Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-02-21 / 8. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 8-ik szám Dr. Falussy Árpád főispán, alelnök pont 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Miután a megjelenteket üdvözölte, bejelentette, hogy a rendkívüli közgyűlésnek két tárgya van : az elnök és egy alelnök választás. Az elnöki állás betöltésére nézve megjegyezte, hogy miután egy előzetesen megtartott értekezleten az egyesületi lagok gróf Teleky Géza v. b. t. t. jelölték, más jelölt különben sincs, a közgyűlés kül- döttségileg kérje fel gróf Teleky Gézát az elnöki szék elfoglalására. (Éljezés.) A küldöttségbe dr. Falussy javaslatára Szeőke Barna egyl. alelnök vezetésével Jékey Mór, Szerdahelyi Ágoston, Kölcsey Antal, dr. Vajay Károly, Szeőke Sándor és dr. Jékey László egyl. tagokat választották meg. Mig a küldöttség az uj elnökért ment, dr. Falussy alelnök a közgyűlést felfüggesztette. Á mikor az uj elnök a terembe lépett, a tagok lelkes éljenzésbe törtek ki. Gróf Teleky Gézát dr. Falussy Árpád következő szép beszéddel üdvözölte: Nagyméltóságu Urunk! Nekem jutott az a kiváló szerencse, hogy a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület elnökválasztó közgyűlésén elnököljek és hogy ez alkalommal a megjelentek szeretetének teljes melegével meghalljam azt az egyhangú közfelkiáltást, hogy éljen Gróf Teleky Géza, a Szatmármegyei Gazdaségi Egyesület elnöke. (Éljenzés.) Arra kérem Nagyméltóságodat, hogy akkor, amikor elfoglalja a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnöki székét, foglalja azt el azzal a szeretettel, mint a milyen szeretettel a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Nagyméltóságodat megválasztotta. Nagyméltóságu Elnök Ur! Rohamosan halad az idő minden téren, rohamosan halad a gazdasági téren is. Magyarország ezer esztendő óta mezőgazdaságból él és a mezőgazdaság adta meg neki azt a hatalmas erőt, a melynek segítségével megtudott birkózni annyi ellenségével és fenn tudta tartani alkotmányát, fenn tudta tartani faját, nemzetét és azt a sajátosságot, amely tekintetben egész Európa nemzetei között annyira kiváló. (Éljenzés). Ezt a fajsze- retetet, ezt a tradíciót, a múltakhoz való nemes ragaszkodást mindenütt elsősorban földet, a szerelmet, a kint: kedvesei közül. A másik percben talán már a kedvesének fülébe suttogja szellemhangon a régmúlt idők egyikmásik szerelmes szavát, a mit eltanult a lánytól. Megkérdi tőle: Nasuijka édes, tudod-e, hogy neked most mulatnod kell, mert én meghaltam . . .' Nasuijka, édes, tudod-e aztán megint mulatnod kell, mert elvisz más feleségül, hogy én meghaltam .. . Vig életed lesz! . . . Nasuijka édes, pedig tudod-e, mit ígértél nekem, . . . hogy utánam jösz, . . . hogy csak az en,ém leszel . . . nos?. . . hahaha . . . gyere! Szól, kiált, sikolt a leány, de a legény csak mondja tovább, csak tovább kérdi: Nasuijka édes, tudod-e? A halottak oly kegyetlenek és oly hidegek! A kapitány parancsol: . . . Imára! . . . Imádkoznak! . . . Miatyánk, ki vagy a . . . mennyekben, szentel . . . tessék meg a . . . Te neved, jöjjön el a Te országod . . . legyen meg a Te a-ka-ra-tod . . . Nem ima ez! Átkos félelem szava. A halál sir a matrózokból. Zúgva kongat a harang ... a pap hangosan olvas ... a vaskerekek dübörögnek . . . fehér lepelbe tűnik a koporsó ... a trombita sir. . . locscsan a zöld tenger. . . Elvégeztetett. Könnyű szél játszik a vitorlák között, mintha semmi sem történt volna, pedig egy sokat zaklatott lélek elköltözött. a mezőgazdasággal foglalkozóknál találjuk még^OJgy van). Az icRNni