Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

45-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Vasárnap Makón lesz ünnepnapja a po­litikának. Makón fog ismét összeseregleni az alföld magyarsága, hogy állást foglaljon az önálló bank mellett. A makói gyűlés után azu­tán már csakugyan rohamos gyorsaságban fog­nak következni rendre a válság végső fázisai és a legközelebbi hetek meghozzák a választ arra a sokat hangoztatott, nyomasztó kérdésre : mi lesz ennek a válságnak a vége, hová fog ez vezetni. Az utolsó szó a nemzeté lesz. A döntést a nemzet fogja kimondani. És a fogadj isten olyan lesz, mint az adjon isten, Ha csakugyan alkotmányellenes fegyvereket szegeznének ne­künk, a nemzet meg fogja rá találni kellő fegy­vereket, a méltó választ. De ha a másik eshe­tőség következik be, akkor a nemzet riadó örömujjongása fogja kisérni a függetlenségi pártot, amikor elveit a megvalósításra viszi és kezébe veszi az ország koimányzását. A mezőgazdaság és az általános drágaság. Nemcsak a fővárosban általános a panasz, de a vidéki városok lakossága is súlyosan érzi a megélhetési viszonyok súlyosbodását, a leg­szükségesebb háztartási és fogyasztás cikkek folytonos és állandó drágulását, ügy szaksajtó­ban, mint a helyi orgánumokban állandó pa­nasz tárgyát képezi ez a körülmény s valjuk be nem ok nélkül, mert az a jelenség, hogy a legszükségesebb fogyasztási és háztartási cik­kek ára fokozatos emelkedést mutat, tulajdon­képpen exisztenciáját kezdi ki egyes társadalmi osztályoknak, kik kiadásaik növekedésével arány­ban, bevételeik növekedésére nem számíthatnak. Egyes vidéki városok már komolyan fog­lalkoznak az általános drágaság enyhítésének kérdésével, azonban még mindig csak a ta­nulmányozásnál tartanak, ami különben nem is történhetik másként, mikor a baj gyógyításához az előidéző okot kell kikutatniok, mely elő­idéző ok pedig az egyoldalú szemlélődő által ugyancsak kifürkészhetetlen. cseppzett a homlokán és fuldokolva hoszszan nyögött. Készen voltak. Mindakét ember össze volt varva és be volt pólyázva vattás, nagy köté­sekbe. A fejükön óriási kötéscsomagok, a testü­kön össze-vissza kötést tartó gombolyagok. Az arcuk fehér és a nadrágjukon vércseppek. Körü- a padlón is vér mindenütt és karbolszag a le­vegőben. Öltözködni indultak és szembetalálkoztak. A pillantásuk végigfutott a másikat és mind­egyiknek a szivét szánalom és részvét öntötte el egy meleg hullámmal. A maga sorsát, a maga gyötrődéseit és kínjait sajnálta meg a másikban mindakettő és úgy érezték, hogy egy méltatlan és alávaló szenvedésben társak és testvérek let­tek. Az ügyvéd kinyújtotta megvágott és bekö­tözött kezét. A kereskedő megszorította. És a két összevágott és bekötözött ember, a nevetséges pólyákkal, a nagyra dagadt fejjel megölelte egy­mást. Óvatosan — magát és a másikat kiméivé — félig meztelenül, összeölelkeztek. A kereskedő könnyezni kezdett és az ájuldozó ügyvéd felsza­badult idegeinek egy hirtelen rohamában zoko­gásra fakadt. A segédek bámulva nézték a két halálos ellenséget és kérdő, gúnyos pillantásokat vetet­tek rájuk. A két ember észrevette és a kereskedő oda- sugta az ügyvédnek: — A gazemberek. Az ügyvéd a gyűlölet meggyőződésével vá­laszolta : — A gazemberek ... És ettől a naptól kezdve a legjobb bará­tok lettek a világon. A közélelmezési viszonyok terén az utolsó években bekövetkezett drágaság, már a múlt években igen élénken foglalkoztatta az összes társadalmi osztályokat; a termelők szempont­jából a magyar gazdák leghatalmasabb testü­leté, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is, nyílt