Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-12-25 / 52. szám

52. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. — Főispánunk balesete. F. hó 23-án a Halmos tanyán tartott körvadászat alkalmával főispánunkat baleset érte. Egy eltévedt sörét­szem arcán megsebesítette. Minthogy az or­vosok az arcon végzett operációval a sörét­szemet eltávolítani nem tudták s a seb erős gyuladásnak indult, tanácsukra, Röntgen suga­rak alkalmazásával a sörétszem eltávolítása céljából még az nap Budapestre utazott. — Ezen balesettel együtt főispánunkra nézve még az a kellemetlen, hogy a karácsony estéjét és ünnepet nem töltheti családja körében. Remél­jük azonban, hogy komolyabb következmé­nyekkel a sérülés nem fog járni. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügymi­niszter Komlósi József nagykárolyi díjtalan számgyakornokot és Filep Imre nagykárolyi la­kost ideiglenes minőségű segélydijas pénzügyi számgyakornokokká a nagykárolyi számvevő­séghez, a szatmári, illetőleg a nagykárolyi já­rásba a járási számvevői teendők ellátása körüli segédkezéssel való megbízatással, továbbá Hebe József nagykárolyi lakost a nagykárolyi pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi szám­gyakornokká kinevezte. — Hitközségi gyüiés. A helybeli statusquo izr. hitközség folyó hó 25-én délután a hitköz­ség tanácstermében választja meg 50-es kép­viselőtestületének tagjait. — Serleg-avatás. A helybeli dalegyesület a kecskeméti országos dalversenyen nyert ser­legét a jövő hó 6-án fogja felavatni, mely al­kalomra már most meghívja az egyesület mű­ködése iránt jóindulattal viseltető közönséget. — Ebéd a grófi kastélyban. Dr. Boro- missza Tibor szatmári püspök tiszteletére Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő vasár­nap délután 2 órakor ebédet adott, melyen Penip Antal kanonok és Hámon Róbert pápai praelatus, püspöki titkár is részt vettek. Az ebédre városunkból is többen hivatalosak vol­tak, úgy, hogy összesen húszán voltak a részt­vevők. — Halálozás. A régi táblabirói idők egyik tiszteletreméltó alakja költözött el közülünk Szuhányi Lajos földbirtokos, megyebizottsági tag személyében. A család a következő gyász- jelentést bocsátotta ki: Hiripi és ivácskói Szu­hányi Ferenc, dr. ényi Dömötör Béla és ényi Dömötör Béla, fájdalomtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással tudatják az összes rokonság nevében is a feledhetetlen jó apa, após és nagyapa, hiripi és ivácskói Szu­hányi Lajosnak, Szatmárvármegye törvényható­sága bizottsági tagjának, f. hó 20-án éjjel 11 órakor hosszas betegeskedés után életének 79-ik évében történt elhunytát. A szeretett halott földi maradványai f. hó 23-án d. e. fél 9 órakor fognak Szatmáron a Hám János-utca 1. sz. a. levő gyászháznál a róm. kath. egyház szertar­tásai szerint beszenteltetni és aznap d. u. 3 órakor Csengerben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. A megboldogult lelki nyu­galmáért az engesztelő szent miseáldozat Szat­máron a székesegyházban f. hó 22-én d. e. 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1909. december 21-én. Áldott legyen emléke 1 Temetésén a megyéből nagy számmal voltak jelen. — Anyakönyvi változás. Vármegyénk fő­ispánja Miraviczky Sándort a hiripi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel, Friedmann Hen­rik jegyzői írnokot a kiskolcsi anyakönyvi ke­rületbe teljes hatáskörrel, Mártha László jegyzői Írnokot a komorzáni anyakönyvi kerületbe tel­jes hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. — Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatóság Lőw Mihály kővárgarai la­kost Kővárgara postaügynökké kinevezte. — Esküvő- Dr. Propper Dezső nyíregyhá­zai ügyvéd f. hó 21-én esküdött örök hűséget lfj. Kaufmann Adolf és neje leányának Ilonká­nak Debreczenben. — A róm. kath. elemi fiúiskola tanulói 1910. január 6-án „Pásztorjátékot“ adnak elő, melyre ez utón hívja fel az érdeklődők figyel­mét az igazgatóság. A részletes program a jövő számban. — Kinevezés. A nagykárolyi m. kir. pénz­ügyigazgatóság Cseh Gyula szatmári kir. adó­hivatali díjtalan gyakornokot eddigi állomás­helyén való meghagyással segélydijas gyakor­nokká nevezte ki. — Fráter-est. Hire megelőzte Fráter jöt­tét, úgyhogy zsúfolásig telt meg