Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 49.-ik szám. óta sok küzdelem és szenvedések között, — de megtudta tartani az alkotmányos Magyarország magyar nemzeti jellegét. E két átkos fogalom, melyet e két név képvisel zudu! most reánk a bécsi hatalom akaratából. De mi fölvesszük a harcot és a nehéz küzdelmet ez újabb bécsi ármánynyal szemben is. Bízunk a 48-as és függetlenségi eszme törhetetlen erejében, — bízunk abban, hogy megtévesztett elvtársaink fölébrednek és ott hagyják azokat, akik a kecsegtető hatalom birtokáért Lukácscsal és Lukáciuval szövetkezni képesek. Erős a hitünk, hogy a Justh-párt túlnyomó része idejekorán visszafogja utasítani ezt a nemzetellenes szövetkezést, mely a nemzet megrontására irányul és amely a függetlenségi párt sírját ásná meg a feltámadás minden reménye nélkül. És ha mégis e hitünkben csalódnánk és a bécsi küldött cselszövése győzedelmeskednék a függetlenségi párt egyrésze felett: erős meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet hü fiai, a függetlenségi választó polgárok vihar módjára sepernék el azokat, akik eszközül szolgáltak a nemzet alkotmánya, léte és fenmaradása ellen. Függetlenségi gyűlések. A vármegye függetlenségi és 48-as pártja Luby Géza elnöklete alatt Szatmáron december hó 8-án, a mátészalkai kerület függetlenségi és 48-as pártja Szálkái Sándor elnöklete alatt Mátészalkán, december 7-én, a csengeri kerület függetlenségi és 48-as pártja Madarassy Dezső elnöklete alatt december 12-én Csengerben választmányi ülést tart. Vármegyénk kölcsöne. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. évi julius havában tartott gyűléséből azon kérelemmel fordult a kereskedelemügyi kormányhatósághoz, hogy a vármegye egyes helyein tervbevett s már befejezés alatt álló utak építési költségei fedezésére szükséges 500 ezer korona folyószámla kölcsön felvételét engedélyezze. A vármegye közgyűlésének e tárgyban hozott határozata ellen. Nagy Sándor és társai erdődi lakosok felebbezéssel éltek. A miniszter döntése a napokban érkezett le a vármegye közönségéhez, mely szerint a közgyűlés határozatához azon változtatással járul hozzá, — miszerint tekintettel arra, hogy a vármegye ezidő szerint már csak 400 ezer korona folyószámla felvételére szorul, — az igénybeveendö folyószámla kölcsön mérvét 500 ezer korona helyett 400 ezer koronában s a kölcsön visszafizetésének határidejét 5 év helyett 4 évben állapította meg. A kölcsönkötelezvény azon kikötését, amely a kölcsöntadó pénzintézet részére félévi felmondási jogot biztosit, — a miniszter a kormány- hatósági jóváhagyásból kifejezetten kizárta, s ugyancsak ezen határozatával Nagy Sándor és társai felebbezését elutasította. A helyzet. A 48-as és függetlenségi Kossuth-párt csütörtökön tartott értekezletén elhatározta, hogy a mennyiben a Kossuth és Andrássy által előterjesztett gazdasági önállóságra, valamint katonai engedményekre vonatkozó kívánságait a király nem teljesítené, úgy az egész 48-as és függetlenségi párt Kossuth Ferenc vezérlete alatt ellenzékbe megy. Kossuth Ferenc és pártja a 48-as és függetlenségi programmból nem adott fel semmit, vezére tisztán és szeplőtlenül tartja kezében azt a lobogót, a melylyel a 48-as és függetlenségi elveknek az egész országban és a parlamentben többséget szerzett. A tanácskozáson jelen volt 48-as függetlenségi párti főispánok örömmel csatlakoztak a párt elhatározásához és készen várják az időt arra, hogy Kossuth Ferenc által megjelölt időben állásaikról lemondjanak és fölvegyék a harcot a készülődő Lukács László-féle kabinet ellen. Kossuth pártja, az ország minden részéből rohamosan szaporodik, különösen a magyar értelmiség és földbirtokos osztály tömegesen iratkozik be a Kossuth pártba, amit leginkább jellemez az a körülmény, hogy alig két hét lefolyása alatt 297 kültag jelentkezett a pártba való belépésre. 4« 4c * Az egész magyar sajtó azzal a hírrel van tele, hogy a Justh-párt a kormány átvétele céljából szövetkezett Lukács Lászlóval. Nem hisz- szük, nem hihetjük, hogy a Justh párt túlnyomó részének becsületes és jóhiszemű politikusai a párt elveinek elárulására vállalkozzanak. Hiszen a pártszakadás is azért történt, mert a Justh párt kérlelhetetlenül és szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy az önálló bank 1911. január hó 1-én felállittassék. E határidőre esküdtek és ezt hirdették a választókerületekben. Képtelenség tehát arra még gondolni is, hogy most cserbe hagyják a választóikat és azzal a Lukács Lászlóval szövetkezzenek, a ki az önálló banknak örökös ellensége volt. Mi reméljük, hogy nem elvi, —csupán taktikai — kérdés folytán történt pártszakadás rövid nehány hét múlva önmagától megszűnik mert a készülődő Lukács kabinettel szemben mindkét függetlenségi párt hazafias elemei egy csatasorában fognak egyesülni. 