Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
45-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Vasárnap Makón lesz ünnepnapja a politikának. Makón fog ismét összeseregleni az alföld magyarsága, hogy állást foglaljon az önálló bank mellett. A makói gyűlés után azután már csakugyan rohamos gyorsaságban fognak következni rendre a válság végső fázisai és a legközelebbi hetek meghozzák a választ arra a sokat hangoztatott, nyomasztó kérdésre : mi lesz ennek a válságnak a vége, hová fog ez vezetni. Az utolsó szó a nemzeté lesz. A döntést a nemzet fogja kimondani. És a fogadj isten olyan lesz, mint az adjon isten, Ha csakugyan alkotmányellenes fegyvereket szegeznének nekünk, a nemzet meg fogja rá találni kellő fegyvereket, a méltó választ. De ha a másik eshetőség következik be, akkor a nemzet riadó örömujjongása fogja kisérni a függetlenségi pártot, amikor elveit a megvalósításra viszi és kezébe veszi az ország koimányzását. A mezőgazdaság és az általános drágaság. Nemcsak a fővárosban általános a panasz, de a vidéki városok lakossága is súlyosan érzi a megélhetési viszonyok súlyosbodását, a legszükségesebb háztartási és fogyasztás cikkek folytonos és állandó drágulását, ügy szaksajtóban, mint a helyi orgánumokban állandó panasz tárgyát képezi ez a körülmény s valjuk be nem ok nélkül, mert az a jelenség, hogy a legszükségesebb fogyasztási és háztartási cikkek ára fokozatos emelkedést mutat, tulajdonképpen exisztenciáját kezdi ki egyes társadalmi osztályoknak, kik kiadásaik növekedésével arányban, bevételeik növekedésére nem számíthatnak. Egyes vidéki városok már komolyan foglalkoznak az általános drágaság enyhítésének kérdésével, azonban még mindig csak a tanulmányozásnál tartanak, ami különben nem is történhetik másként, mikor a baj gyógyításához az előidéző okot kell kikutatniok, mely előidéző ok pedig az egyoldalú szemlélődő által ugyancsak kifürkészhetetlen. cseppzett a homlokán és fuldokolva hoszszan nyögött. Készen voltak. Mindakét ember össze volt varva és be volt pólyázva vattás, nagy kötésekbe. A fejükön óriási kötéscsomagok, a testükön össze-vissza kötést tartó gombolyagok. Az arcuk fehér és a nadrágjukon vércseppek. Körü- a padlón is vér mindenütt és karbolszag a levegőben. Öltözködni indultak és szembetalálkoztak. A pillantásuk végigfutott a másikat és mindegyiknek a szivét szánalom és részvét öntötte el egy meleg hullámmal. A maga sorsát, a maga gyötrődéseit és kínjait sajnálta meg a másikban mindakettő és úgy érezték, hogy egy méltatlan és alávaló szenvedésben társak és testvérek lettek. Az ügyvéd kinyújtotta megvágott és bekötözött kezét. A kereskedő megszorította. És a két összevágott és bekötözött ember, a nevetséges pólyákkal, a nagyra dagadt fejjel megölelte egymást. Óvatosan — magát és a másikat kiméivé — félig meztelenül, összeölelkeztek. A kereskedő könnyezni kezdett és az ájuldozó ügyvéd felszabadult idegeinek egy hirtelen rohamában zokogásra fakadt. A segédek bámulva nézték a két halálos ellenséget és kérdő, gúnyos pillantásokat vetettek rájuk. A két ember észrevette és a kereskedő oda- sugta az ügyvédnek: — A gazemberek. Az ügyvéd a gyűlölet meggyőződésével válaszolta : — A gazemberek ... És ettől a naptól kezdve a legjobb barátok lettek a világon. A közélelmezési viszonyok terén az utolsó években bekövetkezett drágaság, már a múlt években igen élénken foglalkoztatta az összes társadalmi osztályokat; a termelők szempontjából a magyar gazdák leghatalmasabb testületé, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is, nyílt