a színház. Nagy volt a várakozás, mert Fráter nem isme­retlen művész. Ilyen körülmények között a hall­gatóság maximális követelményekkel lép fel az előadóval szemben, erősebb kritika alá veszi az előadást s művész legyen a javából, aki mégis harsogó tapsot kap. Fráternek pedig a tapsból kijutott bőven. Rá is szolgált erre, mert nincs magyar művész, ki a magyar dalt jobban átérezné, nincs senki, ki előadó művészetével a hallgató közönség szivéhez közelebb vinné. E'őször Szabolcska-dalokkal lépett fel, amelye­ket Székács Aladár zenésitett meg. Nehéz inter­pretálni Szabolcska dalait — énekkel, mert tele vannak mélységes érzelemmel, szerelmi bánat­tal, merengéssel. — Ha meghalok, senkise sirasson; de ha eljön az a hűtlen lány bánat­könnyekkel a szemében, úgy keltsetek fel. Vagy : akit én szeretek, az szépségét ne tükörben, ha­nem halovány orcámon nézze; viszont aki fáj­dalmamat, bánatomat, csalódásom nagyságát akarja megmérni, nézze meg a lányt. Frater átérezte e dalok szépségét s vissza is adta kel­lemes, mélabús hangjával. Nagy tetszést ara­tott saját melódiáival is. Az elmerengés hang­ján énekelte Szabolcskának, az általa megzené­sített : Tele van a város akácfavirággal . . . kezdetű bájos dalát. Énekművészeiét teljes ere­detiségében s erejében a Száz szál gyertyáról és száz itce borról szóló nótában mutatta be. Érdexes fölemlíteni, hogy énekét a zongora fi­nom kísérete mellett, maga is hegedűvel ki­sérte. Ezenkívül még három vagy négy dara­bot énekelt. Általában hangjának hajlékonysá­gával s különösen a betyárnótában érvényesült érces erőteljességével zugó tapsot aratott. Frá­ter-hangverseny volt ez az előadás, de kísérője : Reiner Frigyes tanár is méltó módon járult hozzá az est emeléséhez. Chopin, Bizet, Liszt Ferenc utólérhetetlen művészetét magyarázta biztos kézzel, merész színezéssel. A „Cigány- tánc“-ot Bizet Carmen operájából, a saját át­iratában játszotta. Nagy hatást ért el Liszt Fe­rencnek a Rákóczi induló motívumaiból föl­épített XV. rapszódiájának mesteri eljátszásával ; a megújuló tapsot Moskovszkynak egy valce- rével köszöhte meg. Az est után az illustris közönség a Magyar királyba vonult, ahol a társaság még sokáig jó hangulatban volt együtt. — A népkonyha megnyitása. Múlt csütör­tökön nyitották meg újra a népkonyhát. A meg­nyitáson megjelent Károlyi Istvánná grófnő, Dr. Falussy Árpádné, Debreczeni Istvánná, valamint az izr. nőegylet elnöksége és választmányi tag­jai Rooz Samuné elnökkel az élén. Fürth Fe- rencz főrabbi szép beszédben ecsetelte a nép­konyha intézményének áldásos voltát és üdvö­zölte a megjelent hölgyeket, különösen Károlyi Istvánná grófnőt emelte ki, ékes szavakkal hang­súlyozva azt, hogy a grófnő mindenütt ott van, ahol a nyomoron, a szegénységen enyhíteni kell. Ezután megemlékezve az egylet volt elnökéről, özv. Kaufmann Mártonnéról, azon reményének adott kifejezést, hogy az uj elnök vezetése alatt még fokozottabb mérvben fog megfelelni az áldásos intézmény hivatásának. Ebbéli remény­ben üdvözölte az uj elnököt, az elnökség többi tagjait és a választmányt. Rooz Samuné elnök megköszönte az előlegezett bizalmat, Károlyi Istvánné grófnőnek pedig azt, hogy még mie­lőtt megindították agyülést, már sietet adomá­nyával példát szolgáltatni, hogyan kell e szép hivatást teljesítő intézményt támogatni s meg­köszönve az érdeklődők megjelenését, a nép­konyhát megnyitóinak nyilvánította. Mintegy 60 éhes — legnagyobbrészt apró — ember várta az ünnepély első részének befejezését és máso­dik részének megkezdését, amikor is szép leány­kák osztogatták a jól elkészített ételeket az éhe­zőknek, Ezután a vendégek megtekintették a népkonyha egész berendezését és megelégedé­süknek adtak kifejezést a látottak fölött. — Kivándorlás. Vármegyénkben múlt hó­ban kivándorlási engedély kért 218, nyert 80, visszavándorolt 3 egyén. — Tiszti áthelyezések a gróf Károlyi uradalomban. Saád Gyula kasznár, Szentjános- ról Tiborszállásra, Márton Dezső kasznár Szent- jánosra, Lenárd Jenő kasznár, Mérkről az arad- mácsai uradalom Topillai gazdaságába, Pőhl Alfréd kasznár Nagykárolyból Mérkre helyez­tetett át. Kekécs Gyula segédtiszt kasznárrá lett előléptetve és állomás helyéül Nagykároly je­löltetett ki. — Gyászhir. Baudisz Jenő vm. alügyészt és családját mély gyász érte. Elvesztették édes­anyjukat, a régi 48-as idők egyik dicső harco­sának özvegyét. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 21-én, kedden délután ment végbe. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a rokonság nevében is, a szeretet mély fájdalmával tudatjuk Baudisz Józsefné szül. Strohmayer Teréziának, néhai Baudisz József 1848/49-iki volt honvéd alezredes, ké­sőbb pénzügyi tanácsos özvegyének, a szeretet és kötelesség áldásos munkássága között el­töltött életének 80-ik évében, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után folyó év december 19-én történt gyászos elhunytát. A drága ha­lott temetése folyó hó 21-én délután 2 és fél órakor lesz a róm. kath. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmise áldozat lelki­üdvéért folyó hó 22-én reggel 8 órakor fog bemutattatni az Egek urának a helybeli róm. kath. templomban. Nagykároly, 1909. decem­ber 19. Áldás az ő feledhetetlen emlékére! Strohmayer Antal testvére. Baudisz Jenő, Ma- jos Károly, Baudisz Janka gyermekei. Majos László, Majos Jenő, Kajdy Irén unokái. Dr. Kajdy József veje. Majos Károlyné szül. Majos Ilona menye. Részvétükben mindnyájan őszin­tén osztozunk. Az elhunyt ravatalára a kö­vetkező feliratú koszorúkat helyezték : „Azt hit­tük, hogy sosem hagysz el minket.“ Jenő, Janka. „Édes anyánák“ Károly. Ilonka. „Test­véremnek“ Antal. „A legjobb anya és nagy­anyának“ Józsi, Babi. Fehér élővirág: Péchy Lászlóné. Élővirág koszorút küldtek: Jakab Gyula, Csics család, Papp Béláné, Ujfalussy Jolán. — Vármegyénk egészségügyi bizottsága folyó hó 20-án délután 3 órai kezdettel Nemes- tóthi Szabó Antal közjegyző elnöklete alatt tar­tott ülésében Dr. Aáron Sándor főorvos szak­előadása és Dr. Németh Béla aljegyző véle­ménye alapján előkészítette a körorvosok fize­téssel járó más állások viselésére megadandó engedély kérdését és két körorvost eltiltani ja­vasolt attól, hogy pénzintézeti vezérigazgatói állásukat megtartsák. Ezenfelül véleményezte Tiszabecs, Nyirvasvári és Érkörtvélyes községek egészségügyi szolgálatának a tiszaujlaki, nyír­bátori és érmihályfalvai körorvosok működési körébe, viszont a biharvármegyei Piskolt és Vezend községi egészségügy szolgálatának az érendrédi kőrorvosának működési körébe a járásorvosi hatáskörök eddigi keretének érintése nélkül való beosztását. — Férjgyilkosság. A nagysomkuti járás­hoz tartozó Bucsonfalva község határán egy rozoga kunyhóban lakott Trif Filip 63 éves napszámos és a legnagyobb nyomorban élt. Szoms édjai nem is voltak, kunyhója magányo­san állott. Ezelőtt 4—5 évvel nősült harmad­szor és nőül vett egy 20 éves asszonyt. Nejé­vel, Kosztin Anikával igen rossz lábon éltek. Trif Filíp ugyanis igen gyakran verte meg őt, a miért az nagyon sokszor panaszkodott az ugyancsak Bucsonfalva községben cselédként szolgáló testvér öcscsének a 20 éves Kosztin Juonnak. Már több Ízben kérte öcscsét, hogy verje meg úgy férjét, hogy ne legyen kedve őt mindig verni. Ezelőtt 3 évvel már elhatározták, hogy elteszik láb alul Trif Filipet, de tervüket ai;kor nem hajtották végre. E hó 8-án ismét megverte nejét, a ki elpanaszolta öcscsének és kérte, hogy jöjjön éjjel a lakására és együtte­sen verjék el, a mikor aludni fog. Kosztin Juon tettét végre is hajtotta, megjelent éjjel sógora lakásán fejszével felfegyverkezve és sógorát Trif Filipet álmában a fejszével mellbe vágta, majd fejére mért súlyosabb ütéseket és mindkét lábát a fejsze fokával összetörte. Még életben volt, a mikor Kosztin Juon a házból eltávozott, de alig ment 40—50 lépésnyire, már vissza kiál­totta testvére, hogy jöjjön, mert meghalt a férje. Reggel a meggyilkolt neje bejelentette a halott­kémnek, hogy férje elhalt. A halottkém előtt daczára, hogy egyszerű földmives, gyanús volt a dolog és a mikor a halottat megvizsgálta az arczán karmolást és a mellén súlyos ütést lá­tott és azért nem engedte eltemettetni, hanem jelentést tett a községi elöljáróságnak, a ki nyomban bejelentette az esetet a jár. főszolga­bíró és kir. járásbírósághoz. — Halálozás. Szelniczei Bálint Bertalan földbirtokos folyó hó 22-én délelőtt SA 11 óra­kor életének 72-ik évében elhunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents