Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE.. 27. szám mezőgazdaságot 9 éven át évi 6 millió koronával támogatja. Nem emlékezik meg a írónbeszéd a szövetkezeti mozgalomról sem, mely pedig úgyszólván ekevasa a szociális politikának. Talán csak nem a Keres­kedelmi egyesülés kritikájától való tar­tózkodás szülte ezt a feledékenységet. Nem kivánjuk a írónbeszédtől az apró­lékos részletezést, de nem veheti rossz néven a földmivelésügyi miniszter ur, ha őt magát a közkiváncsiság egy kissé hosszabb és fárasztóbb sétára fogja fel­hívni az átlagtermelés emelésének remény- teljes problémája körül. Reméljük, kielégí­tően fogja interpretálni a trónbeszédet, kitölti annak hézagait s tervbe vett reformjaival közelebbről megismerteti az országot. A kereskedelmi kormány közlekedési eszközök (közutak, vasutak) fejlesztését tekinti főfeladatának s ezt csak helyeselni lehet. Alighanem rossz időben áll azon­ban elő Hieronymi a hajózó csatornák tervével, mert hiszen legszükségesebb befektetéseinkhez is alig tudunk jószivii hitelezőt találni, a pénzszegénység olyan nagy, hogy e címen az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezettől is visszavették az öt millió koronácska betétet és Lukács László állandóan könnyezik. Nagy hiányát érezzük a börzereformra való utalásnak is, pedig e kötelesség a kormányt szer- ződésszerüleg terheli. Megnyugtató a trónbeszédnek a választójogra vonatkozó kijelentése. Ebben az egy pontban határozott irányt fejez ki és programmot ad a trónbeszéd. A közgazdasági politika terén azon­ban aligha világosabban látunk a trón­beszéd fáklyagyujtása után, mint láttunk azelőtt. Ahány pont annyi nyitvahagyott ajtó, ahány mondat, annyi kérdőjel. A trónbeszédre a felirat ad visz- hangöt, a kormány felirati javaslatának kel! tehát a trónbeszéd bővebb magyará­zatát adni, kitölteni az általános kere­teket konkrét és gyakorlati reformok felsorolásával. S meg kell vallanunk, a kormány és a törvényhozó testület szeren­csés helyzetben vannak, mert számukra a trónbeszéd eleegendő mondani valót hagyott. dúlt, akit sohase láttam még ott, s aki izgatot tan, gyorsan szitta a nargilóját. — Hallod Abdaliah! Minek jöttél el a: beledből (faluból) — kiáltott rá durván. — Szákász vagyok itt a Komon — mondta amaz szemeit lesütve. — És mért épen a Komon — ordított az én barátom. A legény vállat vont s akkorát szippantott, hogy a füsttől köhögni kezdett. — Fulladj meg — dörmögte Moha- med-el-Said. Szép hűvös éjjel volt. Igazi gyönyörrel szívtam a terrasz friss levegőjét. Egyszer vélet­lenül átnéztem a szomszédba. Az asszony már aludt, de a férfi még nem. Félkönyökére tá­maszkodva, csillogó szemmel, boldogan bámulta a felesége képét. Es másnap délután Mohamed-el-Sait hir­telen abbahagyta a munkát, vállára vette a kalapácsot, hazarohant és összezúzta vele azt az imádoott fejet s Abdallah leborotvált kopo­nyáját. Három nap múlva függ. Még pedig a Bulák-uton, hogy példa legyen — járt szájról- szájra a hir az utczánkban. És három nap múlva Mohamed-el-Said a tetőn támolygott s őrjöngve, zokogva csókolta a földet, a hol az ő asszonya járkált . . . Választási epizódok. Petíciók: Kelemen és Földes ellen. A karczagi választásról. Falussy Árpád dr. vármegyénk volt főispánja jelöltséget vál­lalni nem akart és midőn karcagon az ő meg- kérdeztetése nélkül jelölték — a jelölést vissza utasította. A karcagi Kossuth párt a Falussy jelöltségében tovább is ragaszkodott a miért is Kossuth Ferencz és a párt vezetősége ismételt felkérésére a jelöltséget elvállalta. Kezdetben a négy jelöltei szemben absolut többségre volt kilátása, és győzelme biztosnak látszott. Szatmárról azonban levelek érkeztek „ér­demes“ zsidó uraktól a melyben a karcagi fő­rabbinak azt írják, hogy Falussy Árpád anti- semíta, hogy Húsz Ábrahámot Falussy Árpád akasztatta fel, hogy főispán korában korbáccsal verte ki a megyeházáról a zsidókat és föispáni installációján a zsidó egyház tisztelgő küldött­ségeit nem fogadta stb. stb. E hitvány rágalomról és kortes fogásról a nagykárolyi zsidóság is értesült a kik közül több előkelő egyházi és világi egyéniség czá- foló leveleket küldött a karczagi kerületi fő­rabbihoz sőt Szálkái Sándor orsz. képviselő Fuchs Jenő dr. kíséretében személyesen utazott karcagra és kisujszállásra, hogy a szatmári zsidó „érdemes“ ur rágalmait megczáfolja. A választás előtti napon Gróf Károlyi Jó­zsef kerületünk orsz. képviselője Falussy Árpád támogatására automobilon karcagra utazott, ott a népgyülésen beszédet is tartott. A