Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE.. 22. szám. Behozza Mánt még akkor is, ha Vajdáé lesz a többség. * * * Aranyosmedgyes Szentiványi Gyulát, Nagybánya Földes Bélát, Nagykároly pedig gróf Károlyi Józsefet fogja a parlamentbe küldeni. Ma igy állanak a vármegye kerületeinek választási képei s mához egy hétre meglátjuk, mennyiben adtak igazat a tünetek. Szúnyog Mihály garázdálkodása Mátészalkán. A mátészalkai kerületben erős küzdelem folyik Szálkái Sándor Kossuth-párti és Szúnyog Mihály Just-párti jelöltek között. A küzdelem kimenetele, mint a helyszínén szerzett alapos információnk igazolják, már nem kétséges. A beszerzett számadatok napnál fényesebbnél bizonyítják, hogy Szálkái Sándor több száz szavazattöbbséggel győzni fog. Szükségesnek tartottuk, hogy a helyszínén közvetlenül szerezzünk meggyőződést a helyzetről, mert Szúnyog Mihály napról-napra elárasztja a sajtót tudósításával. Utána jártunk a dolognak és meggyőződtünk arról, hogy a „Magyarországában és más Justh-párti lapokban a mátészalkai választási mozgalomról közölt tudósítások szemenszedett valótlanságok, koholmányok, melyek a sajtószabadság védelme alatt a közvélemény és a jóhiszemű olvasóközönség szándékos megtévesztésére, félrevezetésére irányulnak. Nem kételkedünk e sajtóorgánumnak jóhiszeműségében, de több körültekintéssel járhatnánk el tudósítóik megválasztásában. Szúnyog Mihály már nem agitál, nem korteskedik a mátészalkai kerületben, hanem valósággal garázdálkodik. Nem találunk ennél alkalmasabb kifejezést az ő eljárására. Szövetkezett a csőcselékkel, asszonyokkal, gyerekekkel, ezeket elhalmozza czukorkával és egyébb nyalánkságokkal, a férfiakat pedig borral, pálinkával s az ekként felizgatott csőcselék a közrendet és közbiztonságot állandóan veszélomásod meggyőzne, hogy a jövőben nem kell félnem képmutatásaidtól. — Kitaláljak valamit, hogy kedvedre cselekedjem ? Azt mondom, hogy beszélj. Mert ha to- vábbb is hallgatsz, igazán kiabálni fogok és akkor nincs többé menekülés, sem te, sem az én számomra. — Ördögbe is ! . . . — Vallj be mindent és szabad vagy. — Ám a szivéből a gyanú már kezdett tovább tűnni a csökönyös tagadás láttára. Csak még néhány percnyi faggatás és meggyőződve, boldogan bocsátja el kis szerelmesét. Áz ifjú ellenben már igy okoskodott: úgy látszik —meglesett — mindent tud. Talán jobb, ha töredelmes vallomással megt ékítem, másként még dühös férjének karmai közzé juttat. — Rodolfo, édes kis Rodolfom, beszélj! Hát megcsaltál ?! Jó. Mit akarok én ! Hogy megbánd, a mit tettél és szentül ígérd, hogy ezentúl nem teszed . . . No, beszélj! . . . . — Megmondok mindent, a mit akarsz. Rozália hallgat. Idegei megremegnek. Vakdüh fogja el, érzi, hogy ép most, ebben a percben nyugalmat kell színlelnie. — Beszélj, beszélj, szivem ! — Esküszöl, hogy elengedsz? — Esküszöm, csak beszélj ! — Kevés a mondanivalóm . . . Magam sem tudom, hogy jött a dolog . . . Sajnálom is . . . — Úgy . . . sajnálod ? . . . — És hidd el, csak szánalomból engedtem neki . . . — Szánalomból ? Pedig szép . . . — No, nem épen. Iyezteti. Napirenden van a záptojás, kődobálás, veszélyes fenyegetések. A Szálkái párti választók folytonos terror, alatt állanak. Azzal fenyegetik