üléseiben vitatta meg az okokat, sőt az élelmiszerek drágasága miatti panaszok, va­lamint a közélelmezési viszonyok javítását és rendezését sürgető kívánságok magát a kor­mányt is akcióra késztették ebben az ügyben. A pénzügyminiszter kezdeményezésére tanul­mány tárgyává tétetett e kérdés s a drágaságot előidéző okok összegyűjtése széles alapokon indult meg. Sőt mikor összegyűjtve volt az erre vonatkozó értékes anyag, szaktanácskozmány is volt abból a célból, hogy megállapíthatók legyenek azok a módok és eszközök, melyek a közélelmezési viszonyok javítására alkalma­saknak látszanak. Úgy a pénzügyminisztériumban annak idején megtartott ankéton, mint a felületes saj­tóban is megkísérelték egyes körök a kérdést oly irányban tárgyalni, mintha az általános drágulásnak elsősorban a termelő közönség s általában a mezőgazdaság volna az okozója, azonban csakhamar kellő értékükre szállottak le az ilyenféle próbálkozások, midőn a mező- gazdasági érdekek képviselői indokolták meg véleményüket s körvonalazták álláspontjukat, melyhez a mezőgazdaság s általában a terme­lők érdekképviseleti szervei is mindenben csat­lakoztak. Ez az álláspont pedig határozott til­takozás volt minden oly kezdeményezés ellen, mely a vámvédelmet gyengíteni, idegen nyers­termények behozatalát csökkenteni, valamint a Balkán államok felől élő állat és állati termé­kek bihozatalát engedélyezni célozta volna. Ugyancsak érintetlenül kívánta hagyni az őrlési forgalmi tilalmat s nyersterményeink kivitelét nem csökkenteni, sőt fokozni tartotta szüksé­gesnek. Ezen általános és magasabb szempontok figyelembe vétele mellett a legközvetlenebb kívánalmakra is rámutattak a mezőgazdasági körök az általános drágulás enyhítésének or­vosszereire a mesőgazdasági termények és élel­micikkek termelésének fokozása és szervezése, valamint a fogyasztás és élelmiszer kereskede­lem szervezése tekintetében. E téren különös fontosságú a közvetítő kereskedelem kinövé­seinek megrendszabályozása, illetve lehető ki­küszöbölése, a termelőknek a fogyasztóval való közvetlen érintkezésbe hozatala révén, mely téren a fogyasztó és értékesítő szövetkezetek létesítésének előmozdítása lehet legfontosabb teendője a vidéki városok intéző köreinek is akkor, amidőn az általános drágaság megszün­tetése, vagy legalább is csökkentése érdekében közreműködni óhajtanak. Mert eleve is hibás, sőt következményeiben a legnagyobb mérték­ben káros lehetne minden más olyan intézke­dés, mely a termelő megrendszabályozását kí­sérelné meg akkor, amidőn csak a rosszakarat nem látja, hogy az általános drágaság legjob­ban csak a gazdát sújtja, lévén ő egyúttal a legnagyobb fogyasztó is, rajtakivül pedig a hivatalnok osztály érzi tegjobban a drágaság súlyát akkor, amidőn a közvetítő, a drágaság idején csak úgy mint azelőtt, vagy talán még előnyösebb alakban is, megtalálja a maga szá­madását. Jeszenszky Pál. SZATMABVÁBMEGTE Egy évre . Félévre Negyedévre Egy hóra . 8 kor. — fill. 4 kor. — fill. 2 kor. — fill. — kor. 70 fül. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja f. hó 3-án Budapestről székhelyére érkezett. — A debreceni naggyiilésen varosunkból dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, Papp Béla országgyűlési képviselő és dr. Adler Adolf pártelnök vezetése alatt Csipkés András, Janitzky Albert, Kubinyi Bertalan, Somossy Miklós és Sternberg Sándor alelnökök. Nagy Elek jegyző, Hetey Abrahám, Nonn János, Schuszterits Fe- rencz, Szombatin János és Tömpe Károly párt­tagok vettek részt. A küldöttség egy része már a reggeli