Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

33-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. és nélkülözhető iskola költségeivel terhelni, mi­kor mint mondom, elemi iskolánk van négy is, de községházánk, járdánk, jó világításunk, kór­házunk, telefonunk, a vasúti állomáshoz vivő közeli becsületes utunk, kellően felszerelt tüz- őrségünk és rendőrségünk egy csepp sincs. Mi hívei vagyunk föltétlenül az állami népnevelésnek, de az állami elemi itt ma kul- turpolitikailag sem indokolt. Tessék az állami iskolák felállítását ott erőszakolni — mert itt határozottan erőszakolja egy jól sejtett Ézsau kéz (csak a hangja a Jákobé) — ahol ez a magyarosítás céljából szükséges: a nemzetiségi vidékeken. De Máté­szalkán, addig, mig a copfosvalláserkölcsi ala­pon nyugszik az állam paedagogiája és kultúr­politikája, ez merőben fölösleges. Azért, mert egy-két keresztény úri család nem tartja „arra- való“-nak a saját felekezeti iskoláját, az általá­nosan „jobb“-nak elismert zsidó elemibe pedig derogál a gyerekeit iskoláztatni, a mi vagyon­talan községünkkel, — mely mint rámutattunk, sokkal égetőbb szükségeket szenved, — néhány tízezer koronás felesleges adósságot nem csi­nálhatunk. Úgy hiszem, hogy már a most elmondot­tak is elég alkalmasak arra, hogy képesek le­gyenek ellensúlyozni azt a véleményt, melyet a „Szatmárvármegye“ minden olvasója Mátészal­káról magának megalkotott, midőn a Szerkesztő Ur b. lapjának itt megválaszolni óhajtott hírét elolvasta. Mindazonáltal legyen szabad a teljes igaz­ság érdekében még elmondanom s kimutatnom egyfelől azt, hogy Mátészalka valóságos Maecé- nása az iskoláknak s hogy másfelől teljesen alaptalan — sőt a nevén nevezve a gyereket — tendenciózus hazugsága volt a szóban lévő odiózus hirt beküldött tudósítónak az az állí­tása, melyszerint Mátészalká i évente 400 tan­köteles marad iskola-hiány folytán iskolázat­lanul. Hogy milyen bőkezű Mátészalka, ha is- ... szó~ azt fényesen bizonyítja az, -.agy bár Mátészalka községe (mint ilyen) tel­jesen vagyontalan, habár nincsenek ingatlanai, nincsenek értékpapírjai, nincs tőke-vagyona, mégis ennek a városnak polgársága, amely a magas pótadóra (86%) való állandó utalással lemond az ő anyagias szükségleteit közvetlenül kielégítő intézmények megvalósításáról, (pl. járda, telefon, városház, kórház), hetvenezer a már banállissá vált aforizmát, hogy a férfi és nő közötti barátságnak szerelem a neve. Nos, én ismerem ennek teljes igaz voltát. — És megtagadja tőlem barátságát ? Még akkor is, ha én kérem azt ? — Amit nem adhatok, azt kénytelen vagyok megtagadni. A másikat, amivel bírok, meg nincs joga kérni!... A maga tiszta, egyenes homlokát, melyet olyan észbontóan édessé tesz­nek a föléje hajló hajfürtök, a gyanú és alan­tas kritika árnyékának sem szabad illetnie. A mi utaink akkor elváltak, most kereszte­ződtek, de csak, hogy a másik pillanatban is­mét mindkettő a világ két ellenkező pontja felé vezessen. A nő fázósan húzta összébb prémes báli belépőjét, s csendesen, szomorúan mondta a mellette lecsüggesztett fővel merengő férfinak : — Kérem, vezessen fel... És a Szfinx rejtélyes arczával mereven bá­mult tovább a hold világította sivatagba, a piramisoktól pedig éppen most érkezett visz- sza egy nevetgélő társaság, fiatal leányok s fiatal emberek. Más személyek, más komédia. Erdősy Kálmán. korona adósságot vállalt magára azért, hogy egy polgári fiúiskolája legyen. Mátészalka hatezer koronán felüli össze­get fordít évenként (1909-ben eddig 6050 ko­ronát) iskolákra s épp azon a „kulturellenes“ képviselőtestületi közgyűlésen történt, hogy a polgári iskola igazgatójának kérelmére, egy teljesen jó és céljainak megfelelő