Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
Nagykároly, 1910. április 17. VI. évfolyam. 16. szám. ^ «» POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. «-3Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Hg-S* Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. 4{g-3 ----- : Kéziratokat nem adunk vissza. ......—: ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: 11 Laptulajdonos: Dr. Tóth Zoltán. || Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre ...................................................8 korona. Fé lévre.................................................... 4 korona. Negyedévre...................................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||j Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. la&ztóreformot az eddigi házszabály mellett, tegye ezt a törvényt a régi házszabály korszakának határkövéül s amint az megvan, az uj törvény alapján ejtessen meg egy uj választást, s az igy bekerülő parlamenttel alkottasson házszabály- revíziót. Ez lenne a tisztesség dolga, ez lenne a nemzeties munka, mert a régi választói jog alapján most megalkotandó parlamentben a nemzet igazi akarata megnyilatkozni nem fog, és a házszabály- revíziót olyan parlamenttel szavaztatja meg Khuen, melyet nem a nemzet, hanem a kortespénz küld be a képviselőházba. Tehát elsőnek kellene lennie a választói törvény megalkotásának. A mostani választói törvény a cenzuson alapul, mely régi, elavult rendszer. Keresztülvitelénél igen sok és nehéz kérdés van. Által Snositása volna természetesen a legradikálisabb és legmodernebb módja, bár a mi speciális helyzetünkben a választói jog minden rétegre kiható általánosítása valamelyes kautela nélkül olyan merész kísérlet lenne, olyan nagy kockázattal járna, hogy a szükkörü censusos választói jogról az általános választói jogra való átmenet rázkódtatást idézne elő. A bevonandó elemek között ugyanis különbség van. Harminc év alatt egész osztályok értek meg arra, hogy politikai jogot nyerjenek és az államkormányzásba belefoghassanak. Ez különösen az ipari munkásosztály, melynek feltétlenül meg kell adni az activ és passiv választó-jogot. Vannak viszont olyan néprétegek is, amelyek kezében kétélű fegyvert képezne a választói jog, amelyet felhasználhatnának saját osztályérdekeik kivivására és épen éretlenségük miatt könnyen befolyásolhatók úgy, hogy ezen fegyverrel kezükben a nemzet vitális érdekein sebet üthetnek. Speciálizálja a helyzetet nálunk különösen az, hogy népességi tekintetben nem vagyunk egységesek, államunk a különböző nemzetiségek és fajok konglomerátumai, melyeket összetartó erővel csakis a magyar faj államalkotó képessége és kuiturereje tudott eddig is ösz- szetartani és egységes állami keretbe szorítani. Éppen azért, na továbbra is fennakarjuk tartani a magyar állam integritását, meg kell a választói jog megalkotásánál őrizni a magyar faj suprema- tiáját, nehogy a széthúzó törekvések any- nyira erősödjenek, hogy ezek túlhaladják a magyarság erejét es veszélyeztessék az állam egységét. Legyünk igazságosak és nehagyjunk figyelmen kívül egyetlen egy oiyan momentumot sem, mely a jog megadása mellett szól, nehogy az önzés vádjával Az első tervhez. Nagykároly, 1910. április 16. Az áláig begombolkozott Khuen végre nyilatkozott első terve felől a „Magyar Nemzet“-bQn megjelent cikkében. Tudjuk tehát mi lesz első feladata, s szinte tisztelnünk kell, hogy mindezeket ma, tehát még olyan időben elmondotta, amidőn a képviselőválasztásig mindnyájan meggondolhatjuk azt, hogy pártolhatunk-e ilyen szándékkal telt embereket, vagy sem, s a képviselőjelölteteknek feltehessük a kérdést: szájkosárral, vagy anélkül ? Házszabályrevizió sz-ólásszabadság- korlátozással fűszerezve, — ez lesz az első Khuen termék, mint cikkében írja. Vajon mit jelent ez a terv ? Semmi esetre sem jelenti azt, hogy ennek megalkotása után a választói reformtörvényt, a bankkérdést, a kereskedelmi szerződéseket stb. veszi elő, — hanem inkább azt, hogy ennek megalkotása után olyan törvények kerülnek a ház asztalára, melyekkel ennek a régimének évtizedes megerősítése szándékoltatik. Ha az a sokat hirdetett nemzeti akarat megnyilvánulás meghalgatása komolyan is számításba vétetnek, akkor Khuenéknek nem a házszabályrevizió, hanem a választói jogról szóló törvény megalkotása képezhetné első feladatát. Alkossa meg ez az országgyűlés a vááz anyákhoz és apákhoz. Irta: RÁKOSI IENÖ. Az újabb kor legnagyobb és legdicsőbb vívmánya az, hogy az értékek benne helyet cseréltek. Régen az arany és ezüst, a drágakő, a selyem és bársony és a pénz minden neme és az anyagi érték ezer formája volt emberi felfogás szerint a gazdaság fogalma. Az egyesek ma is ezek után az értékek után futnak káros versenyben. Az összesség sem hanyagolhatja el az anyagi javak e tömegét. De immár otí trónol a legvilágosabb elmékben a megismerés, hogy a nemzetek legdrágább kincse, legértékesebb vagyona, legfőbb ereje az ember anyaga. Minden mozgalomnak tehát, amelyet eddig humanitáriusnak tartottunk, óriási gazdasági jelentősége van. A közoktatásügyé, a közegészségé, és mind az, a mi az embertőke gyarapítását és megjavítását szolgálja, elsősorban közgazdasági szolgálat. Hiszen a vésőnek, a kalapácsnak, a tolinak, és az ekeszarvának is az ad nagyobb értéket, hogy hányán forgatják és kik veszik kezükbe. Az ember teszi becsessé az anyagot, nem megfordítva. Az ököri- tói rémes katasztrófának iszonyusága épen abban rejlik, hogy nem a gazda veszítette el birtokát, hanem a föld veszítette el a gazdáját. Iparkodás, munka, takarékosság, okosság minden elveszett értéket visza tud szerezni. De a legáldottabb föld sem képes az elvesztett gazdát, az elpusztult embert életre kelteni. A kezdetlegesen összerótt vityilló kastélylyá nő a szorgalmas ember kezében; a legfényeseb vár összeomlik, ha az ember kipusztul belőle. Az utolsó tiz év magyar államférfiai e megismerések alapján oly munkát indítottak meg, a melylyel Magyarországot a civilizáció élére állították. Az ember s főleg a gyermek védelem oly szervezetet nyert hazánkban, melynek szinte mondhatnám csodájára járnak a nyugati társadalmak vezéralakjai. Ki merné tagadni, hogy Magyarország jövendőjének a kérdése a magyarság hatalmas és ellenállhatatlan kifejlődése. Nincs ennél nemzetibb, nincsen függetlenségibb politika. De sőt nemcsak Magyarország históriai nagyságának helyreállítása rfordul meg ezen a kérdésen, hanem Európa keleti részének békéje, művelődése, biztossága és virágzása is. Mert a Duna-Tisza hatalmas völgyében, a Kárpátok gyönyörű koszorújában nincsen egyetlen faj sem, a melyre egy birodalmi szervezet biztosan támaszkodhatnék, kizárólag a magyar. Abban a pillanatban, a midőn e fajnak számbeli, műveltségi és vagyoni ereje megtöretnék a sors csapásai alatt oly mértékig, hogy le kellene mondania vezénylő és egységbe kapcsoló hivatásáról: abban a pillanatban a fajok ádáz versenygése és visz- szavonása ütné fel hydrafejét. A bomlást külső hatalom ideig-óráig fenntarthatná, de csak a szabadság árán, csak az autokrácia vaskezével. Minthogy pedig az ily hatalomnak semmi etikai célja nem volna hatalmi érdekén kívül, hova- hamarább meg kellene őrlődnie s ez a gyönyörű, az Isten által is egységesnek teremtett ország, prédája lenne préda-keresőknek és szét- tagoltatnék s latrok osztozkodnának Krisztus urunk e ragyogó, számunkra kiterített köntösén, melynek amíg mi itt vagyunk, Magyarország a neve. Ez a jelentősége annak a mozgalomnak, mely minden alakjában az emberanyagot védi ebben a sok külső és belső ellenségtől tépett országban, a melynek legújabb alkotása a Gyermekszanatórium. A Gyermekliga szárnyai alá szedi az elhagyott, a züllött, a védtelen gyermekvilágot, hogy megmentse az országnak. A Gyermekszanatórium Egyesület a beteg gyermekeknek vet ágyat, nyújt segítséget és rendel ápolót, hogy megmentse az életnek.
