jtogy aki nem tud lovagolni, az ne üljön lóra. — Köszönöm szépen, tanáccsal el vagyok látva, — szólt1 a csúffá tett lovag, s tüntetve nyugodott meg az Ítéletben. A debreczeni kereskedelmi és iparka­mara évi jelentése. A kamara 1909. évi mű­ködéséről és a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyairól 163 oldalas kötelet adott ki. A munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképeni jelentési részből. Az évkönyvi részben a kamara a múlt évi munkásságáról számol be. A kerület általános közgazdasági viszonyainak jellemzése után a kamara hivata­lának és hét vármegyéjéből álló nyilvántartási képe következik, majd a hatóságokkal és az érdekeltséggel való érintkezés kerül bemutatás alá s az elmúlt év törvénykezési és közgazda­ság politikai mozgalmaiban való részvételét is­merteti rövid összefoglalásban a kamara. Kü­lön fejezet szól a szakoktatás és iparfejlesztés támogatása terén tett munkásságáról. E czélok- ra a kamara saját költségvetése terhére 12 ezer koronát áldozott. Harmincz ösztöndíjat és kö­zel 100 kintüntető ezüst érmet osztott ki jeles tanulók között. Háziipar tanfolyamokra a föld­művelésügyi kormánytól szintén közel 12 ezer koronát eszközölt ki s a kereskedelmi kormány által kitűzött külömböző ösztöndíjakban 8 ezer korona odaítélésben működött közre. A kerü­letben számos ipari szaktanfolyamot szervezett és rendezett. Záradékul a múlt évben hozott iparjogi elvi döntések felsorolása fejezi be az első könyvet. A második részben a kamarai ke­rület közgazdasági jellemzését nyújtja s részle­tesen ismerteti a nagyobb vállalatokat és üzleti eredményeiket. Ebben a részben közli a ka­mara panaszait és javaslatait. A kerületbeli munkásviszonyok és a kivándorlás okfejtő is­ismertetése után a kamarai kerület kereskedel­mének ismertetése következik üzletágakként. A termény-, állat-, bor-, szesz és fakereskedelem általában kielégítő helyzetben volt, csak a pet­róleum és napraforgó olaj kereskedelem mutat némi visszafejlődést. A detail kereskedelem a tiszteségtelen versenytől a múlt évben is sokat szenvedett. Az ipar főfejezetéből a kerületi ipari nagyobb vállalatainak örvendetes szaporodása állapítható meg. Az egyes iparágak helyzete a múlt évben is már-már megszokott nehézségek­kel küzdött. Mostoha és bizonytalan munkás­viszonyok, helyenként munkáshiány, nyomasztó közteherviselés és a pártolás hiánya képezik a folyton ismétlődő panaszokat. Változatlanul jó konjunktúráknak az egyedüli élelmiszer ipar ör­vend, amely a többi iparágak panaszainak jó részét is természeténél fogva a maga javára pénzre vábja. A közlekedésügy rovatán a ka­mara vasút, posta, távirda és telefon fejlődő viszonyait mutatja be gazdag statisztikával. Forgalmi szempontból számos kifogása van a kamarának a vasúton dívó árukezelés ellen. Az e téren tapasztalható figyelmetlenségek és gon­datlanságok sok kárt okoznak a szállitóközön- ségnek s különösen a külkereskedelemben még jó hírünket is befolyásolják. Végül a hitelügy statisztikai képe s a törvényhozás és jogszol­gáltatás terén való törvényelőkészitési munkás­ság vázolása fejezi be a munkát. Egy motor kirándulás. Lelketlen jelenet­nek voltunk szemtanúi a napokban. Perutka Emil tanító, Braneczky József kegyesrendi tanár és egy ismeretlen harmadik egyén sétakocsizást tettek folyó hó 9-én délután a nagymajtényi töltésen azzal a háromkerekű motorral, amelyet a városon végig töffögve látni álandóan szeren­csések vagyunk. — A Nagymajtényi-ut épen a mostani időben nagyon alkalmas a motoros ki­rándulásokra. Különösen a leggyorsabb tempójú versenyfuttatásra. A jó alkalom azért van most mert, a búza, széna és szalma hordása miatt a töltésen legnagyobb a forgalom, s igy nem­csak valóságos a verseny a teherrel megrako­dott szekerek között, hanem igen jó alkalom kínálkozik arra is, hogy a nyugodtan haladó lovakat megzavarja és elragadtatásra bírja. — Tényleg elragadtató látvány is volt a kérdéses eset. A végig futó motor hangos töffögésével Pájerli Ferencz három lovát megijesztette, meg­ugrottak és szekerestől rohantak végig a töl­tésen. A szekéren ült a gazda két 6—8 éves gyermekével. Egyszer a szekér az út melletti kerékfogóban megakadt, kivágódott a töltésről, az ember a lovai közé, a két gyermek az árokba repült, — a motor pedig száguldott tovább, mintha bizony neki mindéhez semmi köze sem volna. A lovak egy csomóra estek, összetörtek, a szekér darabokra ment, — az ember és gyer­mekei pedig csupa vérben jajgattak. — Intelli­gens emberektől az ilyen eljárást nem vehetjük

Next

/
Thumbnails
Contents