Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

2-ik oldal.

SZAT MÁRVÁR MEGYE.

23-ik szám.

zugok, hogy egyszerűen elképesztik az embert. Egész Európát telelármázzák képzelt sérelmeikkel, jó nevű külföldi publicistákat bolonditanak el, hogy tollúkat, tudásukat, nevüket az ő félrevezetésükkel a maguk céljai érdekében használják fel és most már odáig merészkednek, hogy a trónörököst iparkodnak úgy feltüntetni, mint velük együttérző pártfogójukat, támogatójukat.

Az ő politikai piszkolódásaikkal szemben a magyar nemzet nyugodtan, önérzettel terjeszti az igaz tényeket a müveit külföld bírálata alá. Bármilyen hangosak és hazugok legyenek azok, nem akad senki, a ki józan és objektiv felfogással az ő siralmaiknak hitelt adjon. És legkevésbé fog hitelt adni abban, hogy a magyar nemzet jövendőbeli királya az ő pártjukon van. A trónörököst másként ismerik Európában és csak megmosolyogják azt, a ki politikai kalandorok eszközeként akarja az ő személyét kijátszani.

— A 67-es és a 48-as lapok harca. A

politikai pártok klubjai kongnak az ürességtől. A miniszterek s képviselők elutaztak a fővárosból, hogy kipihenjék a válság izgalmait. A politikai tenger csöndes, elült a vihar, a pártok hadihajói : a hírlapok horgonyt vetettek, torpedó naszádjaik, hírszerző őrjárataik azonban nem hagyják egymást pihenni, össze-össze tűznek, készülnek az őszi nagy ütközetre. Kémlelik egymás gyöngéit, keresik, kutatják, hol lehet rést ütni a hajóóriásokon ? A közvélemény nagy érdeklődéssel olvassa a harci riadókat, a vezércikkek olvasása után megindul a vita pro és kontra. De ez csak olyan, mint a júliusi reggeli üdítő eső, mint a korai vendég, jön, megy, nem okoz zavart, nem csinál kellemetlenséget senkinek.

A háziiparról.

Néhány évvel ezelőtt Németország nagyobb városait látogattam meg. Sok szépet, újat, érdekeset, szivet-lelket nemesitőt láttam. Többek között megragadta figyelmemet, hogy a leggazdagabb családbeli nők is, bárhová mennek, mindég magukkal viszik kézimunkájukat, odahaza pedig szorgalmasan kultiválják nemzeti ornamentikájukat, az ó és uj germán sikdiszit- ményt.

Ezeket látva nem egyszer sóhajtottam fel: Miért nincsen ez igy nálunk magyaroknál ? Kerestem, kutattam ennek az okát s a ferde nevelésben, a pökhendi urhatnámságban találtam azt fel. Pedig ha valamiben, úgy ebben feltétlenül utánozhatnánk Németországot, Belgiumot.

Nálunk — sajnos — még a háziiparról irt cikkeket is csak a kaszinóbeli öreg bácsik s az unatkozó nagymamák olvassák el. Szóval borsót hányunk a falra.

De bárha igy áll is a dolog, nekünk újságíróknak kötelességünk — még ha nem olvassák is el, — sokszor olyan témáról is irni, mi belevág a nemzeti életünkbe. Ilyen a háziipar is.

Kötelességünk olvasóink, különösen a nők figyelmét felhívni a háziipar fejlesztésére.

Ha a női báj, kellem, a szív és lélek nemes érzései párosulnak a rajongó honszeretettel, úgy a siker nem maradhat el.

A magyar nőt — a múltban — sohasem a külső jogokért való küzdés, hanem a rajongó hazaszeretet, a házi tűzhely melegének és jó erkölcseinek ápolása, igénytelensége, szivjósága, munkaszeretete tette tiszteidé, irigyeltté és nagy- gyá. Miért ne lehetne ez a jövőben is igy? S

ha igy lesz, úgy lesz igazán: felesegitség a feleseg.

A legértékesebb munkának : a háziiparnak tanítását családi, társadalmi, állami kötelességgé kell tenni, akkor igy daloljuk a régi jó nótát:

„Kis szekeres, nagy szekeres,

Nem issza meg a mit keres“.

A háziiparnak az a célja, rendeltetése, hogy családi iparrá fejlődjék, a népnek rendszeres munkát, állandó keresetet adjon.

Munkára kell tanítani a népet, mert a nép önbizalma épen a tétlenség és értelmi visszamaradottság miatt pusztult el. A népnek tudatlansága, tétlensége, iszákossága arányában nőtt aztán a testet s lelket ölő korcsmák száma és ennek következménye a be- és kivándorlás

Már pedig munka nélkül nincs élet. Hol az emberek dologkerülők, ott csak állati ten- gésről és pusztulásról lehet szó.

Fejlesszük a nép értelmi és erkölcsi erejét. Tanítsuk meg őket a tisztességes munkára!

Mivel pedig a nép mindég az urakat majmolja, sikert csak úgy érhetünk el, ha ezen a téren is az úri osztály mutat jó példát.

Hölgyeink ne szégyeljenek dolgozni! Ha kacsóik finomságát a padló sikálással s mosogatással nem akarják tönkre tenni, teremtsenek maguknak olyan munkakört, mely nemcsak lélekemelő, de hasznos'is.

Minden úri nőnek honleányi kötelessége ápolni a háziipart s a nálunk eddig teljesen ismeretlen házi kereskedelmet. Itt az ideje annak, hogy a vagyonosabb családbeli nők pótolják dologtalan elődeik vétkes mulasztásait.

Versenyezzenek mindannyian ezen a téren. Legyen vezető mindenki, kit szive-lelke, jó érzése, tudása és szorgalma erre képesít! A többiek büszkék lesznek reájuk, szívesen követik őket!