velünk is. halad, uj tér nyílik meg előttünk minden vonalon, a mely a folytonos előbbre haladás útját megjelöli. Így vagyunk a mezőgazdasággal is, s ha boldogulni akarunk, nem szabad megállanunk, mert különben a rohanó idő eltakar bennünket. Uj irányt kell tehát adni mindennek, hogy a haladás felé törekedhessünk és ezáltal elérjük a jólétnek azon fokát, amit egy nemzetnek sohasem szabad szem elől tévesztenie. (Úgy van.) Ennek az iránynak inaugurálására hívtuk meg Nagyméltóságodat a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnöki székébe. (Éljenzés). Az a meggyőződésünk, hogy az a bölcseség, az a nagytudás és azok a bő tapasztalatok, amely- lyel Nagyméltóságod rendelkezik, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületre is áldásthozók lesznek. (Éljenzés.) Mert én azok egyike vagyok, akik ismerik Nagyméltóságod ügybuzgóságát, nagy tudását és lelkének nemességét. Annak a reménynek adok kifejezést, hogy ma uj korszak nyílt meg a Szaímár- megyei Gazdasági Egyesület életében és ennek az uj korszaknak irányitója Nagyméltóságod lesz, akit Isten ezen a helyen is sokáig éltessen. (Élénk éljenzés). Az egyesület tagjai dr. Falussy beszédét állva hallgatták végig. A meggyőző érvekben gazdag, tömör szavakba foglalt, szép beszéd frappáns hatást gyakorolt a jelenvoltakra. Hatalmas „éljen“ volt arra az első felelet. Majd gr f Teleky Géza, az uj elnök emelkedett szóllásra : Először is rendkívül szívélyes szavakkal köszönte meg megválasztatását s ígéretet tett, hogy mig kora és egészsége engedi, teljes odaadással szolgálja az egyesületet. Majd igy folytatta : Helyesen jegyezte meg dr. Falussy Árpád barátom, hogy nem szabad a régi nyomokon haladnunk. Mélyebben kell szántanunk. A magyar gazda akkor küzd, fárad helyesen, ha látóköre szélesbedik. A gazdasági ipar fellendítésére is törekedjünk. Ne engedjük, hogy e célra milliók menjenek ki az országból. Á gazdának s nagyiparosnak nem szabad háborúba keverednie. Ma még prograinmot nem adhatok. Előbb mindenről tájékozni kell magamat. Köszönöm önöknek, hogy alkalmat adtak nekem, hogy bebizonyítsam, miszerint Szat- már vármegyéért nagyon szívesen dolgozom. Gróf Teleky beszédét a tagok helyeslése és éljenzése gyakran szakította meg, végül pedig lelkesen ünnepelték az uj elnököt. Ezután az egyik alelnöki állás betöltése következett. Erre az állásra két jelölt volt: dr Böszörményi Emil és Cholnoky Imre. Elnök elrendelte a szavazást. A szavazatszedő bizottság elnökéül Madarassy Dezsőt, tagjául Mándy Zoltánt és Pethő Györgyöt küldték ki és a szavazás tartamára a közgyűlést felfüggesztették. Leadtak 61 szavazatot. Ebből dr. Böszörményi 45-őt, Cholnoky 16-ot kapott, mire elnök dr. Böszörményi Emilt szótöbbséggel megválasztott alelnöknek jelentette ki. Az uj alelnök szép szavakkal köszönte meg a választást. Van nekem — úgymond — egy clenodiumom : ez az imádásszerü ragaszkodás e véráztatta magyar földhöz, mely éltet s eltakar. Ez acélozza erőmet, pótolja a hiányokat. Szívesen állok az egyesület rendelkezésére. Végül gróf Teleky Géza, mielőtt a közgyűlést bezárta volna, ismételten hangoztatta, hogy az egyesületért, annak felvirágzásáért minden lehetőt megtesz. A közgyűlés az elnökök éljenzésével ért véget. Bankett. Déli fél 1 órakor ötven teritékü ebéd volt a Pannóniában, melyen szebbnél-szobb, szelle- mesebbnél-szellemesebb felköszöntők hangzottak el. Jékey Mór — Gróf Teleky Gézát, b. Kovács Jenő — dr. Falussy Árpádot, Domahidy István — Szeőke Barnát, Jékey Zsigmond — dr. Böszörményi Emilt. Teleky Géza — dr. Falussy Árpádnét éltette. Dr. Falussy Árpád a