üléseiben vitatta meg az okokat, sőt az élelmiszerek drágasága miatti panaszok, valamint a közélelmezési viszonyok javítását és rendezését sürgető kívánságok magát a kormányt is akcióra késztették ebben az ügyben. A pénzügyminiszter kezdeményezésére tanulmány tárgyává tétetett e kérdés s a drágaságot előidéző okok összegyűjtése széles alapokon indult meg. Sőt mikor összegyűjtve volt az erre vonatkozó értékes anyag, szaktanácskozmány is volt abból a célból, hogy megállapíthatók legyenek azok a módok és eszközök, melyek a közélelmezési viszonyok javítására alkalmasaknak látszanak. Úgy a pénzügyminisztériumban annak idején megtartott ankéton, mint a felületes sajtóban is megkísérelték egyes körök a kérdést oly irányban tárgyalni, mintha az általános drágulásnak elsősorban a termelő közönség s általában a mezőgazdaság volna az okozója, azonban csakhamar kellő értékükre szállottak le az ilyenféle próbálkozások, midőn a mező- gazdasági érdekek képviselői indokolták meg véleményüket s körvonalazták álláspontjukat, melyhez a mezőgazdaság s általában a termelők érdekképviseleti szervei is mindenben csatlakoztak. Ez az álláspont pedig határozott tiltakozás volt minden oly kezdeményezés ellen, mely a vámvédelmet gyengíteni, idegen nyerstermények behozatalát csökkenteni, valamint a Balkán államok felől élő állat és állati termékek bihozatalát engedélyezni célozta volna. Ugyancsak érintetlenül kívánta hagyni az őrlési forgalmi tilalmat s nyersterményeink kivitelét nem csökkenteni, sőt fokozni tartotta szükségesnek. Ezen általános és magasabb szempontok figyelembe vétele mellett a legközvetlenebb kívánalmakra is rámutattak a mezőgazdasági körök az általános drágulás enyhítésének orvosszereire a mesőgazdasági termények és élelmicikkek termelésének fokozása és szervezése, valamint a fogyasztás és élelmiszer kereskedelem szervezése tekintetében. E téren különös fontosságú a közvetítő kereskedelem kinövéseinek megrendszabályozása, illetve lehető kiküszöbölése, a termelőknek a fogyasztóval való közvetlen érintkezésbe hozatala révén, mely téren a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek létesítésének előmozdítása lehet legfontosabb teendője a vidéki városok intéző köreinek is akkor, amidőn az általános drágaság megszüntetése, vagy legalább is csökkentése érdekében közreműködni óhajtanak. Mert eleve is hibás, sőt következményeiben a legnagyobb mértékben káros lehetne minden más olyan intézkedés, mely a termelő megrendszabályozását kísérelné meg akkor, amidőn csak a rosszakarat nem látja, hogy az általános drágaság legjobban csak a gazdát sújtja, lévén ő egyúttal a legnagyobb fogyasztó is, rajtakivül pedig a hivatalnok osztály érzi tegjobban a drágaság súlyát akkor, amidőn a közvetítő, a drágaság idején csak úgy mint azelőtt, vagy talán még előnyösebb alakban is, megtalálja a maga számadását. Jeszenszky Pál. SZATMABVÁBMEGTE Egy évre . Félévre Negyedévre Egy hóra . 8 kor. — fill. 4 kor. — fill. 2 kor. — fill. — kor. 70 fül. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja f. hó 3-án Budapestről székhelyére érkezett. — A debreceni naggyiilésen varosunkból dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, Papp Béla országgyűlési képviselő és dr. Adler Adolf pártelnök vezetése alatt Csipkés András, Janitzky Albert, Kubinyi Bertalan, Somossy Miklós és Sternberg Sándor alelnökök. Nagy Elek jegyző, Hetey Abrahám, Nonn János, Schuszterits Fe- rencz, Szombatin János és Tömpe Károly párttagok vettek részt. A küldöttség egy része már a reggeli gyorsvonattal utazott Debrecenben Az állomásnál beszéddel üdvözölték, mit Csipkés András alelnök köszönt meg. A déli vonattal érkezettek megvárták a budapesti gyorsvonattal érkező képviselőket s együtt vonultak be hosszú menetben szép kocsisorral a Bika szállóba, ahol társasebéden vettek részt. A nagygyűlés — melynek az idő is kedvezett — igen impozáns volt. — A városháza udvara zsuffolásig megtelt választókkal, kiknek egy része az utczán kényszerült maradni, mert nem fértek be., A gyűlésen résztvetteket legalább ezerfőre becsülték. Batthyányi Tivadar gróf, Földes Béla, országgyűlési képviselők és gróf Vay Gábor szabolcsvár- megyei főispán lelkes szép beszédét többször éljenzéssel szakították félbe és rendkívül lelkesedéssel fogadták. Az egész népgyülés igen szép volt és rendkívül lelkes hangulat mellett folyt le. — Halálozás. Sternberg Samu könyvkereskedő, a nagykárolyi Hitelbank r.-t. igazgatósági tagja folyó hó 4-én reggel 7 órakor néhány órai szenvedés után szivszélhiidés következtében 45 éves korában elhunyt. Hirtelen halála városunk egész közönségében általános részvétet keltett. Egy végtelen tisztességes, munkás és jókedélyü emberrel kevesebb lett. A nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság igazgatósága elhunyta alkalmából ülést tartott, melyen dr. Falussy Árpád főispán, az intézet elnöke szép szavakban emlékezett meg az elhunyt igazgatósági tagról. Temetése folyó hó 5-én délután volt az egész város közönségének impozánsan megnyilvánult részvéte mellet. A halálozásról úgy a család, mint a nagykárolyi Hitelbank gyászjelentést adott ki. A Hitelbank koszorút helyezett a koporsójára és küldött- ségileg megjelent a temetésen. Meghívó. A „Nagykárolyi Nőegylet“ mélyen tisztelt tagjait a Nagy-károlyban 1909 november 14-én d. e. 11 és fél órakor a polgármesteri hivatalban tartandó közgyűlésre meghívom. Nagykároly 1909 október 31.Özv. Gróf Károlyi Istvánná elnöknő. A gyűlés tárgyai. 1. Elnöki jelentés. 2. A pénztárnok számadásának bemutatása. 3. Költség előirányzat a jövő évre. 4. A szegény gyermekek felruházása ügyében értekezés. 5. Esetleges indítványok. — Számonkérőszék. Vármegyénk főispánja Szatmárnémeti város törvényh dóságánál f. hó 8-án délelőtt számonkérőszéket tart. — Katonák esküje. Az idei ujonczok a szokásos katonai és egyházi szertartások között hétfőn tették le városunkban a katonai esküt. — Tisztújító közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város tisztviselőinek mandátuma a f. év végével lejár. A választást a váios törvény- hatósági bizottsága a f. évi december 6-ára kitűzött tisztújító közgyűlésen ejti meg. Úgy értesülünk, hogy a jelenlegi tisztikar kevés változással helyén marad. — Plébánost kinevezés. Gróf Shönbörn kegyur Veszprémy Sándor nagysomkuti plébánost munkácsi plébánossá nevezte ki. — Bírósági kinevezés. A király dr. Fekete Jenő volt szatmári törvényszéki jegyzőt, aki a debreceni ítélőtáblához volt tanácsjegyzőül berendelve, Csákiborgóra aljárásbiróvá nevezte ki. — Felmentés. Vármegyénk főispánja Szo- kolay István jegyző-gyakornokot a nántüi anyakönyvi kerületben viselt anyakönyvvezető helyettesi tisztétől felmentette. fkai Ifíö St hogy CáMflPf női divattermében ízléses ŐSZI és TÉLI FELÖLTÓ'UöSifiM&S ££ MUSaCt ©>! üavfi&ä&j ha AAta 1 íJfiaMUöSJ KÉT akar vásárolni olcsó árban, úgy tessék a raktárt megtekinteni A berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező. Ugyanott pIlT ruhák'tw legdivatosabb kivitelben készíttetnek.