őket, hogy megölik, házukat felgyújtják, úgy hogy a Szalkai-pártiak minden összejövetelüknél kénytelenek a karhatalom segítségét igénybe venni. Az ilyen összejövetelek alkalmával a csőcselék lármázik, dobálózik és provokálja az összeütközést és a csendőrök beavatkozását. A csendőrség bámulatos tapintattal jár el az ilyen esetek alkalmával, hogy a vérontást megakadályozza. Így történt Tunyogon is. Meggyőződtünk arról, hogy a tunyogi esetet Szúnyog Mihály idézte fel. Legalább az eset előzményeiből csak erre lehet következtetni. Ugyanis május 16-án Tunyogon a Szálkái párt tartott programmbeszédet. A párt vezetősége ezt napokkal előbb bejelentette a hatóságnak. Ugyanazon napra kért Szúnyog Mihály is engedélyt arra, hogy Tunyogon beszédet tartson. Komoróczy Jenő körjegyző ezt megtagadta, mert nem engedhette meg, hogy mind a két párt egyszerre gyülésezzen. Szúnyog ..Mihály e tilalomra rá sem hederitett, elment Tunyogra, kortesei ott megszervezték a tüntetést, a csőcseléket leitatták, felbujtogatták úgy, hogy a programmszerüleg bevonuló Szálkái pártot már a falu végén kőzáporral fogadták. A Szálkái párt élén mintegy 50 főnyi lovasbandérium haladt, a menet pedig 40—50 kocsiból állott, melyeken a mátészalkai, kocsordi és győrteleki önként csatlakozott polgárok kisérték a népszerű jelöltet. Mikor a lovasok a fő- utczára értek, szembejött velük Szúnyog Mihály^ kíséretével és vakmerőerr kiftivólag neki hajtottak a lovasoknak. Ezek különben is fel voltak ingerülve a faluvégen kapott kőzáportól, körülfogták a Szúnyog kíséretét és kiverték az utczáról. Szúnyognak az volt a szerencséje, hogy Leövey Miklós tunyogi ref. lelkész (Szal- kai-párti) felugrott a kocsijára és saját testével védelmezte meg a tárriadás ellen. Mikor aztán a Szalkai-párt impozáns menete Tunyogról hazafelé indult, a csőcselék már nem kövekkel hanem revolverlövésekkel támadta meg. Ezer szerencse, hogy komolyabb baleset nem történt. — Dehát akkor miért ? . . . miért . . . Miért viseled titkon magadnál az arcképét ? — Hogyan ezt is tudod ? — Nem ! — ordította magánkívül, mindenről megfeledkezve a nő. — Nem ! ezt nem tudtam ! Semmit sem tudtam ! Semmit! De te mindent elárultál, te gazember! . . . — Hallgass, az égre kérlek hallgass ! — Nem hallgatok ! Még jobban ordítok ! Igen, elvesztünk! Meg fogsz halni, — látni akarom, hogyan halsz meg. És fülét hegyezve, diadalmasan sziszegi : — Megtörtént . . . Már jön. Mint a pusztító förgeteg, hatalmas, dörgő léptekkel törtetett be az imént még alvó férj. Rodolfo felhörög és kínosan, remegve lapul meg egy sarokban. Rozália egy sötét sarokból odavisitja: — öld meg ! De a férfi a revolverével a kezében rárohan : — Nem, ezt neked szántam ! A fegyver eldördül, az asszony megtán- torodik és a földre zuhan. Két kezét a mellére szorítja, a honnan fekete csikban folyik a vér. És üveges szemekkel hörgi :j — öld meg ... öld meg . . . kérlek őt is . . . öld meg . . . Rodolfo reszkető halálfélelmében kuporog egy szék mögött. A férfi feléje közeledik . . . Megáll előtte és nyugodtan szól: — Hé, te várj, mig felöltözöm. Velem jösz tanúnak, érted ? Szúnyog Mihály az egész esetet a maga javára igyekezett kiaknázni. Feljelentette a járás népszerű és köztiszteletnek