Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

5. szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE

3-ik oldal.

csak méltányosnak, hanem a legigazságosabbnak tartanám, ha úgy a gyámpénztárnok, mint községi jegyzőellenör — úgy is szűkkeblűén megállapított — kis járandósága a tartalék- alap állandó terhéül állapíttatnék meg. Ezáltal az úgy is túlterhelt községi pénztár már-már elviselhetetlen terhe némileg csökkentetnék.

A községi jegyző, mint ellenőr, úgy is csekély díjazása az állami fizetés kiegészítésbe azért nem volna betudandó, mert minden községi jegyző, egyszersmint gyámpénztári ellenőr is s a jegyzői állástól úgyszólván teljesen különálló ezen ellenőri felelősségteljes teendők ellátása ellenében élvezett azon csekély díjazás, úgy is tiszteletdij lévén, az fizetés kiegészítés természetével nem bírhat.

Végül óhajtandónak tartanám, hogy az elnökség által megírandó „Memorandumában annak is kifejezés adatnék, hogy ott, a hol a tartalékalap 1903. év végén a 15.000 koronát már meghaladta, ott a községi pénztárak által addig kifizetett gyámpénztárnoki és ellenőri díjazások a tartalékalapból a községi pénztárnak visszatérittessenek.

Legvégül hinni szeretném, hogy a gondjainkra s vezetésünkre bízott községek anyagi jólétét előmozditani szándékoló s a mi existenciákat is némiképen istápoló javaslatomat a közgyűlés tőle telhetőleg támogassa, s a küldöttségben mentői nagyobb, impozáns számban fog résztvenni.

Ezen indítvány rövid indokolásából is kilátszik a közjó előmozdításának célzata. Hiszen ilyen gyámpénztárak :ak felállításával megszabadul a község nagyon sok tehertől. Így a többek között a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeitől, a mennyiben a tartalékalap, az évi jövedelemnek egy része, az utasítás 81. és 82. §-ai szerint az „Elhagyott gyermekek segélyalapja“ javára fordítandó Továbbá a belügyminisztérium — rendszerint — jóváhagyja a községi képviselőtestületek azon határozatát, ha a számottevő tartalékalapból bizonyos összeget kulturális célokra, különösen óvódák vagy iskolák épitésére for- dittattatnak.

Lehetnek kartársaim között egyesek, kik óhajtanák ugyan az ily községi gyámpénztár fellálitását községeikben, de a községbeli illetőségű árvák és gondnokoltak pénzei és pénzértékei nem haladják meg az indítványban jelzett minimumot s igy a “szervezés körüli munkálkodást feleslegesnek tartják.

Az ekként gondolkozó kartársaimnak szives figyelmébe ajánlom az 55.300—903. B.

A főhadnagy szavai alatt Irénke agyában a gondolatok és érzelmek egész tömkelegé hullámzott, melyek máskor derült homlokára mély barázdát szántottak. Hirtelen édes gondolat szállta meg lelkát: boldoggá tenni é szerelmes párt, kik a megpróbáltatások, szenvedések dacára is szeretik egymást.

— Főhadnagy ur, szabad önhöz egy őszinte kérdést intéznem ?

— Méltóztassék.

— Valóban szereti ön Bellát?

— Isten látja lelkemet, igen. És kimondhatatlanul boldog lennék, ha a múltban elkövetett hibámat helyre tudnám hozni!

— Úgy édes Bellám borulj jegyesed kebelére. A kautióról majd én gondoskodom.

— Nem, nem, — kiáltá Bella helyéről felugorva, — nem megyek soha férjhez, engedd, hogy mindhalálig melletted maradhassak. — Görcsös zokogasssl borult Irénre. Viselkedése, sírása nem volt tettetés, annyi fájdalom volt abban, hogy szinte belevágott érzékeny szivébe.

Irén félreforditotta fejét, nehogy meglássák, hogy gyönyörű kék szemeiben a könnyek gyémá.ntcseppjei csillantak meg. — Ne magyarázd félre bizalmamat, testvéremmé fogadtalak, igy nem veheted sértésnek jövődről való gondoskodásomat.

De . . . — szólít Bella. Gondolatát azonban nem bírta szavakba* foglalni.

= Tudom mit akarsz ezzel mondani, miattam ne aggódj, pillanatnyi mámor volt az, melyet könnyű feledni.