gyorsvonattal utazott Debrecenben Az állomásnál beszéddel üdvözölték, mit Csipkés András alelnök köszönt meg. A déli vonattal érkezettek megvárták a budapesti gyorsvonattal érkező képviselőket s együtt vonultak be hosszú menetben szép kocsisorral a Bika szállóba, ahol társasebéden vettek részt. A nagygyűlés — mely­nek az idő is kedvezett — igen impozáns volt. — A városháza udvara zsuffolásig megtelt vá­lasztókkal, kiknek egy része az utczán kénysze­rült maradni, mert nem fértek be., A gyűlésen résztvetteket legalább ezerfőre becsülték. Bat­thyányi Tivadar gróf, Földes Béla, országgyű­lési képviselők és gróf Vay Gábor szabolcsvár- megyei főispán lelkes szép beszédét többször éljenzéssel szakították félbe és rendkívül lelke­sedéssel fogadták. Az egész népgyülés igen szép volt és rendkívül lelkes hangulat mellett folyt le. — Halálozás. Sternberg Samu könyvke­reskedő, a nagykárolyi Hitelbank r.-t. igazga­tósági tagja folyó hó 4-én reggel 7 órakor né­hány órai szenvedés után szivszélhiidés követ­keztében 45 éves korában elhunyt. Hirtelen halála városunk egész közönségében általános részvétet keltett. Egy végtelen tisztességes, munkás és jókedélyü emberrel kevesebb lett. A nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság igazga­tósága elhunyta alkalmából ülést tartott, melyen dr. Falussy Árpád főispán, az intézet elnöke szép szavakban emlékezett meg az elhunyt igazgatósági tagról. Temetése folyó hó 5-én délután volt az egész város közönségének im­pozánsan megnyilvánult részvéte mellet. A ha­lálozásról úgy a család, mint a nagykárolyi Hitelbank gyászjelentést adott ki. A Hitelbank koszorút helyezett a koporsójára és küldött- ségileg megjelent a temetésen. Meghívó. A „Nagykárolyi Nőegylet“ mélyen tisztelt tagjait a Nagy-károlyban 1909 november 14-én d. e. 11 és fél órakor a pol­gármesteri hivatalban tartandó közgyűlésre meg­hívom. Nagykároly 1909 október 31.Özv. Gróf Károlyi Istvánná elnöknő. A gyűlés tárgyai. 1. Elnöki jelentés. 2. A pénztárnok számadásának bemutatása. 3. Költség előirányzat a jövő évre. 4. A szegény gyermekek felruházása ügyében értekezés. 5. Esetleges indítványok. — Számonkérőszék. Vármegyénk főispánja Szatmárnémeti város törvényh dóságánál f. hó 8-án délelőtt számonkérőszéket tart. — Katonák esküje. Az idei ujonczok a szokásos katonai és egyházi szertartások között hétfőn tették le városunkban a katonai esküt. — Tisztújító közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város tisztviselőinek mandátuma a f. év végével lejár. A választást a váios törvény- hatósági bizottsága a f. évi december 6-ára kitűzött tisztújító közgyűlésen ejti meg. Úgy értesülünk, hogy a jelenlegi tisztikar kevés vál­tozással helyén marad. — Plébánost kinevezés. Gróf Shönbörn kegyur Veszprémy Sándor nagysomkuti plébá­nost munkácsi plébánossá nevezte ki. — Bírósági kinevezés. A király dr. Fekete Jenő volt szatmári törvényszéki jegyzőt, aki a debreceni ítélőtáblához volt tanácsjegyzőül be­rendelve, Csákiborgóra aljárásbiróvá nevezte ki. — Felmentés. Vármegyénk főispánja Szo- kolay István jegyző-gyakornokot a nántüi anya­könyvi kerületben viselt anyakönyvvezető he­lyettesi tisztétől felmentette. fkai Ifíö St hogy CáMflPf női divattermében ízléses ŐSZI és TÉLI FELÖLTÓ­'UöSifiM&S ££ MUSaCt ©>! üavfi&ä&j ha AAta 1 íJfiaMUöSJ KÉT akar vásárolni olcsó árban, úgy tessék a raktárt meg­tekinteni A berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező. Ugyanott pIlT ruhák'tw legdivatosabb kivitelben készíttetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents