Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
33-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. és nélkülözhető iskola költségeivel terhelni, mikor mint mondom, elemi iskolánk van négy is, de községházánk, járdánk, jó világításunk, kórházunk, telefonunk, a vasúti állomáshoz vivő közeli becsületes utunk, kellően felszerelt tüz- őrségünk és rendőrségünk egy csepp sincs. Mi hívei vagyunk föltétlenül az állami népnevelésnek, de az állami elemi itt ma kul- turpolitikailag sem indokolt. Tessék az állami iskolák felállítását ott erőszakolni — mert itt határozottan erőszakolja egy jól sejtett Ézsau kéz (csak a hangja a Jákobé) — ahol ez a magyarosítás céljából szükséges: a nemzetiségi vidékeken. De Mátészalkán, addig, mig a copfosvalláserkölcsi alapon nyugszik az állam paedagogiája és kultúrpolitikája, ez merőben fölösleges. Azért, mert egy-két keresztény úri család nem tartja „arra- való“-nak a saját felekezeti iskoláját, az általánosan „jobb“-nak elismert zsidó elemibe pedig derogál a gyerekeit iskoláztatni, a mi vagyontalan községünkkel, — mely mint rámutattunk, sokkal égetőbb szükségeket szenved, — néhány tízezer koronás felesleges adósságot nem csinálhatunk. Úgy hiszem, hogy már a most elmondottak is elég alkalmasak arra, hogy képesek legyenek ellensúlyozni azt a véleményt, melyet a „Szatmárvármegye“ minden olvasója Mátészalkáról magának megalkotott, midőn a Szerkesztő Ur b. lapjának itt megválaszolni óhajtott hírét elolvasta. Mindazonáltal legyen szabad a teljes igazság érdekében még elmondanom s kimutatnom egyfelől azt, hogy Mátészalka valóságos Maecé- nása az iskoláknak s hogy másfelől teljesen alaptalan — sőt a nevén nevezve a gyereket — tendenciózus hazugsága volt a szóban lévő odiózus hirt beküldött tudósítónak az az állítása, melyszerint Mátészalká i évente 400 tanköteles marad iskola-hiány folytán iskolázatlanul. Hogy milyen bőkezű Mátészalka, ha is- ... szó~ azt fényesen bizonyítja az, -.agy bár Mátészalka községe (mint ilyen) teljesen vagyontalan, habár nincsenek ingatlanai, nincsenek értékpapírjai, nincs tőke-vagyona, mégis ennek a városnak polgársága, amely a magas pótadóra (86%) való állandó utalással lemond az ő anyagias szükségleteit közvetlenül kielégítő intézmények megvalósításáról, (pl. járda, telefon, városház, kórház), hetvenezer a már banállissá vált aforizmát, hogy a férfi és nő közötti barátságnak szerelem a neve. Nos, én ismerem ennek teljes igaz voltát. — És megtagadja tőlem barátságát ? Még akkor is, ha én kérem azt ? — Amit nem adhatok, azt kénytelen vagyok megtagadni. A másikat, amivel bírok, meg nincs joga kérni!... A maga tiszta, egyenes homlokát, melyet olyan észbontóan édessé tesznek a föléje hajló hajfürtök, a gyanú és alantas kritika árnyékának sem szabad illetnie. A mi utaink akkor elváltak, most kereszteződtek, de csak, hogy a másik pillanatban ismét mindkettő a világ két ellenkező pontja felé vezessen. A nő fázósan húzta összébb prémes báli belépőjét, s csendesen, szomorúan mondta a mellette lecsüggesztett fővel merengő férfinak : — Kérem, vezessen fel... És a Szfinx rejtélyes arczával mereven bámult tovább a hold világította sivatagba, a piramisoktól pedig éppen most érkezett visz- sza egy nevetgélő társaság, fiatal leányok s fiatal emberek. Más személyek, más komédia. Erdősy Kálmán. korona adósságot vállalt magára azért, hogy egy polgári fiúiskolája legyen. Mátészalka hatezer koronán felüli összeget fordít évenként (1909-ben eddig 6050 koronát) iskolákra s épp azon a „kulturellenes“ képviselőtestületi közgyűlésen történt, hogy a polgári iskola igazgatójának kérelmére, egy teljesen jó és céljainak megfelelő