— így szólít ajka, de szive másként érzett. Mindazonáltal hatalmasabb volt szivében az a jóleső tudat, ha azokat, kik szivéhez oly

M. utasítás 2. §. utolsó bekezdést, melyszerint: „a községi gyámpénztárba a kiskorúak vagy gondnokoltak javára bármely címen — tehát önként is — közvetlenül befizetett összegek az illetők javára bevételezendők stb.“

Ily eljárással az óhajtott összeget — egy kis jóakarattal — feltétlenül össze lehet hozni.

Ezek után ajánlom indítványomat k. kartársaim szives jóindulatába. Gondolkozunk ! Munkálkodjunk !

Szabó Dezső,

csanálosi körjegyző

T A N Ü G Y.

Ä tanitók internálasa.

A „Szatmárvármegyei általános tanító egyesület“ küldöttsége dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja vezetésével tegnap délben tisztelgett gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél,Tóthjános államtitkárnál és Darányi Ignácz földmiv. miniszternél. A tanítóság kérelmét dr. Falussy Árpád főispán igen szép szavakkal tolmácsolta a miniszterek és államtitkár előtt. Úgy gróf Apponyi, mint Darányi és Tóth János a lehető legszívesebben fogadták a küldöttséget. Gróf Apponyi készségesen ígérte meg, hogy tőle telhetőleg teljesiti a szatmárvármegyei tanítóság kérelmét.

így hát nincs kétség az iránt, hogy a szatmárvármegyei tanitók otthonát már az őszszel átadják magasztos rendeltetésének.

Dicséretre méltó dolog, hogy a tanítóság körében — e nemes eszme teljes tudatában — alig pár hét alatt hatezer korona gyűlt egybe az internátus céljaira. A gyűjtés még mindig folyik s nagyon valószínű, hogy február hó folyamán legalább ez összeg háromszorosa gyűl egybe.

Fölemelő tudat az, hogy vármegyénk tanítóságát az internátus ügye egyesíti először egy táborba. Nemcsak az állami, de a felekezeti tanítók i át vannak hatva attól a tudattól, milyen nagy szükség van erre az intézetre. Ki is érthetné ezt meg jobban, mint a tanítóság. Hiszen ők egész életüket a mások gyermekei nevelésére szentelik. Ők tudják legjobban, milyen óriási fontossága van a gyermeknevelésnek.

; tanítóság lelkes áldozatkészsége, tömörülése föltétlenül lelkesitőleg fog hatni vármegyénk egész társadalmára. Ki csak teheti, filléreivel bizonyára segítségére lesz e nemes

közel állottak, boldogokká tehette. Átölelte, megcsókolta Bellát, ki e csók melegségéből érezte, nem képmutatás Irén beszéde, szándéka, hanem a legnemesebb, legönzetlenebb elhatározás. Csöndesen letérdelt elébe s oly kifejezéssel tekintett rá, mintha a boldogság egész mennye tárult volna lelki szemei elé. E tekintet kifejezett mindent, mit szive, lelke, agya érzett és gondolt, szemeiből a köny- cseppek mind megannyi drágagyöngyök hulot- tak alá. Végre mégis erőt vett érzelmeim és suttogó, akadozó hangon köszönte meg Irénnek szivjóságát. — A romlatlan szív a leggyön- gédebb tanácsadó és vigasztaló. A legszebb női boldogság virága a legönzetlenebb szeretettel párosult, a mikor e gondolat megszületett nemes lelkedben.

Irénre leírhatatlan jótékony hatással volt látomány, szép arcán a drága megnyugvás derűje mosolygott.

— Én pedig azt felelem mindezekre, — mondá Irénke — szinte féltékeny vagyok önmagámra, hogy egyszerre ennyi boldogságot kell látnom és élveznem.

Mi pedig gondoljuk hozzá, mit ajka elhallgatott, szemének gyémántcsepjeiben azonban ott rajongót! — Örök rejtéjü érzés: szerelem, mire nem képes a te hatalmad ? Lemondasz a saját boldogságodról, csak hogy másokat boldognak láthass! Íme Irénke is saját szerelmének romjaiból e romok fölé épített uj oltárt Bella szerelmének.

Erdössy Vilmos.

ügynek. Hiszen minden szülő szives örömmel siet meghozni a maga áldozatát, mert méltányolni tudja a tanítóság, a nemzet napszámosainak önfeláldozó, nehéz munkáját.