aktaszekrény kicserélését határozta el, mert az igazgatói szo­bában, ahol az a szekrény állott, mahagóni a bútorzat s igy az az aktaszekrény nem stilszerü. Bizonyítja a város különben eléggé fukar polgárságának az iskolákkal szembeni áldozat- készségét az is, hogy az 1908—1909. tanév alatt társadalmi utón, jutalmazásokra, szegény tanulók számára és különböző iskolai alapokra csaknem 2000 koronát adakozott. Mindez bizonyítéka annak a manapság igazán nem mindennapi áldozatkészségnek, mely a legteljesebb elismerést érdemelné ki, nem pedig azt, hogy Mátészalka polgárait avval „rekompenzálják“ nagylelkűségéért, hogy a „ku!turellenes“-ség és barbárság megszégyenítő bélyegét ország s világ előtt, teljesen ártatlanul homlokára üssék. Ami pedig az iskolák túlzsúfoltságát illeti (ezzel indokolta községi iskola építtetése iránti kérelmét a tanfelügyelő), hát a túlzsúfoltságnak nyoma sincs. Tizenegy tanterem (az 1909—10. tanévben már tizenhárom) áll a tanköteles gyer­mekek rendelkezésére; minden terem hatvan gyermeket képes befogadni, összesen tehát hat- százhatvanat, (az 1909—10. tanévben már hét­száznyolcvanat), ennél több tanköteles gyerme­künk pedig nincs évente. Mindezeken felül, a községhez tartozó Sándor-pusztán külön iskola épült az ottan lakó gyermekek részére, akik pedig szintén a község tankötelezettjei közé vannak felszámítva. Ha Mátészalkán mégis néhány gyermek iskolázásban nem részesül: ennek az az oka, hogy a cigányok és a községtől 2—3 kilomé­ternyire eső tanyák lakóinak gyerekei (különö­sen télviz idején) nem járnak iskolába, bárha olyan községi iskolát építünk is, mely vetekszik a budai királyi várpalotával. Ézen legfeljebb, jobb utak építésével, gyors közlekedési eszkö­zökkel, mindenek fölött a tankötelezettség ébe­rebb ellenőrzésével és a közoktatási törvény lelkiismeretesebb végrehajtásával lehetne csak segíteni. Hiszem, hogy az elmondottak, legkisebb részletéig megcáfolják a „Szatmárvármegye“ tudósítójának rosszmájú információját. Afidőn a már hivatolt sajtó-morál nevé­ben kérem Szerkesztő Urat, hogy szülővárosom védelmére felemelt szavamnak b. lapjában helyt adni méltóztassék, vagyok Mátészalkán, 1909. évi julius hó 25-én nagyrabecsiilő tisztelője Dr. Vizsolyi Manó. H l R E K. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, dr. Vajay Károly szat­mári polgármester, Kacsó Károly műszaki ta­nácsos, Tankóczy Gyula szatmári főkapitány és Kálnay Gyula főispáni titkár kíséretében a pén­tek délutáni gyorsvonattal két napi tartózko­dásra Felsőbányára utazott. — Debreczeny István városunk polgármestere, szabadságáról hazaérkezett s átvette a polgármesteri hivatal vezetését. — A király születésnapja. A király 79-ik születése napján, e hó 18-án, szerdán ünnepi mise lesz a róni. katli. templomban. Helyőrsé­günk felett e napon díszszemlét tart a zászlóalj­parancsnok. A díszszemle előtt tábori mise is lesz. — a közigazgatási bizottság fegyelmi vá­lasztmánya pénteken délelőtt dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Hackel Károly nagysomkuti és Muntyán Simon hagymásláposi áll. el. isk. tanítók fegyelmi ügye volt tárgyalásra kitűzve. Minthogy Hackelnek a meghívó kézbesíthető nem volt, ügyét jövő hó folyamán tárgyalják. Muntyánt a magyar nyelv tanítása körül észlelt hanyagságáért pénzbün­tetésre Ítélték. — Küldöttség főispánunknál. Marosán Kornél áll. el. isk. igazgató, Dobossy Péter g. kath. lelkész, Huszti János közs. biró Aranyos- megyes község nevében, küldöttségileg tiszte­legtek f. hó 13-án vármegyénk főispánjánál, kit arra kértek, eszközölje ki, hogy a föld- mivelésügyi miniszter, a község által bérbe­veendő báró Wesselényi-féle birtokot egyik hivatalos közege