Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-07-04 / 27. szám
— Kérelem. Lapunk kiadóhivatala tisztelettel kéri t. előfizetőinket, hogy az előfizetést megujjitani, illetve a hátralékot mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Védekezés az aratósztrájk ellen. Az aratósztrájk meggátlására a földmivelésügyi miniszter munkástartalékot szervezett, a mely egyelőre négyezer emberből áll és az állami birtokokon kapott alkalmazást. Julius 1-én hozzájuk csatlakozott a székelyföldről még ezer munkás, a kik készenlétben maradnak és ha valahol aratósztrájk üt ki, rögtön rendelkezésre állanak. Egy határozati javaslat. A „szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesüle“, mint lapunk 24-iki számában jeleztük, a legutóbbi közgyűlése állást foglalt a debreceni kir. közjegyzői kamarának a jegyzők magán munkálatainak korlátozására vonatkozó határozatával szemben s ez ügyben következő határozatot hozta: A szatmármegyei községi és körjegyzők egylete, hálásan veszi tudomásul, hogy vármegyénk alispánja ezen „kenyérmezei üt közét“-ben a döntő csata előtt az egylet nyilatkozatát kikéri, illetőleg azt meghallgatja. A vármegyei jegyzői egylet mindenek előtt kijelenti, hogy a vármegyébert lévő összes jegyzők és körjegyzők, oly magán munkálatokat, melyek a 126,000— 1902. B. M. számú ügyviteli szabályzatba ülközők — büntetlenül — nem készíthetnek, ennélfogva minden e tárgybaní inszinuátiót az egylet, mint ilyen, kereken visszautasít; a jegyzők hivatásuknak teljes tudatában vannak sokkal jobban, mint azon jogász egyének, kiknek atyában fogamzott meg az ádáz kenyérharcot előidézni szándékolt s a 126,000—902. B. M. szabályzat 93. §. 3. pontját önös érdekből elferdíteni, elmagyarázni óhajtó megkeresés. Ezen fent hivatolt közjegyzői kamarai megkeresés merőben ellenkezik a 126,000—902. B. M. sz. ügyviteli szabályzattal, mely a jegyzőknek magán munkálkodását biztosítja, mindenesetre nem a kir. közjegyzők önös érdekeért, hanem különösen az adózó nép érdekének istápolása céljából. Úgy látszik nincs tisztában, illetőleg önös érdekei miatt nem akar tisztában lenni a közjegyzői kamara azzal, hogy még ez idő szerint a községi és körjegyző csupán a mezőrendöri és kisebb polgári peres ügyek eldöntésénél vesz részt. Egyéb hatósági ténykedésnél döntő szerepe egyáltalán nincsen. Igazán élc- lapba való humort pendít meg a közjegyzői kamara akkor, mikor megteszi a jegyzőket a megyei árvaszék és a hagyatéki bíróság döntő tényezőivé, épen akkor, amikor a miniszterelnök az adóreform tárgyalása alkalmával elöljárói tisztükből az igen gyakran Írástudatlan s legtöbb esetben csak a falusi egyetemet végző „falusi bíró segédmunkásainak“ színvonalára sülyeszti le azokat! Csodálatos, hogy épen minekünk, községi jegyzőknek kell megmagyarázni és a nagy jogászokból álló közjegyzői kamarával megértetni, hogy tulajdonképen mi az a hatósági eldöntés ? ! Mert a fentebbi két eseten kívül mást nem tudunk, aminek eldöntésében részt kell vennünk! Hiszen ha valamely hatósági közeg adatokat szolgáltat, — már pedig mi egyebeket nem teszünk, — az talán még nem hatósági eldöntés? Ilyen naivoknak és tudatlanoknak ne higyjen bennünket a közjegyzői kamara, ezt hihette — de csakis részben -- 1874 előtt! Ha a magas belügyminisztérium csupán olyan önös érdeket előmozdító jogászokból állott volna és állana, mint aminö agyafúrt jogász volt a közjegyzői kamarának azon tagja, kinek kezdeményezésére lett kiadva a kamara által az említett megkeresés, úgy bizonyára az a még sokak által lenézett és semmibe nem vett é a legsilányabban díjazott igavonó „segédmunkás“ az éhenhalás mellett egyéb munkálatot nem teljesíthetne, mint a marhaleveleket gyártaná s egynéhány községi bizonyítványt adna ki; ha ugyan a közjegyzők azt is nem szándékoznának elvonni. Azzal mindenesetre a kamara — úgy látszik — nem törődik, hogy a szegény falusi paraszt ember 40—60 kilométer távolságra lakó közjegyzőhöz begyalogol, elnyüvén a mászkálással egy pár csizmát, eltöltvén pár napi munkaidőt csupán azért, hogy a közjegyző csinálja meg azt az egy pár koronás szerződést s fizessen érte 10-szeres dijat. Figyelembe kellene venni a kir. közjegyzői kamarának a nép érdekét is, figyelembe kellene venni nemcsak a hivatolt ügyviteli szabály 93. §. 