aktaszekrény kicserélését határozta el, mert az igazgatói szobában, ahol az a szekrény állott, mahagóni a bútorzat s igy az az aktaszekrény nem stilszerü. Bizonyítja a város különben eléggé fukar polgárságának az iskolákkal szembeni áldozat- készségét az is, hogy az 1908—1909. tanév alatt társadalmi utón, jutalmazásokra, szegény tanulók számára és különböző iskolai alapokra csaknem 2000 koronát adakozott. Mindez bizonyítéka annak a manapság igazán nem mindennapi áldozatkészségnek, mely a legteljesebb elismerést érdemelné ki, nem pedig azt, hogy Mátészalka polgárait avval „rekompenzálják“ nagylelkűségéért, hogy a „ku!turellenes“-ség és barbárság megszégyenítő bélyegét ország s világ előtt, teljesen ártatlanul homlokára üssék. Ami pedig az iskolák túlzsúfoltságát illeti (ezzel indokolta községi iskola építtetése iránti kérelmét a tanfelügyelő), hát a túlzsúfoltságnak nyoma sincs. Tizenegy tanterem (az 1909—10. tanévben már tizenhárom) áll a tanköteles gyermekek rendelkezésére; minden terem hatvan gyermeket képes befogadni, összesen tehát hat- százhatvanat, (az 1909—10. tanévben már hétszáznyolcvanat), ennél több tanköteles gyermekünk pedig nincs évente. Mindezeken felül, a községhez tartozó Sándor-pusztán külön iskola épült az ottan lakó gyermekek részére, akik pedig szintén a község tankötelezettjei közé vannak felszámítva. Ha Mátészalkán mégis néhány gyermek iskolázásban nem részesül: ennek az az oka, hogy a cigányok és a községtől 2—3 kilométernyire eső tanyák lakóinak gyerekei (különösen télviz idején) nem járnak iskolába, bárha olyan községi iskolát építünk is, mely vetekszik a budai királyi várpalotával. Ézen legfeljebb, jobb utak építésével, gyors közlekedési eszközökkel, mindenek fölött a tankötelezettség éberebb ellenőrzésével és a közoktatási törvény lelkiismeretesebb végrehajtásával lehetne csak segíteni. Hiszem, hogy az elmondottak, legkisebb részletéig megcáfolják a „Szatmárvármegye“ tudósítójának rosszmájú információját. Afidőn a már hivatolt sajtó-morál nevében kérem Szerkesztő Urat, hogy szülővárosom védelmére felemelt szavamnak b. lapjában helyt adni méltóztassék, vagyok Mátészalkán, 1909. évi julius hó 25-én nagyrabecsiilő tisztelője Dr. Vizsolyi Manó. H l R E K. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, dr. Vajay Károly szatmári polgármester, Kacsó Károly műszaki tanácsos, Tankóczy Gyula szatmári főkapitány és Kálnay Gyula főispáni titkár kíséretében a péntek délutáni gyorsvonattal két napi tartózkodásra Felsőbányára utazott. — Debreczeny István városunk polgármestere, szabadságáról hazaérkezett s átvette a polgármesteri hivatal vezetését. — A király születésnapja. A király 79-ik születése napján, e hó 18-án, szerdán ünnepi mise lesz a róni. katli. templomban. Helyőrségünk felett e napon díszszemlét tart a zászlóaljparancsnok. A díszszemle előtt tábori mise is lesz. — a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya pénteken délelőtt dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Hackel Károly nagysomkuti és Muntyán Simon hagymásláposi áll. el. isk. tanítók fegyelmi ügye volt tárgyalásra kitűzve. Minthogy Hackelnek a meghívó kézbesíthető nem volt, ügyét jövő hó folyamán tárgyalják. Muntyánt a magyar nyelv tanítása körül észlelt hanyagságáért pénzbüntetésre Ítélték. — Küldöttség főispánunknál. Marosán Kornél áll. el. isk. igazgató, Dobossy Péter g. kath. lelkész, Huszti János közs. biró Aranyos- megyes község nevében, küldöttségileg tisztelegtek f. hó 13-án vármegyénk főispánjánál, kit arra kértek, eszközölje ki, hogy a föld- mivelésügyi miniszter, a község által bérbeveendő báró Wesselényi-féle birtokot egyik