Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-09-05 / 36. szám
36. szám. SZATMÁRVÁRMEGYt. 3-ik oldal. Ennek a ténynek az igazsága azóta lett nyilvánvalóvá, amióta magas gabonavámjaink vannak, melyek eléggé hatékonyak arra, hogy a külföld versenyét piacunktól távol tartsák. Semmiféle gabonavám sem lehet prohibi- tiv, azaz gátló hatású, tehát olyan gabonavámot képzelni, — annál kevésbbé követelni egyáltalán nem lehet, amely az idegen áru behozatalát teljesen meggátolná. A mi minimális gabona vámtételeink teljesen elegendők arra, hogy egyrészt fedezzék azt a költség többletet, amennyivel drágábban termel a magyar gazda, mint a román, szerb, vagy orosz stb. Másrészt, hogy ellenszolgál- mányt képezzenek az ipari vámokért, melyeknek nagyrészt Ausztria látja hasznát. Hogy azonban a nagy küzdelmek árán kivívott gabonavámok hatását élvezhesse is a magyar gazda, nekünk is szükségünk volna egy olyan központi szervre, amely kellő anyagi eszközökkel felszerelve a minálunk még mindig szépen virágzó börzei spekulációtól függetlenül irányítaná a magyar gazdát. Ha ma ilyen központunk volna, úgy semmi körülmények között sem jöhetne be annyi külföldi búza, mint jelenleg. Szent igaz, hogy búza termésünk silány. A vámterület búza szükségletéhez Magyarországnak minimálisan évi 37 millió q-val kell hozzájárulnia. A tényleges hiány tehát 3'5 millió q. El lehetünk tehát arra készülve, hogy búza hiányunkat a külföld fogja fedezni. A kérdés csak az, hogy ez mikor történjék, mert ez a termelő szempontjából nem közömbös. Egészen másként alakulnak az árak, ha ezt a 35 millió q. hiányt pl. augusztusban hozzuk be, úgy, hogy a fogyasztási év hátralévő 10 hónapjában már ez a kölföldi áru nyomja az árainkat s a keresletre bénitólag hat; s egészen másként, ha ez a buza-szükséglet akkor fedeztetik csak a külföldről, amikor a magyar búza amúgy is fogytán van, azaz a fogyasztási év végén. Ha tehát a magyar gazda ugyanazt az árpolitikát követi, mint azt helyesen követte a bőtermésü években, hogy a búzáját visszatartja, a piacot kiéhezteti addig, mig búzájáért a megérdemelt méltányos árat kapja, akkor oly végzetes hibát követ el; mert amely politika helyes volt a bőtermésü években arra, hogy a gabona-ár devalvációt meggátolja, az teljesen merítjük erőinket. A 19-ik század sok jót, de sok rosszat is hagyott ránk örökségképpen. A század elaggott képviselője bucsuzáskor habzó poharat nyújtott át a 20-ik század emberének, A pohárban a legellentétesebb érzelmeket keverte tüzes itallá! Bele dobta az optimizmust és a pesszimizmust, az osztályharcot és a fajgyűlöletet, az individuálizmust s a szocsiáliz- must, a nemzeti és a nemzetközi szellemet, a háború rémét és a béke szeretetét. Ezekkel küzdj meg — úgymond — 20-ik század embere, ha tudsz! Nehéz a munka, de nem lehetetlen. Lebegjen előttünk Tompa Mihálynak, a papköltőnek nemes alakja. Az ő bizó, vallásos, türelmes lelkülete, fajának, nemzetének izzó szeretete, a népért, a hazáért való önzetlen munkálkodása tüzoszlopként világíthatnak előttünk. S ha az önző érdekek s a hiúság leküzdésében csak féligmeddig is a nyomában járunk, akkor csakugyan felderülhet még a Tompától álmodott dicső nap ! Hazánk nagy prófétája, nemzetünk dicső táltosa, azon bizalommal, hogy vágyaid, reményeid valóra válnak, teszem le tiszteletünk és hódolatunk koszorúját márvány képmásad elé. helytelen most szűk termés esetén, mert a búza árát oly magasra hajtja fel már az idény elején, hogy a külföldi búzának nagy meny- nyiségben való beözönlését elősegíti. Ha pedig ez a beözönlés tovább tart, akkor a fogyasztás nagy részét a külföldi búza látja el, az a fogyasztás pedig, amely elmúlt, — a magyar termelőre nézve nemcsak teljesen elveszett, de az ezen időszakra eső búza meny- nyiség megmaradván, a későbbi fogyasztási időszakok áralakulásaira fog nyomást gyakorolni s megesheíik