Az ügy iránti lelkesedés megyeszerte végtelen nagy. A jóakarat a miniszterek s az államtitkára vármegyénk főispánja részéről biztosítva van. Szatmár város ingyen telket adott. A kölcsön ki van eszközölve, ha a gyűjtés is meghozza a maga kívánatos eredményét, úgy a tanitók othona a jövő tané/ elején már készen várja a vármegye tanítóinak gyermekeit.

Elképzelhető, milyen fölemelő, magasztos lesz ennek az intézetnek a megnyitása. Milyen megnyugtató tudat lesz a tanítóságra, hogy szeretett gyermekeiknek saját otthonuk lesz, hol csekély havi díjért minden jóban részesülnek, hol úgy fogják magokat érezni, mint a szülői házban.

— Az építő bizottság eddigi munkásságáról alábbiakban tájékoztatjuk vázlatosan olvasóinkat. I. Felhívás utján adakozásra szólli- totta a bizottság a megye területén levő tanítókat, iskolaszékeket, jegyzőket, községeket, megyei viriliseket, takarékpénztárakat stb. II. Kérvényt intézett a bizottság a következő helyekre: 1. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatóságához — alkalmas helyen fekvő ingyen telekért, 2. a megyei törvényhatósághoz

— a megyei pénztárban elhelyezett régi iskolai büntetéspénzek alapjának a konviktus céljaira való átengedéséért, 3. a megyei közigazgatási bizottsághoz — a kultúrádéból engedélyezendő évi 500 koronás hozzájárulásért, 4. a Széchenyi Társulat Igazgatóságához — évi 600 koro- nányi segélyért, 5. a közoktatásügyi kormányhoz 2000 K évi subvencióért s egy áll. tanítónak konviktusi gondnokká leendő kineveztetéseért, 6. a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz

— az épülethez s asztalos munkákhoz szükséges faanyagért. III. Tartott a bizottság három népesebb s több szükebb körű értekezletet; tisztelgett dr. Boromissza Tibor szatmári püspöknél, dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánjánál és Szatmár város polgármesterénél.

— Vármegyénk alispánjának rendelete a tanítói internátus tárgyában. Ilosvay Aladár Szatmárvármegye alispánja körrendeletét bocsátott ki a vármegye összes jegyzőihez s községeihez a Szatmár-Németiben felállítandó tanítói konviktus céljaira való adakozásra. Ezen felhívásnak eredményeképen jelenthetjük, hogy Csomaközközség 20, Jánk 20, Darnó 10, Maj- tis 10, Krasznabéltek 20, Érendréd 10, Nyírcsászári 10, Nyirvasvári 5 koronát szavazott meg a konviktus céljára. Felhívjuk a tanítóság figyelmét ezen körülményre s minden erejükből hassanak oda, hogy községük ezen alispáni rendeletnek minél hamarább eleget tegyenek.

— A nagybányai áll. iskola tanítóié tülete a konviktusért. Á nagybányai áll. tanitók 414 k.-át adtak a tanitók internátusára jogszerzés címén és ezen felül addig is, amig gyűjtéssel s társadalmi utón nagyobb összeget hozhatnak össze, gyors segély cimén még ICO koronát adományoznak.

— Örökös tiszteletbeli tagság. A szatmár—ugocsamegyei róm. kath. néptanítók egyesülete legutóbbi közgyűlésen Bodnár György Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjét a kath. tanügy érdekében szerzett kiváló érdemei elismeréséül örökös tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről kiállított díszoklevelet küldöttség adta át a kitüntettnek, ki a magyar népoktatásnak érdemekben gazdag vezérlő munkása.

— Előléptetés a kir. tanfelügyelőségnél.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Vo- tiskv Géza szatmármegyei kir. s. tanfelügyelőt a IX. fizetési osztály III. fokozatába leptette elő. Gratulálunk.

— Kitüntetés. A budapesti vizcsepp-tár- saság, mely a magyarság érdekeit szolgálja, karácsonykor jutalmat szokott adni azon tanítóknak, kik a nemzetiséglakta vidékeken szép eredményeket érnek el a magyar nyelv tanítása körül. E társaság a közelmúltban a többek között Papp Gyula lacfalusi áll. isk. ig. tanítót is 50 K jutalomban részesítette. Ez összeget egy igen szép, buzdító levél kíséretében küldték meg nevezett igazgató-tanítónak.

— Uj óvodák és iskolák. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kir. tanfelügyelő előterjesztésére Szatmáron meg Nagy