Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

10. szám.

SZATMÁRVÁRMEOYE

3-ik oldal.

megjelenő „Szabadság“ mondja Szatmárvár- megye és Nagykároly város agitátiója nem vezet és irányit bennünket, csakis a korral való haladás eszközeinek felismerése vonz bennünket a szomszéd vármegyéhez és ezen mozgalom mondhatom oly nagy s olyan nagy arányokat öltött máris úgy Érmihályfalván, mint az egész járásban az elszakadási vágy, hogy a küldöttség, mely ez ügyünk kérelmezésére felsőbb helyen tisztelegni fog, reménységünk szerint nem fog üres kézzel hazatérni az igazság és méltányosság mérlegével őrt álló belügyminisztertől.

Egy érmihályfalvai földbirtokos.

Parcellázzunk!

Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter egyik vezetó elve az, hogy a nagy birtokokat ott, hol földszükség van, apróbb részletekben a kis- és közbirtokosok között előnyös föltételek mellett bérbe kell adni, vagy ha lehet, parcellákban örök áron el kell adni. Ez volna nemcsak az ő nézete, de ezt az egy megoldási módot tartják egyedül célravezetőnek mindazok az országos tekintélyek is, kik szivükön viselik és komolyan képviselni is törekszenek a nép javát. Az okos ember azt a megoldási módot, melyet a socialisták zászlaikra tűztek, célhoz vezetőnek nem tartja, mert az ököl jogból, mint jogformából származott vagyonszerzési mód egészséges nem volt és nem is lehet soha.

Mi nagyon természetesen az ököljogot a vagyonszerzés tekintetében sem ismerjük el jogforrásnak. Előttünk a vagyonszerzésnek csak azon módja állhat meg, melyet országos törvényeink megengednek és szabályoznak.

A parcellázás egy ilyen megengedett, sőt itt — az egyedül szükséges vagyonszerzési mód. — Tényleg ismerünk olyan megyéket, hol az óriási nagy birtoktestek miatt erőteljes középbirtokosság ki nem fejlődhetik; hol a lakosság legnagyobb része a régi hűbéri viszonynál is roszabb helyzetben van. Csak két osztályról lehet komolyan szó; a nagybirtokos és napszámos osztályról. Első tejben-vajban úszik, a második nyomorog. Oka az, hogy a kötött birtoktestben csak napszámoskodhatik a nép. Nemzed szempontból kívánatos volna tehát az, hogy a nagy birtoktestek egyes részei, különösen azon lakossággal szemben, mely ingatlanban szűkölködik, kisebb 5—6 holdas területekben szétoszlassák, bérbeadassék, vagy örökáron eladassék. Ezzel a földéhes nép nyomorán lehetne segíteni; a népizgatók üres puf- fogó szólamait le lehetne törni és legvégül az országban jó adófizető kis és középbirtokosságot lehetne teremteni.

Nemzetgazdasági szempontból tehát s különösen a kivándorlás ellensúlyozásául, a parcellázás áldásos csak akkor lenne, hogy ha a parcellázás azok javára történnék, akik ma egy talpalattnyi földdel sem rendelkeznek, valamint azok se lennének kizárva, akik a vételárnak V*—V3-ad részét készpénzben lefizetni nem tudják, mert eddig cselédsorsban tengődtek, de józan gondolkodású, törekvő, tisztességes emberek, akik hasznos polgáraivá lennének hazájuknak. Ez okból szükségesnek tartanók, hogy a parcellázás ne lehessen üzérkedés, magánosok, sőt társaságok kezéből is vonassák ki s kizárólag az állam eszközölje azokat, vagy legalább is állami felügyelet alatt foglalkozzanak a parcellázásokkal pl. a gazdasági egyesületek, melyek nyerészkedni nem akarnak. Hogy pedig lehetővé tétessék mindenkinek, tehát azoknak is, akik pénzzel nem rendelkeznek, hogy szerezhessenek maguknak egynéhány hold földet, teremtsen az állam egy olyan rendelkezési alapot, melyből segítségére lehessen azok óhajának megvalósításában, akik szegények, mint a templom egere. S hogy ha pl. a cseléd gazdája bizonyítja, hogy az a szegény ember évek hosszú során át, talán évtizedeken keresztül becsülettel szolgálta s annyi embersége nincsen, hogy évek hosszú során át tapasztalt becsületességeért megajándékozza egy pár száz koronával, vagy hogy ha a község elöljárósága igazolja, hogy minden tekintetben érdemes arra, hogy földhöz segittessék, úgy — megjutalmaztatásául — az első részletet fizesse meg helyette az állam. Sok, nagyon sok 1000 korona sokkal haszontalanabb célra fecsérelődik az országban, kell tehát, hogy erre a célra alap létesittessék.