gazdasági egyesületért, annak felvirágzásáért ürítette poharát. Küldöttség járás. Az avasiak küldöttsége. Avasfelsöfalu, Bikszád, Turvékonya, Ró- zsapallag, Bujánháza, Tartolcz, Komorzán, Avas- ujfalu, Mózesfalva, Vámfalu, Lekencze, Remete- mező, Kányaháza és Terep a vasi községek együttes küldöttsége kedden délelőtt tisztelgett Domahidy István vm. biz. tag vezetésével dr. Falussy Árpád főispánnál. A küldöttség szónoka első sorban is hálás köszönetét fejezte ki főispánunknak az avasi járás létesítéséért. Majd megemlítette, miszerint igaz az, hogy a mikor a helyszíni szemlére kiküldött bizottság Avasfel- sőfaluba kiszállt, egyesek a lakások bérbeadását illetőleg visszaéléseket követtek el. Kérte a főispánt, vessen fátyolt a történtekre. Vegye figyelembe azt, hogy a járás 18 községe köz- zül 14 Avasfelsőfalut, — hol orvos, gyógytár is van, hol vásárokat is tartanak, — szeretné a járás székhelyéül. Dr. Falussy válaszát azzal kezdte, hogy nem akar többé ezzel a kérdéssel foglalkozni. A mikor felhívta a vármegye közönségének figyelmét vármegyénk ezen közigazgatásilag elhanyagolt területére, a m kor ő a modern kor eszközeivel akarta az Avast, ezt a kiaknázatlan, természeti gazdagságokban bővelkedő megyerészt felruházni, ott kultúrát teremteni, közigazgatási hatóságot létesíteni, a vármegye örömmel vette tudomásul hivószózatát. Ä mikor a belügyminiszter a járás felállítását engedélyezte, a vármegye felhívta Avasfelsőfalut és Avasuj- várost, tegyenek a hivatali helyiségek s a tisztviselő lakások építésére vonatkozólag ajánlatokat. Avasfelsöfalu képviselőtestülete megtagadta a kérés teljesítését. Ő ennek dacára Avasfelsőfalut véleményezte. A belügyminiszter azonban, hivatkozással Avasfelsöfalu visszautasító magatartására Avasujvárost jelelte ki székhélyül. Ekkor látták csak be az Ávasfelsőfalusiak tévedésüket s kérték a belügyminisztertől a székhelynek községükbe leendő áttételét. — Hangsúlyozta, hogy ha e kérdéssel újra foglalkozik, azt csakis a küldöttség vezetője, Domahidy István vm. biz. tag érvekben gazdag, meggyőző beszédének köszönje. ígéretet nem tesz, nem is tehet, mert hiszen ez ügyben a tavaszi közgyűlés dönt, a kérdéssel azonban ismét foglalkozni fog. (Lelkes éljenzés.) Domahidy István szép szavakkal köszönte meg a főispán válaszát. Kötelességem — úgymond — Méltóságod előtt, ki rövid két évi főispánsága alatt oly sokat küzdött, fáradt a megye érdekében az elismerés lobogóját meghajtani. Én, ki időjelző oszlop vagyok e vármegyében, bátran mondom, állítom, nem tudom eléggé csodálni Méltóságod páratlan munkakedvét, energiáját és önzetlen buzgalmát. A viszonválasz után ismét lelkes éljenzésbe tört ki a küldöttség, melynek tagjai köz- ziil Viabeli Máté bikszádi zárdafőnököt, Szabó Gábor bikszádi, Dredeán László turvékonyai, Demjén Athanász avasfelsőfalui, Erdős Simon avasujfalusi, Erdős Sándor mózesfalusi g. kath. lelkészeket mutatta be Domahidy István a főispánnak. A főispántól Uosvay Aladár alispánhoz ment a küldöttség. Szónokuk ott is Domahidy István volt. Vármegyénk alispánja is biztosította jóindulatáról a küldöttséget s kérte őket várják be türelemmel a közgyűlés határozatát. * Nekünk csak egy _ megjegyzésünk van e kérdéssel kapcsolatosan. És pedig az, hogy a közgyűlés remélhetőleg megmarad azon az állásponton, hogy a belügyminiszter által kijelölt Avasujváros legyen a járás székhelye, mint a mely község az első perctől kezdve készségesen felajánlotta a szükséges épületek felépítését. Precedenst alkotni nem szabad ilyen esetben. A tisztviselőket sem lehet folytonos vándorlásnak kitenni.