3. pontját — természetesen nem elferdítve, — hanem az egész ügyviteli szabályzatot, s az ezen ügyviteli szabály alapján a törványhatóság által 106—906. bjkvi sz. alatt alkotott s 110,454—906. IV. b. sz. alatt a B. Min. által megerősített és a jegyzői magán munkálatokról szóló szabályrendeleteket is, melyekben esetenként felsorolnák, milyen munkálatot végezhet — s mit nem — a községi és körjegyző. Figyelmébe kívánjuk ajánlani egyidejűleg a kamarának a nagyváradi kir. ítélőtábla 43. P. 1908. O. b. 44—6—1999. számú elvi jelentőségű határozatát is, melyszerint kimondatott, hogy az örökösödési bizonyítványok megszerkesztése a jegyzők által lehetséges, mert a kérvényt és egyes mellékleteit szerkesztő és kiállító községi jegyzőnek a kérvény elintézésében hivatalos állásánál fogva nemcsak résztvennie nem kell, de abban azért, mert annak elintézése a törvény szerint épen a kir. járásbíróságnak, mint hagyatéki bíróságnak hatáskörébe van utalva, részt sem vehet“. (L. Községi Közlöny 23—909. számát). Hogy mily összeget — minden esetre tetemest — tenne ki egyes jegyzőknél évenként az az összeg, mely a megkeresés alapján esetleg elvonatni kéretik, — ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk — fix összegben nem határozható meg. Kéri az egyleti közgyűlés a vármegye alispánját, hogy az alaptalan megkeresést — mint a B. M. által megerősített magánmunkálati szabályrendeletbe s B. M. ügyviteli utasításba ütközőt — hivatalból visszautasítani méltóztassék“. Sz. D. TÖRVÉNYSZÉK. Nagy Tamás ügye. — Saját tudósítónktól. — Nagy Tamás h. p. ü. igazgató ismert kártyaügyében tegnap folytatta nagy körültekintéssel a tanúkihallgatásokat dr. Serly Jenő járás- biró. Főmagánvádló képviseletében a tegnapi tárgyaláson már nem dr. Fejes István, hanem dr. Kelemen Samu ügyvéd, országgy. képviselő jelent meg. Tegnap Jakabffy Gábort, Szintay Gábort, Schönpflug Viktort, Tóth Józsefet és Tóth Sándort hallgatta ki Serly biró. A tárgyalás folytatása pénteken f. hó 9-én, délután 3 órakor lesz, a mikorra Papp Béla, dr. Adler Adolf, dr. Gózner Elek, id. Vetzák Ede, Sztarek Dezső, Róth Károly, Kaufmann Izidor, Szabó Tibor, Fülöp Imre, Lettlinger Béla, Weinberger Bencze, Wéber Tibor, Nagy Gábor és Mező Károly tanukat idézte- be a járásbiróság, Minthogy a vidéki tanukat az illetékes járásbíróságok fogják kihallgatni, ítélethozatal ez ügyben valószínűleg csak augusztus hó folyamán lesz. Lapzárta után. Budapesti tudósítónk telefonijelentése. Szombat este 6 óra. Wekerle miniszterelnök a ma délutáni gyorsvonattal Bécsbe utazott. Holnap Őfelségénél kihallgatáson jelenik meg. A kibontakozás szálai ismét Kossuth és Wekerle kezében vannak. Legnagyobb valószínűség szerint Kossuth Ferenc miniszterelnöksége alatt függetlenségi kormány alakul, melyben legfeljebb egy vagy két olyan 67-es politikus vállal tárcát, ki a nemzeti küzdelemben az ellentállás táborában voltak. Kossuth Ferenc jövő hét elején utazik Bécsbe kihallgatásra a királyhoz. Nincs kizárva az sem, hogyha megegyezés nem jön létre, őszig az ügyek további vezetésével Őfelsége a mostani kormányt bízza meg, illetve egy-két miniszter kivételével ismét a Wekerle kormányt nevezi ki. Uj asztalos műhely Nagykárolyban, Honvéd-utca 26. sz. alatt. Van szerencsém Szatmármegye és Nagykároly város közönségét tisztelettel értesíteni, hogy Nagykárolyban, Honvéd-utca 26. szám alatt, közvetlen a kaszárnya mellett tekeasztal készítő és W mnasztalos üzletet nyitottam és ahhoz Schwarcz Illés urat, Roth- mann Albert volt üzletvezetőjét társul vettem. Elvállalunk tekeasztal készítéseket és javításokat, valamint a legkényesebb igényeknek megfelelő bútorberendezéseket, u. m.: ebédlők, háló, szalon, előszobák stb. Portálé, épület és boltberendezéseket, templomi munkálatokat, biliárdgolyók leesztergályo- zását és dákók készítését a legjutányosabb árak mellett elvállalunk. Billiárd-asztalok újbóli behúzását azonnal és igen kedvező egységárral teljesítjük. Szak- és tervrajzokkal készséggel szolgálunk. Vállalatunk szives támogatását kérve,, vagyunk kiváló tisztelettel Weisz Lipót és Schwarcz Illés asztalosok. Eladó szőlő. Reszege község határában egy 3500 darab 9 éves termő tőkével beültetett s teljesen jókarban levő rr rr SZÓLÓ más elfoglaltatás miatt jutányos áron eladó. Értekezhetni: Ziring József férfiszabónál Kishajduváros-utca. Mennyiségtanból javítóvizsgákra a gimnázium összes ossztályaira előkészít Nagy József, Vaday-köz. T. közönség figyelmébe! A nagyérdemű közönség becses tudomására hozom, miszerint a nagykárolyi első :: CSERÉPKÁLYHA:: .-. TERRAKOTTA .\ CEMENTLAP-GYÁR mely jelenbenben is minden ren- relést teljesít, legközelebb nagyobb mérvben indittatik meg s a legjutányosabb árakban úgy cserépkályhákat, szavatosság mellett terrakottát, valamint cement-lapot és eme szakba vágó árut szálit: Ifj. Filep Imre :: Kálmánd-utca 16-ik szám. :: □ c 6-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 27-ik szám.