hivatalos közege által méresse s osztossa fel parcellákra s hogy a bérlő községet e nagyszabású s jelentőségteljes munkájának céleredményes végrehajtásában anyagilag is segítse. —- Főispánunk szívélyesen fogadta a kütdöttséget s megígérte, tőle teihetőleg mindent meg fog tenni, hogy kérésüket teljesítse a miniszter. — Vármegyénk állandó választmánya f. hó 25-én délután fél 4 órakor, a vármegyei székház alispánt kistermében ülést tart. — Esküvő. Ányási Temesvárv Ede bör- velyi kendergyári igazgató f. hó 7-én tartotta esküvüjét sarkadi Nagy Mária úrnővel Szentesen. — Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatóság Sándorffy Gyulánét jánki postamesterré kinevezte. — Anyakönyvi kinevezés. Vármegyénk főispánja Nemes József okleveles jegyzőt a hiripi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörű anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — A kecskeméti dalünnep. Kecskeméten a mai dalünnepre már kész a diadalkapu, fellobogózva a házak, díszítve az ablakok, hogy az érkező vendégek fogadása minél ünnepiesebb legyen. A Magyar Dalszövetség igazgatósága legutóbbi ülésén a következőképpen állapította meg az ünnepség teljes sorrendjét: Augusztus 15-én, vasárnap délután érkeznek Kecskemétre a külön vonaton menő dalosok és vendégek, Bárczy István polgármester, egyesületi elnök vezetésével. Az érkezőket Sándor István főjegyző üdvözli, mire Bárczy István válaszolni fog. A bevonulás alkalmával megkoszorúzzák Katona József szobrát. Itt Sipos Antal zenedei igazgató mond emlékbeszédet. A városházához érve Kada Elek polgármester üdvözli az érkezetteket. A dalegyesületek zászlóinak lerakása és megkoszorúzása után kezdődik a vendégek elszállásolása. Este hét órakor lesz a közgyűlés a városháza termében. Közben a honvédzenekar a városháza előtt szenerádot ad. A közgyűlés után a kijelölt vendéglőkben ismerkedési estét rendeznek. — Augusztus 16-án, hétfőn délelőtt kezdődik a kötött dalosverseny, amelyet délután befejeznek. Este vacsora után szenerádot rendeznek az összegyűlt dalosok a kecskeméti hölgyeknek. — Augusztus 17-én, kedden kezdődik a Káldy Gyula emlékezetére tervezett ünnepség. Káldy síremlékét megkoszorúzzák, a dalosok pedig bemutatják Kacsoh Pongrácnak erre az alkalomra irt kórusát, majd Szentgály Gyula vezetésével, Káldy dalaiból fognak énekelni, végül Dómján Árpád kurucdalokat ad elő tárogatón, Káldy átiratában. A dalosok Káldy sírjától Mikó Lászlónak, a kecskeméti dalkör éveken át volt karnagyának sírjához vonulnak. Itt Burdács Jenő járásbiró mond beszédet. A sir megkoszorúzása és gyászdalok eléneklése fejezi be a temetői ünnepséget. D. e. tiz órakor kezdődik a szabad dalverseny, a melyet délután befejeznek. Este díszhangversenyt rendeznek Durigó Ilona énekesnő, Venczel Béla operaénekes, Csuka Béla gordonkaművész, a szegedi honvédzenekar, a miskolci, lugosi és kecskeméti dalkörök közreműködésével. — Aug. 18-án, szerdán reggel ünnepi mise lesz a róni. kath. és a református templomban, a lugosi, temesvári és miskolci dalkörök közreműködésével. A délelőtti közgyűlésen felavatják a dalos- kör uj zászlóját. Délután együttes hangversenyt Énittetők fií?V6lméHG ? Van szerencsém Szatmárvármegye és Nagykároly város építtető közönségének ^g _____* szives figyelmébe ajánlani, hogy úgy tervezéseket, valamint költségvetések készíté sét és a legkisebb javításoktól kezdve, bármily átalakításokat és uj építkezéseket a legszakszeriibb kivitelben jutányos árban vállalok. — Miért is kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását, magamat ajánlva kitűnő tisztelettel : IFI. KINCZLI GYÖRGY építési vállalkozó Nagykárolyban, Tompa-utcza 47. szám. 425-6-5
