Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-12-25 / 52. szám

52. szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

5-ik oldal.

— Főispánunk balesete. F. hó 23-án a Halmos tanyán tartott körvadászat alkalmával főispánunkat baleset érte. Egy eltévedt sörétszem arcán megsebesítette. Minthogy az orvosok az arcon végzett operációval a sörétszemet eltávolítani nem tudták s a seb erős gyuladásnak indult, tanácsukra, Röntgen sugarak alkalmazásával a sörétszem eltávolítása céljából még az nap Budapestre utazott. — Ezen balesettel együtt főispánunkra nézve még az a kellemetlen, hogy a karácsony estéjét és ünnepet nem töltheti családja körében. Reméljük azonban, hogy komolyabb következményekkel a sérülés nem fog járni.

— Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Komlósi József nagykárolyi díjtalan számgyakornokot és Filep Imre nagykárolyi lakost ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi számgyakornokokká a nagykárolyi számvevőséghez, a szatmári, illetőleg a nagykárolyi járásba a járási számvevői teendők ellátása körüli segédkezéssel való megbízatással, továbbá Hebe József nagykárolyi lakost a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká kinevezte.

— Hitközségi gyüiés. A helybeli statusquo izr. hitközség folyó hó 25-én délután a hitközség tanácstermében választja meg 50-es képviselőtestületének tagjait.

— Serleg-avatás. A helybeli dalegyesület a kecskeméti országos dalversenyen nyert serlegét a jövő hó 6-án fogja felavatni, mely alkalomra már most meghívja az egyesület működése iránt jóindulattal viseltető közönséget.

— Ebéd a grófi kastélyban. Dr. Boro- missza Tibor szatmári püspök tiszteletére Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő vasárnap délután 2 órakor ebédet adott, melyen Penip Antal kanonok és Hámon Róbert pápai praelatus, püspöki titkár is részt vettek. Az ebédre városunkból is többen hivatalosak voltak, úgy, hogy összesen húszán voltak a résztvevők.

— Halálozás. A régi táblabirói idők egyik tiszteletreméltó alakja költözött el közülünk Szuhányi Lajos földbirtokos, megyebizottsági tag személyében. A család a következő gyász- jelentést bocsátotta ki: Hiripi és ivácskói Szuhányi Ferenc, dr. ényi Dömötör Béla és ényi Dömötör Béla, fájdalomtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással tudatják az összes rokonság nevében is a feledhetetlen jó apa, após és nagyapa, hiripi és ivácskói Szuhányi Lajosnak, Szatmárvármegye törvényhatósága bizottsági tagjának, f. hó 20-án éjjel 11 órakor hosszas betegeskedés után életének 79-ik évében történt elhunytát. A szeretett halott földi maradványai f. hó 23-án d. e. fél 9 órakor fognak Szatmáron a Hám János-utca 1. sz. a. levő gyászháznál a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és aznap d. u. 3 órakor Csengerben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. A megboldogult lelki nyugalmáért az engesztelő szent miseáldozat Szatmáron a székesegyházban f. hó 22-én d. e. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1909. december 21-én. Áldott legyen emléke 1 Temetésén a megyéből nagy számmal voltak jelen.

— Anyakönyvi változás. Vármegyénk főispánja Miraviczky Sándort a hiripi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel, Friedmann Henrik jegyzői írnokot a kiskolcsi anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel, Mártha László jegyzői Írnokot a komorzáni anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte.

— Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatóság Lőw Mihály kővárgarai lakost Kővárgara postaügynökké kinevezte.

— Esküvő- Dr. Propper Dezső nyíregyházai ügyvéd f. hó 21-én esküdött örök hűséget lfj. Kaufmann Adolf és neje leányának Ilonkának Debreczenben.

— A róm. kath. elemi fiúiskola tanulói

1910. január 6-án „Pásztorjátékot“ adnak elő, melyre ez utón hívja fel az érdeklődők figyelmét az igazgatóság. A részletes program a jövő számban.

— Kinevezés. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság Cseh Gyula szatmári kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot eddigi állomáshelyén való meghagyással segélydijas gyakornokká nevezte ki.

