Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-24 / 17. szám

17-ik szám. SZATMÁRVARMEGYE. 3-ik oldal. — Szatmármegyei jegyzők közgyűlése. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egye­sülete 21-én délelőtt 9 órakor Szatmáron a vá­rosháza nagytermében Bodoky Béla elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen a jegyzői kar majdnem teljes számban megjelent. A közgyűlés legfőbb tárgya a jegyzői nyugdíjügy módosítása volt. Erre vonatkozólag Nagy József egyleti fő­jegyző egy uj szabályrendeletet terjesztett elő, melyet csak azért nem fogadtak el, mert egy régebben beterjesztett nyugdijszabályre deletet a belügyminiszter pótlás végett visszaküldőt*. A közgyűlés a beterjesztett titkári és pénztári je­lentést elfogadta és az illetőknek a szokásos felmentvényt megadta egyben úgy az elnöknek, mint az összes tisztviselőknek köszönetét sza­vazott. Végül egy, a vármegyei községi jegyzők érdekeit képviselő szaklapnak megindítását vet­ték tervbe. E célból 50 korona értékű részvénye­ket bocsátanak ki és egy szükebb körű bizott­ság bízatott meg az előkészítés munkálatával. — Tisza István gróf ma Szatmáron van dr. Keresztszeghy Lajos munkapárti képviselő- jelölt érdekében. A függetlenségi párt csütör­tökön tartott ülésén elhatározta, hogy minden rendzavarástól tartózhodni fog. — Munkástelep városunkban. Debreczeni István városunk polgármestere a város tulajdo­nát képező a Hunyady és Malom-utczák között fekvő mintegy 7 katasztrális hold területű úgy­nevezett Luby-táblának parczellázását és mun­kástelep létesítését tervezi s az idevonatkozó tervet Illés József városi mérnök által már el is készíttette. Szombaton tárgyalta ezt az ügyet a közgazdasági és pénzügyi bizottság s a hely­színére kiszállva megtekintette a tervet mely szerint két utczában 4 sor ház készülne 56 telken, melyek nagysága 150—250 □-öl kö­zött váltakozik. A telek árát négyszögölenként 4 koronában véli megállapítani. A tervezetben ki van mondva az is, hogy a létesítendő házak egyenlő szakrajzterv szerint építendők fel. A polgármester gondoskodni fog az építkezéshez szükségeltető olcsó és könnyen törleszthető köl­csönről is. — A szatmárnémeti ref. főgimnázium an­nak emlékére, hogy a mostani helyén 3Ó0 éve áll fenn, f. évi május hónap 18-án d. e. fél 10 órakor a szatmári református templomban fubiláris ünnepet rendez. Az ünnep sorrendje : 1. Bevezető ének: „Jövel Szent-Lélek Úristen.“ Énekli a közönség. 2. Ima. Mondja dr. Erőss Lajos, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. 3. Ének. Előadja a főgimnáziumi ének­kar. 4. A főgimnázium 300 éves múltja és je­lene. Ismerteti Bakcsy Gergely igazgató. 5. Ének. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 6. Üd­vözletek és az igazgató tanácsi elnök köszönő válasza. 7. Hymnusz. Énekli a közönség A kö­vetkező napokon Erdődre, Bikszádra és Felső és Nagybányára kirándulások rendeztelek. — Pályázat. A honvéd főreáliskolában és a honvéd Ludovíka Akadémiában az 1910—11. tanév kezdetén betöltendő államköltséges és fi­zetéses helyekre vonatkozó pályázati kérvények május hó 15-ig nyújtandók be. A pályázati fel­tételek a polgármesteri hivatalban megtudhatók. x A Főváros legelső minta-zongoraterme. A zongoravásárló közönség szives figyelmét fel­hívjuk Keresztény hírneves minta-zongoratermére Budapest, VI. Váczi körút 21., mely cég évti­zedek óta nemcsak a főváros zongoratulajdonosai körében, hanem az egész országban a legna­gyobb és méltán megérdemelt népszerűségnek örvend. Hangzatos reklámokkal nem dolgozik e cég, hanem e helyett kitűnő zongoragyártmé- nyainak és világhírű zongoragyárak gyártmá­nyainak a legideálisabb feltételek mellett való eladásával teszi napról-napra ismertebbé és ked­veltebbé magát. Olvasóink, ha zongorát, vagy pinninot akarnak venni, közöljék ezen szándé­kukat a Keresztény céggel, a honnan teljesen díjtalanul nyernek felvilágosítást és kézhez kap­ják a cég legújabb árjegyzékét