Másként üdvösen megoldani nem lehet e kérdést, mert hogy — ha lefizeti is a vételár első részletét valaki — fizesse az 1. helyen bekebelezett törlesztéses kölcsön annuitását, a

II. helyen bekebelezett jelzálogkölcsön méreg drága kamatját s törlessze külön a tőkét is, törlessze a kamaton felül a netání vételármaradványt is, építkezzék, berendezkedjék, fizesse az adót s egyéb közterheket, biztosítást, stb. ez lehetetlen valami!

Azt mondják nincs pénz. Igaz, de csak a szegény és dologtalan ember kezében. A pénzintézetek ellenben majd megfulladnak a pénz halmazok közepeit. Őrülnek, ha biztos helyre elhelyezhetik azt. Csak kopogtatni kell, nyitta- tik; csak biztos alapot kell kimutatni, adatik.

Azért mondjuk mi, hogy a parcellázás esetében meg kell ragadni minden alkalmat. Nem mindenki született gazdagnak, de gazdag lehet az, ki munkás és takarékos.

APRÓSÁGOK.

Meglepetés számba ment városunk 8-ik lapja. „Mint a tiszta kék égboltról lecsapó...“

Jó magam is élvezettel olvastam szerkesztő kollegám merész tollal megirt vezércikkét. Szép, szép, — gondoltam magamban, — csak termékeny talajba hulljon a drága mag.

A sok szép eszme, magasztos terv engem is annyira meghatott, hogy a cikk elolvasása után önkéntelenül a Miatyánkba kezdtem, melyet még önkéntelenebbül igy folytattam :

— „Polgárok Lapja“ legyen meg a te akaratod, . . . jöjjön el a te országod ... és bocsásd meg a mi vétkeinket, mint a hogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek . . .

*

Dini szomszéd az 1503 példányban megjelenő, ingyen osztogatott uj lappal kezében állított be hozzám ma egy hete : Hallottad, mi a nagy uj ág ?

— Nekem az már ócskaság.

— Hát tudod, amikor e lap cikkeit elolvastam, el voltam ragadtatva, a mikor pedig a hírrovatra tévedt tekintetem, elragadtatásom a tetőfokra hágott, ijedtemben két kézzel kapkodtam a Szatmárvái megyei Közlöny után. Szent Isten kiáltottam fel — itt borzasztó tévedés történt. Szegény gépmester, jaj lesz most neked, a miért mindkét lapba ugyanazon hírrovatot. állítottad be. Csak azt szeretném most már tudni, melyiké maradt ki?

— Kérdezd meg a szerkesztő kollegákat.

*

Dini szomszéd sehogy sem tud az uj lappal megbarátkozni. Tegnap emigy morfondírozott : Károlyban van két függetlenségi, egy balpárti egy magánérdekü, egy demokrata, egy duplán antialkoholista, most jön hozzá egy cukrász lap. Nem lehetetlen, áprilisban megindul a bolondok, májusban a kirándulók, júniusban a színészek, júliusban az aratók, augusztusban a cséplők, szeptemberben a vargák*, októberben a szőllősgazdák, novemberben a halottak lapja.

*

Sok szó esik a cigányok pompásan sikerült mulatságáról is. Remek látvány volt, hogy városunk aranyifjusága milyen hévvel lejtette a szép cigánvleányokkal a tüzes csárdást és a bájos bosztont. De az sem volt mindennapi dolog, hogy kurizáltak Faraó ivadékai az úri dámáknak, kiknek máskor muzsikálni szoktak.

A bál óta riporterünk lesve-lesi, várva- várja a legérdekesebb szöktetési híreket.

*

Egy dr. juris a napokban erős influenzában nyomta az ágyat. Házi orvosa szigorúan megtiltotta neki a felkelést. írnoka beállított hozzá s kérte, diktáljon meg neki egy sürgős keresetet.

— Diktáljak, diktáljak, . . . könnyű azt mondani, de nehéz megcselekedni. Hiszen maga jól tudja, hogy fekve nekem nem jön semmi jó gondolatom.