által méresse s osztossa fel parcellákra s hogy a bérlő községet e nagy­szabású s jelentőségteljes munkájának célered­ményes végrehajtásában anyagilag is segítse. —- Főispánunk szívélyesen fogadta a kütdöttséget s megígérte, tőle teihetőleg mindent meg fog tenni, hogy kérésüket teljesítse a miniszter. — Vármegyénk állandó választmánya f. hó 25-én délután fél 4 órakor, a vármegyei szék­ház alispánt kistermében ülést tart. — Esküvő. Ányási Temesvárv Ede bör- velyi kendergyári igazgató f. hó 7-én tartotta esküvüjét sarkadi Nagy Mária úrnővel Szentesen. — Kinevezés. A nagyváradi posta- és távirda igazgatóság Sándorffy Gyulánét jánki postamesterré kinevezte. — Anyakönyvi kinevezés. Vármegyénk főispánja Nemes József okleveles jegyzőt a hiripi anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörű anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — A kecskeméti dalünnep. Kecskeméten a mai dalünnepre már kész a diadalkapu, fel­lobogózva a házak, díszítve az ablakok, hogy az érkező vendégek fogadása minél ünnepiesebb legyen. A Magyar Dalszövetség igazgatósága legutóbbi ülésén a következőképpen állapította meg az ünnepség teljes sorrendjét: Augusztus 15-én, vasárnap délután érkeznek Kecskemétre a külön vonaton menő dalosok és vendégek, Bárczy István polgármester, egyesületi elnök vezetésével. Az érkezőket Sándor István főjegyző üdvözli, mire Bárczy István válaszolni fog. A bevonulás alkalmával megkoszorúzzák Katona József szobrát. Itt Sipos Antal zenedei igazgató mond emlékbeszédet. A városházához érve Kada Elek polgármester üdvözli az érkezetteket. A dalegyesületek zászlóinak lerakása és megko­szorúzása után kezdődik a vendégek elszállá­solása. Este hét órakor lesz a közgyűlés a városháza termében. Közben a honvédzenekar a városháza előtt szenerádot ad. A közgyűlés után a kijelölt vendéglőkben ismerkedési estét rendeznek. — Augusztus 16-án, hétfőn délelőtt kezdődik a kötött dalosverseny, amelyet délután befejeznek. Este vacsora után szenerádot ren­deznek az összegyűlt dalosok a kecskeméti hölgyeknek. — Augusztus 17-én, kedden kez­dődik a Káldy Gyula emlékezetére tervezett ünnepség. Káldy síremlékét megkoszorúzzák, a dalosok pedig bemutatják Kacsoh Pongrácnak erre az alkalomra irt kórusát, majd Szentgály Gyula vezetésével, Káldy dalaiból fognak éne­kelni, végül Dómján Árpád kurucdalokat ad elő tárogatón, Káldy átiratában. A dalosok Káldy sírjától Mikó Lászlónak, a kecskeméti dalkör éveken át volt karnagyának sírjához vonulnak. Itt Burdács Jenő járásbiró mond beszédet. A sir megkoszorúzása és gyászdalok eléneklése fejezi be a temetői ünnepséget. D. e. tiz órakor kezdődik a szabad dalverseny, a melyet délután befejeznek. Este díszhangversenyt rendeznek Durigó Ilona énekesnő, Venczel Béla operaénekes, Csuka Béla gordonkaművész, a szegedi honvédzenekar, a miskolci, lugosi és kecskeméti dalkörök közreműködésével. — Aug. 18-án, szerdán reggel ünnepi mise lesz a róni. kath. és a református templomban, a lugosi, temesvári és miskolci dalkörök közreműködé­sével. A délelőtti közgyűlésen felavatják a dalos- kör uj zászlóját. Délután együttes hangversenyt Énittetők fií?V6lméHG ? Van szerencsém Szatmárvármegye és Nagykároly város építtető közönségének ^g _____* szives figyelmébe ajánlani, hogy úgy tervezéseket, valamint költségvetések készí­té sét és a legkisebb javításoktól kezdve, bármily átalakításokat és uj építkezéseket a legszakszeriibb kivitelben jutányos árban vállalok. — Miért is kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását, magamat ajánlva kitűnő tisztelettel : IFI. KINCZLI GYÖRGY építési vállalkozó Nagykárolyban, Tompa-utcza 47. szám. 425-6-5

Next

/
Thumbnails
Contents