— Fráter-est. Hire megelőzte Fráter jöttét, úgyhogy zsúfolásig telt meg a színház. Nagy volt a várakozás, mert Fráter nem ismeretlen művész. Ilyen körülmények között a hallgatóság maximális követelményekkel lép fel az előadóval szemben, erősebb kritika alá veszi az előadást s művész legyen a javából, aki mégis harsogó tapsot kap. Fráternek pedig a tapsból kijutott bőven. Rá is szolgált erre, mert nincs magyar művész, ki a magyar dalt jobban átérezné, nincs senki, ki előadó művészetével a hallgató közönség szivéhez közelebb vinné. E'őször Szabolcska-dalokkal lépett fel, amelyeket Székács Aladár zenésitett meg. Nehéz interpretálni Szabolcska dalait — énekkel, mert tele vannak mélységes érzelemmel, szerelmi bánattal, merengéssel. — Ha meghalok, senkise sirasson; de ha eljön az a hűtlen lány bánatkönnyekkel a szemében, úgy keltsetek fel. Vagy : akit én szeretek, az szépségét ne tükörben, hanem halovány orcámon nézze; viszont aki fájdalmamat, bánatomat, csalódásom nagyságát akarja megmérni, nézze meg a lányt. Frater átérezte e dalok szépségét s vissza is adta kellemes, mélabús hangjával. Nagy tetszést aratott saját melódiáival is. Az elmerengés hangján énekelte Szabolcskának, az általa megzenésített : Tele van a város akácfavirággal . . . kezdetű bájos dalát. Énekművészeiét teljes eredetiségében s erejében a Száz szál gyertyáról és száz itce borról szóló nótában mutatta be. Érdexes fölemlíteni, hogy énekét a zongora finom kísérete mellett, maga is hegedűvel kisérte. Ezenkívül még három vagy négy darabot énekelt. Általában hangjának hajlékonyságával s különösen a betyárnótában érvényesült érces erőteljességével zugó tapsot aratott. Fráter-hangverseny volt ez az előadás, de kísérője : Reiner Frigyes tanár is méltó módon járult hozzá az est emeléséhez. Chopin, Bizet, Liszt Ferenc utólérhetetlen művészetét magyarázta biztos kézzel, merész színezéssel. A „Cigány- tánc“-ot Bizet Carmen operájából, a saját átiratában játszotta. Nagy hatást ért el Liszt Ferencnek a Rákóczi induló motívumaiból fölépített XV. rapszódiájának mesteri eljátszásával ; a megújuló tapsot Moskovszkynak egy valce- rével köszöhte meg. Az est után az illustris közönség a Magyar királyba vonult, ahol a társaság még sokáig jó hangulatban volt együtt.

— A népkonyha megnyitása. Múlt csütörtökön nyitották meg újra a népkonyhát. A megnyitáson megjelent Károlyi Istvánná grófnő, Dr. Falussy Árpádné, Debreczeni Istvánná, valamint az izr. nőegylet elnöksége és választmányi tagjai Rooz Samuné elnökkel az élén. Fürth Fe- rencz főrabbi szép beszédben ecsetelte a népkonyha intézményének áldásos voltát és üdvözölte a megjelent hölgyeket, különösen Károlyi Istvánná grófnőt emelte ki, ékes szavakkal hangsúlyozva azt, hogy a grófnő mindenütt ott van, ahol a nyomoron, a szegénységen enyhíteni kell. Ezután megemlékezve az egylet volt elnökéről, özv. Kaufmann Mártonnéról, azon reményének adott kifejezést, hogy az uj elnök vezetése alatt még fokozottabb mérvben fog megfelelni az áldásos intézmény hivatásának. Ebbéli reményben üdvözölte az uj elnököt, az elnökség többi tagjait és a választmányt. Rooz Samuné elnök megköszönte az előlegezett bizalmat, Károlyi Istvánné grófnőnek pedig azt, hogy még mielőtt megindították agyülést, már sietet adományával példát szolgáltatni, hogyan kell e szép hivatást teljesítő intézményt támogatni s megköszönve az érdeklődők megjelenését, a népkonyhát megnyitóinak nyilvánította. Mintegy 60 éhes — legnagyobbrészt apró — ember várta az ünnepély első részének befejezését és második részének megkezdését, amikor is szép leánykák osztogatták a jól elkészített ételeket az éhezőknek, Ezután a vendégek megtekintették a népkonyha egész berendezését és megelégedésüknek adtak kifejezést a látottak fölött.

— Kivándorlás. Vármegyénkben múlt hóban kivándorlási engedély kért 218, nyert 80, visszavándorolt 3 egyén.

— Tiszti áthelyezések a gróf Károlyi uradalomban. Saád Gyula kasznár, Szentjános- ról Tiborszállásra, Márton Dezső kasznár Szent- jánosra, Lenárd Jenő kasznár, Mérkről az arad- mácsai uradalom Topillai gazdaságába, Pőhl Alfréd kasznár Nagykárolyból Mérkre helyeztetett át. Kekécs Gyula segédtiszt kasznárrá lett előléptetve és állomás helyéül Nagykároly jelöltetett ki.