— Pedig ez nagyon sürgős s igen fogós

ügy* Ekkor szedik a vargák a cserzésre szánt bőröket (Szedő.)

— Legyen, — felelt a doktor ur. Majd kiugrott az ágyból felhúzta papucsát, s hosszú hálóingében nagyokat lépkedve megdiktálta a keresetet, aztán, mint a ki jól végezte dolgát, újra lefeküdt a párnák közé pihenni.

Villy.

HÍREK.

Kérjük hátralékos előfizetőinket, szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni és előfizetésüket megújítani.

— Személyi hírek. Debreczeni István, városunk polgármestere, kedden délután hivatalos ügyek elintézése czéljából a fővárosba utazott. — Géressy Kálmán, tankerületi főigazgató, főgimnáziumunk szokásos látogatása czéljából városunkban időzik. — Papp Béla orsz. képviselő, lapvezérünk tegnapelőtt Budapestre utazott.

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága

f. hó 12-én tartja havi rendes ülését.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága f. hó 18-án délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart.

— Áthelyezés. A m. kir. Honvédelmi miniszter Folkusházy Lajos honvédzászlóaljunk főhadnagyát a kassai kerületi parancsnokság vezérkarához áthelyezte.

— Áz országgyűlési képviselő választók névjegyzékének évenkint hivatalból való kiigazításához szükséges munkálatokat március hó első napjaiban kell megindítani. A m. kir. Belügyminiszter most rendeletben felhívta központi választmányunkat, hogy az 1910. évben érvényes névjegyzék elkészítéséhez szükséges intézkedéseket az előirt határidő pontos betartása mellett tegye meg.

— Műkedvelői előadás. Még nap-nap mellett emlegetik a társaságokban a Kölcsey Egyesület legutóbbi fényesen sikerült estélyét, fáradhatatlan műkedvelő gárdánk már is egy uj s ugyancsak élvezetesnek Ígérkező előadásra készül. Mint értesülünk, a József főherceg tüdőbetegek szanatóriuma javára f. hó 24-én előadják Herczeg Ferenc Öt felvonásos remek színmüvét: A dolovai nábob leányá-t. A darab két főszerepét: Jób Vilmát és Tarján Giu’a főhadnagyot Janitzky Irma és Erdőssy Vilmos adják.

— Kinevezés. Ruff Ferenc, kataszteri mérnöksegédet, Ruff Antal polgártársunk fiát, a pénzügyminiszter kataszteri mérnökké nevezte ki, és a háromszögelési felügyelőséghez osztotta be Budapesten.

— Lovagias Ügy. Márton Sándor m. kir. erdőmester és Erdőssy Vilmos lapunk felelős szerkesztője között felmerült lovagias ügyet felek megbizottai a lovagiasság szabályai szerint, békés utón fejezték be.

— Meghívó. A nagykárolyi dalegyesület évi rendes közgyűlését ma délután 3 órakor tartja meg a városháza helyiségében lévő tantermében, melyre az egyesület igen t. tagjait az elnökség tisztelettel meghívja. Tárgysorozat:

1. Évi jelentés az egyesület múlt évi működéséről. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A választmány határozatai ellen beadott felebbe- zések elintézése. 4. A tagsági dijak megállapítása. 5. Tiszteletbeli elnök és tagok választása. 6. Az évi költségvetés megállapítása. 7. Az alapszabályok esetleges módosítása. 8. A választmányhoz beadott s a tárgysorozatba felvett indítványok tárgyalása. 9. Á tisztikar választása.

— Áthelyezett segédlelkészek. Dr. Boromissza Tibor püspök Bart Mihály mezőteremi és Patay István kálmándi segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte.

— Tanári kinevezés. Majláth G. Károly gróf, erdélyi püspök Rés János csiksomlyói kath. fegimn. helyettes vallástanárt rendes tanárnak nevezte ki. Rés János nálunk is széles körben ismerős, a mi megyénkben, Mezőpetri- ben született.

— A gör. kath. egyház uj lelkésze. A

nagyváradi egyházmegyétől múlt év végével a pápa a munkácsi egyházmegyéhez csatolta át a helybeli gör. kath. egyházat. A hívők nagy örömére Firczák Gyula munkácsi püspök Mit- rovich Elek nyirpilísi lelkészt nevezte ki az egyház lelkészének.