is, melyből a szolid eladási feltételekre nézve tájékoztatást sze­reznek. — Leütött villám. Nagy vihar volt teg­napelőtt Nagydobos községben villámlással és menydörgéssel. A villám Nagydoboson Jármy Andor földbirtokos istállójába beütött és egy cselédembert, valamint egy ökröt agyonsujtott. Az istálló csodálatos módon nem fogott tüzet. — Az ököritói katasztrófa, áldozatai ré­szére újabban a következő adakozások érkeztek vármegyénk alispánjához, Ilosvay Aladárhoz: Adorjánházi nőegylet 10 K, Magyar hírlap 130 K, Politisches Volksblatt 68 K, Szabolcs vár­megye 300 K, Farkás Irén 4 K, Hosszumezői hitelszövetkezet 10 K, Nagyenyedi tanítóképző 22 K, Kőszegi Elite kávéház-társaság 9‘80 K, Dr. Koncz József 2'80 K. Magyarberkeszi kör­jegyzőség 62 K, Adács község 40 K, „Magya­rország“ 16 50 K, „Pesti Napló“ 74'13 „Ma­gyarország“ 140’05 K, „Tiszapolgárdi Újság“ 7 K, Pozsonyi mérnökök köre 5 K, Várady Mar­git gyűjtése 50 K, Bajai szaba ikőmüve« páholy 30 K, Vándorfalva község 200 K, „Pester Lloyd“ 4000 K, gróf Majláth József 500 K, özv. Vállyi Árpádné 600 K, Rákos-palota 50 K. Eddig összesen befolyt 36,609 K. 66 f x A tavasz és az emberek. Szinte hihetet­len, hogy milyen összefüggésben van a tavasz az ember egészségével. Ézt a tényt a legújabb orvosi kutatások állapították meg, még pedig a növényvilág fejlődéséből. Kimutatták ugyanis, hogy a növényzet fejlődése összeköttetésben van a növényzetben sokkal nagyobb mértekben ke­ringő vérrel. Mert igenis, a növénynek rendes lélegzése és vérkeringése van, épen úgy, mint az embereknek. És most már könnyen érthető, hogy tavaszszal a beteg emberek vérkeringése nem jó, bágyadtak, fái adtak lesznek. Ezért for­dul elő a legtöbb betegség tavaszszal. Ezen szenzációs témáról érdekesen ir dr. Kovács Izsó az ismert fővárosi hemopata orvos, most meg­jelent könyvében, melynek cime: „Avérgyógyi- tás és eredményei.“ Csak nemrég jelent meg e könyv, már is több ezer példányban fogyottéi. Felhívjuk olvasóink figyelmét e könyvre, mert abban minden ember utasítást talál, hogy ho­gyan óvhatja meg egészségét és elvesztett egész­ségét milyen utón szerezheti vissza. A könyv ára fűzve egy korona, díszes kötésben két ko­rona. Megrendelhető minden könyvkereskedés- 1 en és a szerzőnél: dr. Kovács Izsó orvosnál, Budapest, V. Váczi körút 18. — Papírgyár a szomszédban. A kivándor­lás megakadályozása szempontjából Márama- rosszigeten egy papírgyár felállítását vették tervbe, a melyben 2000 munkás nyerne állandó foglalkozást. x Fürdők és nyaralóhelyek. Az részes hazai fürdők ingyenes ismertetője XIV. évfolyam. Szerkesztette : dr. Fodor Oszkár. A magyar für­dők felvirágoztatásának ügyét legrégebben szol­gálja a „fürdők és nyaralóhelyek“ cimü magyar fürdőkalauz, melynek XIV. évfolyama dr. Fodor Oszkár gondos szerkesztésében most hagyta el a sajtót. A díszesen kiállított és számos illuszt­rációval tarkított könyv hü tükre a magyaror­szági fürdőviszonyoknak és a müvet nemcsak ingyen kapja bárki, aki a „fürdők és nyaraló­helyek“ kiadóhivatalához Budapest, Dohány utca 39. fordul, hanem a könyvet a kereskedelemügyi miniszter egy rendelete folytán az államvasutak összes kocsijaiban is elhelyezi a kiadóhivatal. A könyv nem tévesztendő össze a Magyar Für­dőkalauz cimü uj munkájával, mert a fürdők és nyaralóhelyek az egyetlen, mely a portódij el­lenében egész éven át bárkinek ingyen áll ren­delkezésére. — Siketnémák felvétele A siketnémák debreczeni intézetébe az 1910—911. iskolai évre vallásra, nemzetiségre és nemre való te­kintet nélkül 15 siketnéma gyermek nyer fel­vételt, akik 7 évesek már elmúltak s életüknek 15. évét még nem töltötték be. Felvétetnek to­vábbá a később siketültek is, akik az intézet szakszerű tanítása nélkül beszélőképességüket idővel teljesen elveszítik. Magán utón tanítás­ban részesülhetnek továbbá a hibás beszédű gyermekek is. Mindenre kiterjedő felvilágosí­tással szolgál a hozzá fordulóknak az intézet igazgatósága Debreczen. — „Napsugár“ név alatt egy uj folyóirat fog rövid idó'n belül megindulni, mely folyó­iratnak célja a magyarországi kultuluralis és jótékony nőegyleteknek egymás közötti érint­kezését lehetővé tenni. A különféle, ma még úgyszólván elszigetelten működő nőegyletek ilyenformán egy egységes, hatalmas táborrá egyesülnének s női hivatásukhoz választott em­berbaráti és kulturális mozgalmaik ellenállha­tatlan erővel ragadnák maguk körébe azokat is, kik az egyes csoportoktól távol állván, azok tényleges működésében részt nem vehetnek. Az egyleti hírek és a női mozgalmak tudósí­tásai mellett a lap társadalmi kérdésekkel, a szépirodalommal s a művészet minden ágával is foglalkozni fog. Meg vagyunk győződve, hogy mindenki szívesen fogja ezen folyóiratot első megjelenésében üdvözölni s — tekintve az erkölcsi alapot, amelyen a folyóirat eszméje nyugszik — a továbbiakban támogatni. A nő­egyleteket érdeklő értesítések díjtalanul lesz­nek a folyóiratban közölve s az első számban megjelenésre szánt ilynemű közlemények már most beküldendők a folyóirat szerkesztőségébe (Komárom, Klapka-tér.) Irodalmi munkásságot is szívesen fogad a folyóirat szerkesztősége, valamint alkalmi érdekességü amateur felvéte­lek és tudósítások beküldését is. — Gelléri Mór és az önálló vámterület. A Tavaszi vásár bankettjén Hieronymi Károly ke­reskedelmi miniszter beszédébe valaki közben- szólásképpen beledobta az önálló vámterület jel­szavát. A miniszter nem jött zavarba és igy szólt: — Az önálló vámterület olyan, mint a beretva. Beretválni is lehet vele, de meg is vághatja vele magát az ember. Föláll erre Gel­léri Mór, lapunk főmunkatársa a ki tudvalevőleg az önálló vámterület régi, törhetetlen hive és eképpen riposztoz: — Kegyelmes uram kora ifjúságától kezdve szakáit visel, tehát addig nem igen volt dolga a beretvával, én azonban ős­idők óta borotválkozom, de solise vágtam meg magamat. Ilyen az önálló vámlerü let is. Csak az tudja: milyen áldás, a ki tényleg él vele. Tessék megpróbálni: nem a beretvát, hanem az önálló vámterületet. Télen-nyáron millió ember szenved a sok evéstől vagy a tnlsok ivástól szár­mazó számtalan betegségben. Az egyik­nél irtózatos főfájás, a másiknál tűrhe­tetlen álmatlanság, idegesség és a ki- sebb-nagyobb bajok egész sorozata lép fel a mértéktelenség következtében. Ha már most reggelenkint a felkeléskor egy fél, esetleg 1 pohárra való természetes Ferencz József-keserüvizet iszunk, bajunk csakhamar meg fog szűnni és közérzé­sünk teljesen helyre fog állni. — Az első magyar öntöltő toll a magyar elme életrevalóságáról tesz tanúságot, hogy egy derék iparos, Darvas Vilmos devecseri lakos vállalkozva elmés találmányával, az idegenből behozott öntöltőtollak kiszorítására. A Darvas­féle öntöltőtoll működése a hajcsövesség tör­vényének alkalmazásán alapszik. A tinta nem folyik ki belőle semmiféle helyzetben sem, min­den időben jól működik, szóval mindenkép megérdemli ez a hasznos kis jószág, hogy ked­veidé váljon a magyar közöség körében. Az arany-tolla! felszerelt Darvas-féle öntöltőtoll az ország minden papirkereskedésében kapható (Ismertetést ingyen küld a feltaláló: Darvas Vilmos Devecser.) IPARÜGYEK. Előfizetési felhívás! A „Szatmárvármegye“ czimii he­tenként (vasárnap) megjelenő független­ségi és 48-as eszméket valló politikai lap az ipái osság érdekeinek szakszerű képviselete céljából egy állandó rovat vezetését határozta el. E rovatban az ipar minden ágával foglalkozni kívánunk. Leközöljük az iparkamara, a közigazga­tási bizottság és a minisztériumok­nak összes, — az iparosságot érdeklő — intézkedéseit és újabb elvi jelentőségű határozatait. Közölni fogjuk az összes szaklapok lényegesebb és iparosainkat érdeklő közleményeit. Ismertetjük a fon­tosabb vállalatokat és minden — külö­nösen a helybeli iparosságot érdeklő — kérdést tárgyilagosan felvetni és megvi­lágítani fogunk. Helyt adunk e rovatban

Next

/
Thumbnails
Contents