A család éltető ereje, lelke: a nő.

A nő erkölcsének megóvása, értelmének fejlesztése, lelkének a babonáktól és más eltévelyedésektől való megvédése, nemesítése, munkára, tisztaságra, rendre szoktatása, ízlésének és a szép iránti érzékének nemes, művészi irányban való fejlesztése — a legelső társadalmi kötelesség.

—y.

APRÓSÁGOK.

Két teljesen ellentétes elveket valló politikai párt túlzó csoportjához tartozó, feltűnési viszketegségben szenvedő „jó barát“ a napokban erősen faggatott: miért nem hozok én hirt szerepléseikről ?

— Mert még azt hinnétek, komolyan veszik szalmacséplésteket, nagyképüsködésteket az emberek, — felelém.

*

A napokban egy kényes ügyben büntető járásbirónk elé volt idézve egy vidéki ur. Viselkedéséből meglátszott, szívesebben borozna a „Magyar Királyiban jó cigányzene mellett, mint hogy a biró kérdéseire válaszoljon. Meg is mondta nyíltan:

— Okosabb lett volna, ha ebben az ügyben a falusi biró hallgatott volna ki.

— Miért ? — kérdezték tőle.

— Azért, mert itt én drukkolok, odahaza meg ő drukoít volna én, tőlem, — feleié a tanú ur.

*

Egy másik tanútól azt kérdezte a biró: Szokott e huszonegyezni ?

— Hogyne ... de csak nőkkel.

Dini szomszéd sietett megkérdezni ennek

okát ?

— Mert, mert ... Ej ne faggasson, igazi okát úgy sem árulom el.

A napokban Debrecenben egy utas azt kérdezte a hordártól:

— Hány percig áll a gyorsvonat?

— Addig, mig hozzácsatolják a pufetot, — (Értsd: étkező kocsit) volt az értelmes felelet.

*

A minap egy közeli vidéki lapban következő sajtóhibákat fedeztük fel:

„Kossuthot hívei zajongással ('rajongással) vették körül“. „A teremben ordító (bóditó) csend uralkodott.“

*

Sokat suttog a fáma két hires krakéler, máskülönben gyáva fráter vérnélküli párbajáról. Beavatottak állítják, hogy a jegyzőkönyvben határozottan benne volt: „Sebesülés kizárva.“ — így könnyű hencegni s párbajozni, — jegyezte meg Dinike.

Villy.

HÍREK.

Előfizetési felit ims !

Julius hó 1-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra.

Felkérjük t. előfizetőinket, hogy előfizetésüket megujjitani, a hátralékot be küldeni szíveskedjenek, — hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen.

Lakásváltozásokat elegendő levelezőlapon bejelenteni a régi cim megjelölésével.

„ Ssa tm árva rmegve“

politikai lap kiadóhivatala Nagykároly.

Kassinó-utca 2.

— Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja érendrédi birtokán, családja körében időzik. — Dr. Péchy István vármegyénk főjegyzője 6 heti szabadságra ment.

— Margit napja alkalmából folyó hó 13-án özv. gróf Károlyi Istvánná sz. Csekonits Margit grófnőt d. e. az Oltáregyesület, d. u. pedig a Nőegyesület 15 tagú küldöttsége üdvözölte.

— Változás a honvédfőparancsnokságban. A fővárosi lapok értesülése szerint Klobucsár Vilmos lovassági tábornokot, a király csapatfelügyelővé nevezi ki. Honvédfőparancsnok valószínűleg Jekelfalussy Lajos gyalogsági tábornok, jelenlegi honvédelmi miniszter lesz.

— Uj színházi titkár. Heves Béla színigazgató Rónai Imre lemondása folytán Czakó Vilmost szerződtette titkárául.

— A csendőrség ismétlő iskolája. A kormány elhatározta, hogy a csendőrség ismétlő iskoláját Nagyváradon fogja felállítani. Debrecen városa a kormánynak e szándéka ellen körirattal fordult az ország összes törvényhatósági városaihoz, köztük a fővároshoz is és azt kéri, hogy ezeknek az ismétlő iskoláknak egy helyen való összpontosítása ellen foglaljanak állást, mert sérti a városok érdekeit.

— Távozó uradalmi pénztárnok. Toőth Sándor itteni uradalmi pénztárnokot, Gróf Károlyi Gyula hasonló minőségben augusztus 1-től az aradmácsai gazdaságba helyezte át.

— Postamesteri kinevezés. A nagyváradi posta és távirda igazgat ság Nagy Barna ref. segédlelkészt nagyari postamesterré kinevezte.

— Milyen idő lesz a kánikulában ? A Meteor jóslása szerint nem lesz kánikula. Úgy július második felében, mint augusztusban sok a csomópont, tehát több esős, hűvös napjaink lesznek, mint melegek. A Meteor jóslásának tehát aligha örvend a gazda- s a nyaraló közönség. — Úgy látszik, már a kánikula is kimegy a divatból.

— Versenykuglizás. A protestáns társaskörben már élénken folyik a versenykuglizás. Ma is folytatják a kiglizást a kör kitűnő tekepályáján.

f

Építtetők figyelmébe ! ^an szereilcs^m Szatmárvármegye és Nagykároly város építtető közönségének _L_------------------------------------------’ szives figyelmébe ajánlani, hogy úgy tervezéseket, valamint költségvetések készíté

sét és a legkisebb javításoktól kezdve, bármily átalakításokat és uj építkezéseket a legszakszerübb kivitelben jutányos árban vállalok. — Miért is kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását, magamat ajánlva kitűnő tisztelettel:

IFI. KINCZLI GYÖRGY építési vállalkozó Nagykárolyban, Tompa-utcza 47. szám.

425—6—1