— Gyászhir. Baudisz Jenő vm. alügyészt és családját mély gyász érte. Elvesztették édesanyjukat, a régi 48-as idők egyik dicső harcosának özvegyét. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 21-én, kedden délután ment végbe. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a rokonság nevében is, a szeretet mély fájdalmával tudatjuk Baudisz Józsefné szül. Strohmayer Teréziának, néhai Baudisz József 1848/49-iki volt honvéd alezredes, később pénzügyi tanácsos özvegyének, a szeretet és kötelesség áldásos munkássága között eltöltött életének 80-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó év december

19-én történt gyászos elhunytát. A drága halott temetése folyó hó 21-én délután 2 és fél órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmise áldozat lelkiüdvéért folyó hó 22-én reggel 8 órakor fog bemutattatni az Egek urának a helybeli róm. kath. templomban. Nagykároly, 1909. december 19. Áldás az ő feledhetetlen emlékére! Strohmayer Antal testvére. Baudisz Jenő, Ma- jos Károly, Baudisz Janka gyermekei. Majos László, Majos Jenő, Kajdy Irén unokái. Dr. Kajdy József veje. Majos Károlyné szül. Majos Ilona menye. Részvétükben mindnyájan őszintén osztozunk. Az elhunyt ravatalára a következő feliratú koszorúkat helyezték : „Azt hittük, hogy sosem hagysz el minket.“ Jenő, Janka. „Édes anyánák“ Károly. Ilonka. „Testvéremnek“ Antal. „A legjobb anya és nagyanyának“ Józsi, Babi. Fehér élővirág: Péchy Lászlóné. Élővirág koszorút küldtek: Jakab Gyula, Csics család, Papp Béláné, Ujfalussy Jolán.

— Vármegyénk egészségügyi bizottsága

folyó hó 20-án délután 3 órai kezdettel Nemes- tóthi Szabó Antal közjegyző elnöklete alatt tartott ülésében Dr. Aáron Sándor főorvos szakelőadása és Dr. Németh Béla aljegyző véleménye alapján előkészítette a körorvosok fizetéssel járó más állások viselésére megadandó engedély kérdését és két körorvost eltiltani javasolt attól, hogy pénzintézeti vezérigazgatói állásukat megtartsák. Ezenfelül véleményezte Tiszabecs, Nyirvasvári és Érkörtvélyes községek egészségügyi szolgálatának a tiszaujlaki, nyírbátori és érmihályfalvai körorvosok működési körébe, viszont a biharvármegyei Piskolt és Vezend községi egészségügy szolgálatának az érendrédi kőrorvosának működési körébe a járásorvosi hatáskörök eddigi keretének érintése nélkül való beosztását.

— Férjgyilkosság. A nagysomkuti járáshoz tartozó Bucsonfalva község határán egy rozoga kunyhóban lakott Trif Filip 63 éves napszámos és a legnagyobb nyomorban élt. Szoms édjai nem is voltak, kunyhója magányosan állott. Ezelőtt 4—5 évvel nősült harmadszor és nőül vett egy 20 éves asszonyt. Nejével, Kosztin Anikával igen rossz lábon éltek. Trif Filíp ugyanis igen gyakran verte meg őt, a miért az nagyon sokszor panaszkodott az ugyancsak Bucsonfalva községben cselédként szolgáló testvér öcscsének a 20 éves Kosztin Juonnak. Már több Ízben kérte öcscsét, hogy verje meg úgy férjét, hogy ne legyen kedve őt mindig verni. Ezelőtt 3 évvel már elhatározták, hogy elteszik láb alul Trif Filipet, de tervüket ai;kor nem hajtották végre. E hó 8-án ismét megverte nejét, a ki elpanaszolta öcscsének és kérte, hogy jöjjön éjjel a lakására és együttesen verjék el, a mikor aludni fog. Kosztin Juon tettét végre is hajtotta, megjelent éjjel sógora lakásán fejszével felfegyverkezve és sógorát Trif Filipet álmában a fejszével mellbe vágta, majd fejére mért súlyosabb ütéseket és mindkét lábát a fejsze fokával összetörte. Még életben volt, a mikor Kosztin Juon a házból eltávozott, de alig ment 40—50 lépésnyire, már vissza kiáltotta testvére, hogy jöjjön, mert meghalt a férje. Reggel a meggyilkolt neje bejelentette a halottkémnek, hogy férje elhalt. A halottkém előtt daczára, hogy egyszerű földmives, gyanús volt a dolog és a mikor a halottat megvizsgálta az arczán karmolást és a mellén súlyos ütést látott és azért nem engedte eltemettetni, hanem jelentést tett a községi elöljáróságnak, a ki nyomban bejelentette az esetet a jár. főszolgabíró és kir. járásbírósághoz.

— Halálozás. Szelniczei Bálint Bertalan földbirtokos folyó hó 22-én délelőtt SA 11 órakor életének 72-ik évében elhunyt.