4« 4< 4c Luby Géza a szatmárvármegyei függetlenségi párt elnöke — a nagykárolyi választókerület kizárásával — pártgyülést hivott össze, hogy az országos 48-as és függetlenségi párt ketté szakadása tárgyában tanácskozzanak és állást foglaljanak. Azt hisszük, hogy a mikor csak napok kérdése választ el attól, hogy a Kossuth- párt is ellenzékbe megy és nemcsak a bankkérdésben, hanem a függetlenségi és 48-as párt egész programmja alapján veszi fel a harcot, a szatmármegyei függetlenségi párt a ketté szakadt pártnak mielőbbi egyesülését fogja hangoztatni és tanácskozás tárgyává tenni, annyival is inkább, mert a Lukács László-féle kabinettel a bécsi hatalom nemzeti alkotmányunk érvényesülését akarja egyszer és mindenkorra megsemmisíteni. Különben úgy tudjuk, hogy Luby Géza pártelnök — bár az önálló banknak feltétlen hive — Justh Gyula nemzetiségi politikáját nem helyesli és a magyarság jövőjének szempontjából nem hive az általános, egyenlő és titkos időkben rómaiak, gótok, langobardok, azonkép- pen grófok bírták, majd rövidesen franciák is, akik ellen szintén olyan lelkesültséggel küzdött, Speckbacher hős honfitársa seregével egyesülten ugyancsak az Iselbergen, Hofer az egyszerű parasztsorból lett népvezér. Talpraesett eszes ember volt és kiváltképpen lelkes, bátor. 1810-ben lőtték agyon Man- turában a Napoleon egyenes parancsára. És amilyen hős volt életében, az maradt halálában. Nem köttette be szemét s maga vezényelt tüzet. Csak a tizenharmadik golyó ölte meg. Menekülő tiroliakból Kőnigsgnad nevű gyarmatot alapított a bécsi kormány Krassó- vármegyében. 1811-ben végképpen Ausztriához csatolták Tirolt a hegyesvölgyes, festőies országot. Innen való volt a mi Il-k Andrásunk neje Gertrud. A hatalmas — alapjában azonban bajor eredetű — Andechsi, később Tirolira változtatott grófcsaládból származott, akik 1810- ben fölvették a Merani hercegi címet. Innsbruckban megtaláljuk az 1563-ban épült Franciscanus templomban „Elisabeth von Ungarn“-t is, Albert magyar király nejét, Zsig- mond király és Ciliéi Borbála leányát, a szerencsétlen emlékű László anyját vasba öntve I. Miksa császár nagyszerű síremléke oldalán 28 hasonló kiállítású szobor között. De miképpen került oda ő is nem kipuhatolható, mint ahogy tulajdonképpen nem tudják, miért óhajtotta éppen azokat tulajdon sarkofagja mellé helyezni a császár, akik ott komorkatonás merevségben sorfalat állanak. A hatalmas monumentum oldalait meg a régi művészek aprólékos türelmét jellemző márvány dombormű díszíti. A bejárattól balra még egy síremlék látható, a Hoferé, aki már csaknem legendás hőssé nőtte ki magát a tiroliak előtt. Kedves város az ő Innsbruckjuk. Kiesen fekszik az Inn és Sill találkozása közelében, hegyek között. Különösen északról magasabb kopár mészkőormok védik. Legforgalmasabb utcája a Mária-Theré- zien strasse az Anna oszloppal, amit a francia és bajor csapatok kivonulásának emlékére emeltek 1706-ban, meg a Mária Therézia korában épült s a figyelmet magára vonzó kő- diadalkapuval. Szemet lebilincselők a régi századokból való érdekes kis paloták. Kevéssé tekintélyesnek találtam az úgynevezett Füzstenburgot — most a város tulajdona — a hires „Goldenes Dachl“-lal. Erősen megaranyezott erkély ez „üreszsebü“ Frigyes idejéből, amely azonban mindazonáltal, állítólagosán 30 ezer aranyába került neki. Kellemes sárga épület a Hofburg, jelentéktelen a színház, a muzeum közepes. Föltűnik azonban a Margittéren a Rudolf kút, amit annak örömére állítottak föl, hogy Tirol Ausztriával alapjában öt század előtt egyesült. Mulasztást követnék el, ha meg nem említeném a Plébánia templomban a Mária képet Lucas Cranachtól. Utóbbi a szász festőiskola megalapítója volt és udvari festő Bölcs Frigyes választó fejedelemnél 1772-ben. Kissé óvilági vagyok, csudálom a régi képeket, nem tartozom azok közzé, akik megértés nélkül derüre-borura hódolnak annak a mi uj. Néma megilletődésben szemléltem a hajdan mesterének művét; kár, hogy a félhomály miatt tüzetesebben meg nem láthattam a szelíd, fájdalmas arcot. Barangolás közben a 138 m. magas nevezetes Iselbergre is fölvitt utunk. Szobra van ott Hofernek Natter tiroli műrésztől. Negyed órányira a takaros Innsbrucktól van Wilten, a gazdag premontrei apátság és órányira a XIII-ik századból való Amras kastély. Később Ferdinánd főherceg lakott benne a patrocius Welser családból származott feleségével. Értékes fegyver, könyv, régiség gyűjteménye volt ennek a kastélynak. Legnagyobb- részét Bécsbe szállították. Tirol fővárosából aztán ismét tovább vándoroltunk. S milyen kellemes volt az az Ahas- verus bolygás. Teremtőm de jó! Bezzeg ha mindhalálig mint a francia mondja „sur la branche“, csak úgy madármódra, ágról-ágra szökeléssel kellene élnem, alighanem kevésbbé dicsőíteném az állandó tovahurcolkodást. Rám nehezednék a sivár hontalanság. De igy a fölfrissülés, tapasztalás kedvéért szívesen kószálok idegenben vidékek- ről-vidékre, szállóból-szállóba. — Élvezem a Hubát fest és ZSZ tisziit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Eölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