független­ségi eszmékről nagyhatással beszélő grófot a lelkes kun nép nagy ovátióban részesítette és az egész választás folyamán szeretettel és lel­kesedéssel vette körül. Az „ellenfél“ támogatására Kelemen Samu ur is eljött Szatmárról. Eszméről, függetlenségi elvekről, nemzeti önnállóságró! nem beszélt, hanem Kisújszálláson és Karcagon sorba járta a zsidó családokat . . . mit mondott, mit ta­nácsolt nekik — azt mi nem hallottuk — de másnap a 400 zsidó szavazó kö zül 397-en Falussy ellen szavaztak. Csak a kerületi főrabbi és a zsidó egyházközség elöljárói szavaztak Falussyra — mert ezek nem adtak hitelt az antiszemiitaság hitvány rágalmának. Még egy kortesfogás. A nádudvari kerületben Domahidy Victor lépett fel Papp Elekkel szemben. Kezdetben jól ment a dolog, mert Domahidy Victor a függetlenségi hajdúk előtt mindenütt 48-as izü beszédet mondott. Kábán azonban azt hirdette, hogy a köz- igazgatás reformjának a hive. A sok hájjal megkent Panp Eleknek sem kellett több. Más­nap azzal vágott vissza a kabaiak előtt: „Tud- játok-é atyámfiai, hogy mi az a közigazgatási reform ? hát az abbóí áll, hogy ezután úgy a bírót, kisbirót és esküdtet örökösen kinevezik és a mig él a nyakatokon marad — soha sem szabadultok meg tőle.“ — Erre a kábáik össze­morogtak és átpártoltak Papp Elekhez. — így bukott meg Domahidy Victor. * * * Petíciók. Kelemen Samu és Földes Béla választása ellen etetés-itatás és vesztegetés miatt petíciót nyújtottak be. — Különösen Szatmáron nagy az elkeseredés a Kelemen pártjának visszaélései miatt. — Nap-nap után újabb érvénytelenségi okok merülnek fel és vétetnek jegyzőkönyvbe. — A mint az eddigi jelekből és adatokból látjuk a Curia döntése után Szatmáron újabb választás iesz. Földes Béla ellen is súlyos érvény­telenségi okokat sorol fel a petíció. — Mind­két peticzió tárgyalása októberben várható amikor kiderül, hogy a Pénz ő felsége vagy pedig a népakarat adott-é mandátumot a két Justh párti képviselőnek. 38/1910 várm. t. o. szöv. Meghívó­A szatmárváimegyei tűzoltó szövetség 1910 évi julius hó 10-ikén délelőtt 11 órakor Nagy­károlyban a városháza dísztermében tartja ez évi rendes közgyűlését, amelyre a vármegye területén létező valamennyi tüzoltótestületet tisz­telettel meghívja Dr. Falussy Árpád várm. t. o. szöv. elnök. Az ünnepély sorrendje : 1. Julius 10-ikén reggel érkezés Nagykároly­ba különböző vonatokkal. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevo­nulás a városhazára. 2. V211 órakor szövetségi választmányi gyű­lés a városháza dísztermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel: a. ) Hitelesítő küldöttség kirendelése b. ) Választmány évi jelentése c. ) Számviszgáló bizottság jelentése d. ) 1911 évi költségvetés e. ) Az 1911 évi szövetségi közgyűlés he­lyének kijelölése f. ) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagykárolyi önkéntes tüzoltócsapat gyakorlata. Ütem- es gyors iskolaszerelés, támadási, gyakorlat. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, amelyen a köz­gyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagy­károly város közönségének szívesen látott ven­dégei lesznek. Szaímár-Németi 1910 junius 10. Ferencz Ágoston szöv. titkár. HÍREK. A központi választmány ülése. Var­megyénk központi választmánya julius 5-én Nagykárolyban ülést tart, melyen az ország­gyűlési képviselők választóinak 1911. évre szerkesztett névjegyzéke ellen beadott felszó­lamlásokat fogják tárgyalni. Az ököritói segitőbizottság f. hó 26- án vasárnap Csengéiben a foszolgabiróság hi­vatalos helyiségében ülést tartott. Az ülésen Csaba Adorján főispán elnökölt. A bizotság tag­jai közzül jelen voltak r Ilosvay Aladár alispán, Képessy László főszolgabíró, Madarassy Dezső, Luby Géza, Szuhányi László, Jékey Sándor, Luby ZsigmonJ, Komoróczy Jenő stb. A bizott­ság utasította a csengeri, a fehérgyarmati és a mátészalkai főszolgabirákat, hogy az érdekelt községi elöljáróságok utján készítsenek kimu­tatást: 1. A tüzkatasztrófa által munkaképtelenné vált egyének vagyoni viszonyairól. 2. A többi segélyre szorultak számáról. A bizottság egyes sürgősebb esetekben ideiglenes segélyeket utalt ki. Adományok még mindig érkeznek. Eddig nyolcvannyolcezernegyvenöt korona folyt be. Ä bizottság legközelebbi ülése 1910 augusztusban lesz, amikor a végleges segélykiosztás m.g- történik. Kinevezés. A nagykárolyi közkórház orvos- pénztárnoki állására Dr. Csevernyák Károly nagykárorolyi orvos neveztetett ki. Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.

Next

/
Thumbnails
Contents