örvendő föszolga- biráját Péchy Lászlót, kinek pártatlan és korrekt eljárása a vármegyében általánosan ismeretes. Megrágalmezta őt a felsőbb hatóságoknál, megrágalmazta a csendőröket, a Szálkái pártiakat haramiáknak, banditáknak kürtölte szét kortes- ujságjaiban, katonaságot kért a kerületbe, szóval olyan lármát csapott, mintha a mátészalkai kerületben minden fenekestül felfordult volna. A kir. ügyészség és a csendőrparancsnokság megindította a nyomozást és kitűnt, hogy a Szúnyog Mihály feljelentéseiből egy szó sem igaz. A Tunyogra kirendelt katonaságot csakhamar visszarendelték, mert semmi szükség nem volt rá. Szúnyog Mihály izgatásaiban nem respektál semmiféle törvényes tilalmat. Kocsordon a birtokos osztály, különösen a Tisza-uradalom ellen lázitotta a népet egy be nem jelentett népgyülésen, mely bűncselekmény miatt az eljárás ellene folyamatba tétetett. Szúnyog Mihály nyilvános „szereplése“ immár nemsokára véget ér. A kerület becsületes és erkölcsi sülyedésre nem hajló lakossága megvetéssel és undorral fordul el tőle, mint a kerület rémétől. Minden tisztességes ember elitéli őt azért az eljárásáért, hogy éppen Kossuth Ferencz és Szálkái Sándor ellen fordult, akiknek az existenciáját köszönheti, akik nélkül még ma is egy szürke ismeretlen ügyvéd- jelölt volna. Ez a vaskos hálátlanság minden jobbérzésü embert elfordított tőle, úgy hogy ma már csak a csőcselékre támaszkodhatik. Szálkái Sándor ellen azzal az aljas közönséges fogással korteskedik, hogy ő nem 48-as, hogy „munkapártivá válott“, hogy a „kormánynyal paktál“. Szálkái Sándor tudvalevőleg több mint 30 év óta önzetlenül harcol a kerületben a függetlenségi lobogóért s igy hitvány czudarság kell ahhoz, hogy az ő elvhü- ségét valaki kétségbe vonja. Szálkái Sándornak óriási pártja van a kerületben. A kerület összes községeit valóságos diadalmenetben utazta be. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, virágokat szórtak útjába, kocsiját teleaggatták csokrokkal és koszorúkká! s a szeretetnek és ragaszkodásnak egyéb jeleivel halmozták el. — A választóközönségnek csaknem minden számottevő tagja az ő táborában van. A ki Szúnyog mellett van, az személyesen le van kötelezve Szúnyognak különböző költséges szívességekért. Mi is elvárjuk a mátészalkai kerület hazafias választópolgáraitól, hogy ne üljenek fel az üres Ígéreteknek, ámításoknak, ne hagyják magukat eltántorítani Szálkái Sándor zászlójától, ki a Kossuth Lajos elveinek egy emberöltő óta törhetetlen harcosa s akit az egész vármegye sőt az egész ország tisztel és becsül önzetlen hazafiságáért, egyenes jelleméért és a 48-as elvekhez való kitartó hűségéért. Neki köszönheti a mátészalkai kerület, hogy a függetlenségi párt ott diadalra jutott. A mátészalkai választóközönség magamagát tiszteli meg azzal, ha olyan kiváló férfiút mint Szálkái Sándor, mandátumával megbíz és elkergeti Szúnyog Mihályt, a ki a kerület békéjét felzavarta és benne a mételyt, az erkölcsi züllést elhintette. T oltár plntt a KALAPKIRÁLYNÁL liPilal ClUll ^Pr|^7 Mihály-czég) legújabb és legjobb szalma és posztó nyári kalapok, Tourista-ingek, nyakkendők, napernyők, harisnyák és minden a raktáron levő czikkek mélyen i leszállított árban kaphatók. Roberto Bracco.