az a furcsa eset, hogy a magyar gazda tavaszra ébredve egy előtte érthetetlen érzéssel áll szemben. Minden eszközzel meg kell gátolni tehát a külföldi búza nagyarányú beözönlését. Miután a behozatali tilalmat ki nem mondhatjuk, a magyar buza-piacra bocsájtásásával kell ezt meggátolnunk. A mai buza-árak mellett a gazda megtalálhatja számítását. Ennél magasabb árakra csak könnyelmű ember spekulálhat akkor, a mikor a közeli külföld bő búzaterméssel rendelkezik. Amikor a román 80 klgr. búza 28’80 koronáért kapható Budapesten, akkor a felsőmagyarországi 78 klgros sárga búza 28-50 koronáért kelt el. Ez nem normális állapot s ez könnyen egy nem várt árdevalvációt idézhet elő. A mai árak mellett a román búza 2 koronával magasabb áron értékesül nálunk a 6‘30 K vám és szállítási költség lefizetése dacára, mint az angol piacon, a franciáról nem is szólva, mert oda egyáltalán be nem juthat, mert Franciaországnak magának is bő termése van. A folyó év gabonaárpolitikája tehát az kell, hogy legyen : meggátolni a külföldi búza időelőtti beözönlését, búzánk megfelelő részének a piacra hozásával, aminek az a hasznos következése lesz, hogy a búza árát állandósítjuk, sőt az idény vége felé talán emeljük is, mert ha a közelünkben fekvő román és szerb búza fölösleg hozzánk hamarjában utat nem talál, úgy a nyugaton keres piacot, mert a szerb és román gazda raktárak hiányában nem igen várhat az eladással, az igy megfogyatkozott készletek azután már nem képesek majd a mi búza áralakulásunkat károsan befolyásolni. Mindezekből azt a helyes igazságot kell a magyar gazdának leszűrnie, hogy bő termésű években akként állandósíthatja az árakat, ha búzáját egyenlő részletekben adja el, az egész évre elosztva, addig szüktermésü években, mint az idei is, akkor jár el helyesen s csak akkor állandósíthatja, sőt emelheti az árakat, a későbbi időszakban, ha egyenlőtlen részletekben adja el gabonáját, még pedig a külföldi behozatal meggátlása céljából a nagyobb felét a fogyasztási év első, — a kisebb felét a fogyasztási év második felében. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja érendrédi birtokáról ma érkezik vissza székhelyére s holnap Budapestre utazik néhány napi tartózkodásra. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos a budapesti orvosi kongresszusról ma érkezik haza. — A Széchenyi-Társulat f. hó 13-án délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza kistermében, igazgató-választmányi ülést tart. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénteken f. hó 10-én d. e. 1/z 11 órakor ülést tart a vármegyeház alispáni kistermében. — Közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete ma 1909. évi szept. 5-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. — A szombati hangverseny iránt szokatlanul nagy az érdeklődés. Az Eigner Simon féle könyvkereskedésben nagyban folynak az előjegyzések. Az előjelek után ítélve zsúfolt ház fog gyönyörködni Benes Ida énekében, Mos- hammer hárfa s Tarnay zongorajátékában. Már is felhívjuk a közönség figyelmét Benes magyar nótáira. Dóczy József házi dalpoétánk és Arany János, — egy fiatal, de igen tehetséges dalköltő — gyönyörű nótáit fogja énekelni Lohengin és Tannhaiser nagy áriái után. Benes oly szépen, annyi érzéssel énekli a magyar nótákat, hogy a közönség bizonyosan nem fog tudni betelni énekével. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Nagy Mihály szatmárnémeti-i állami gazdasági szaktanítót a székesfehérvári önálló gazdasági népiskolához, Tuczákovics Béla békési állami gazd. szaktanítót pedig a szatmárnémeti-i önálló gazdasági népiskolához eddigi minőségében áthelyezte. — Dr. Földes Béla Felsőbányán. A m. hó 30-án hétfőn reggel dr. Földes Béla dr. Makray Mihály, Plachy Gyula pénziigyigazgatő és Bó- nis István függ. párti alelnök kíséretében Felsőbányára utazott, hova délelőtt 10 órakor érkezett meg. A városháza előtt a városi és bányászati tisztikar, a lelkészek s a város intelligen- tiája élén Farkas Jenő polgármester fogadta és üdvözölte meleg szavakkal. A képviselő válaszában örömének adott kifejezést, hogy ismét felsőbányái választói körében lehet. A városházától kíséretével a polgármester házához ment, hol villásreggeli volt s hol fogadta azokat, kik kéréseiket kívánták neki előadni. Azután látogatásokat tett a város vezető embereinél. Va-óra- kor közebéd volt a vendéglő éttermében, melyen Pap Márton és Csausz István a képviselőt, Farkas Jenő a képviselő nejét köszöntötték föl. Dr. Földes a választó kerület összetartására emelte poharát. Nagy Lajos ref. lelkész pedig a képviselő kíséretét s a jelen volt két derék lacz- falusi állami iskolai tanítót éltette. Pap Gyula igazgató tanító a laczfa/usi állami iskolai gondnokság elnökét és alelnökét, Farkas Jenő polgármestert és Weisz Jenő körjegyzőt köszöntötte fel. Ebéd után 3 órakor tartotta meg a képviselő beszámolóját a vendéglő nagytermében, mi egyúttal programm beszéd is volt a függetlenségi párt jövő munkájára nézve. A beszédet előkelő hölgyközönség s a választóknak a megjelenésben akadályozva nem volt nagy része hallgatta meg, többször élénken adván kifejezést a beszéd tartalmas és lelkesítő részei felett. A beszéd megtartására a polgármester kérte föl a képviselőt, annak megtartása után pedig dr. Szokol Pál fejezte ki a választók köszönetét dr. Földes működéséért s biztosította a választók további ragaszkodásáról is. Ezután a képviselő kíséretével Laczfaluba kocsizott, hol Weisz Jenő körjegyző üdvözlése után megtekintette az állami iskolát. Az óvónő Flontás Mariska bemutatta növendékeit, kik igazán bámulatos haladást mutattak a magyar nyelvben, ügy a képviselő, mint kísérete a legmelegebben gratuláltak a kiváló óvónőnek az elért eredményért. Innen dr. Lukács Mihály képviselőtársához ment látogatóba Földes, hol legszívesebb fogadtatásban részesült, úgy ő, mint kísérete; mintegy fél órai ott időzés után a társaság viszakocsi- zott Felsőbányára, hol megvacsorázott s azután Nagybányára utazott. — Helyettesítés. A nagykárolyi járás fő- szolgabirája Csilléry Ferencz mezőpetri-i segédjegyzőt a felfüggesztés folytán megüresedett mezőteremi körjegyzői állásra helyettesítette. — Közgyűlés. A szatmári református egyházmegye őszi közgyűlését szeptember hó 16-án tartja Csengerben. ROTH BANKHAZAK Y Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. sz. V I Vezérképviselet Szatmárvármegye területére Nagykároly, Kaszinó-utca 2. sz.------BUDAPEST.----- ^ Dí jtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű felvilágosítást. I A Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: TnnlűöítÓQae lzölncmnölrűt földbirtokra és bérházakra 10-75 éves törlesz- 1 ül lüöZiluoOő IwIOöUllUiVol tésre 3n/o-31/a°/o-4n/o-4I/2%-os kam.készpénben. Talválnri1 1/nlnennnVel N-od és 111-ad helyi betáblázásra 5—15 uulmllUg IvUlböUIlUiVuL évre 5°/o-al, esetleg 51/2®/o-al. Személyidőtartamra. Ticptvicalm IzÖlPöÖnÖlzűf állami> törvényhatósági, községi tisztviselők- llűaliloolul lVUll/őUlIUROl nek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezeknek nyugdijaira is. áo tárna váltóhitalt iparosok és kereskedők részére, valamint Cö IdlbdYdilUUItoll minden hitelképes egyénnek 2l/a—10 évi »«A w *»» w J*. W 44 M <* Bankházunk képviselőt keres. Fptpknanirnkpfl v‘déki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük Ll LoRjJdJlll UM d) 95 százalékáig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesitünk, mint mindenkori eredménnyel, az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, tör- lesztéses-, személyi és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt nagy árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénz- csoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. 280-52—44
