Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-06-20 / 25. szám
2-ik oldal. SZATMÁR VÁR MEGYE. 25-ik szám. pártok között az egyetértés, megszűnik az egymást gyalázó viszálykodás és helyre áll az a béke, a mely az uralkodó pártokat a Fehérváry kormány bitorló hatalmával szemben egyesítette. De bíznunk kell a koronás király alkotmányos érzületében is, kiről azt halljuk, hogy a nemzet válságát csak alkotmányos utón hajlandó megoldani. De bíznunk kell annak a férfiúnak bölcsessége és hazafiságában is, ki kormányzó párttá tette a függetlenségi pártot, ki előrelátásának s hazafiságának számtalan tanujelét adta sa kinek, minta legnagyobb parlamenti párt vezérének kezében van az ország sorsa, a ki iránt úgy a nemzet nagy többsége, mint a koronás király is bizalommal viseltetik. Ez a férfiú Kossuth Ferenc. A nemzet e nagy s nehéz küzdelmében egyedül ő találhatja meg azt az utat, a melyen a nemzet győzni fog, mert az ő bölcsessége, mérséklete és rendíthetetlen hazafisága fogja megteremteni a viszálykodó felek között azt a békét és egyetértést, a mely a bécsi ellenségekkel szemben a nemzet ügyét a korona hozzájárulásával együtt diadalra juttatja.-yTűzoltó intézményünk. Városunk képviselőtestülete a ma egy heti közgyűlésen foglalkozott a városi önkéntes tűzoltóság szervezésének fontos kérdésével. A megalakuló önkéntes tűzoltó-egyesület a várostól évi 4200 korona segélyt kért. A bizottság és a tanács azt javasolta, hogy az esetben, ha a képviselőtestület hajlandó a többletet elvállalni, akkor inkább fejlessze ezzel a összeggel a hivatásos tűzoltóságot; egyúttal tekintettel arra, hogy egy motorfecskendő beszerzése első részleteként 4000 K van a folyó évi költségvetésbe felvéve, javasolta, hogy envedett, annak csak a jó Isten volt a tanúja. Napról-napra érezte, mennyire elidegenkedik tőle szépséges menyasszonya s lassankint gondolkodóvá, buskomorrá lett. * * ❖ Fönt a görgényi havasokon van egy csodakút, azt tartja róla a monda, aki abba belenéz, mielőtt az első elsárgult őszi falevél elhull, az örökké ifjú s szép marad. Éhez a csodakuthoz csábította el Floricát Mitru. Eleinte nem akart szavára hajlani, de végre is győzött a női hiúság, s elkísérte a leányt. Forró nyári délután indultak útnak s szerencsésen elértek a négy órányira levő csodakuthoz. Florica gyönyörködve nézte a kristályvízben szép arcát, hajlékony termetét. Boldogan gondolta, hogy most már szépsége örökké megmarad. Mitru egy rövidebb utat ajánlott hazafelé menni. Igaz, kissé veszélyes, de Flórica bátran rábízhatja magát. így indultak útnak le a hegyről, könnyedén ugrálva egyik szikláról a másikra, mint a kőszáli zergék. Éppen egy kiálló szirtdarabon álltak. Florica gyönyörködve nézte a hegy lábánál elterülő falut, s megjelent előtte szerelmének, a délceg erdésznek Í<épe. Édes ábrándjaiban elmerülve, Mitruról egészen megfeledkezett. Csak midőn az erősen átkarolta derekát, nézett — most talán először egész utjok alatt — szemébe. Látva annak borzalmasan eltorzult vonásait, tisztába volt, hogy Mitru előtt nem titok hűtlensége. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban vőlegény és menyasszony, egy jajkiáltás nélkül zuhantak alá a tátongó mélységbe. % % íH nek a beszerzése mellőztessék, hanem tolólétra és más a tűzoltósághoz szükséges eszköz szereztessék be. A képviselőtestület a bizottsági javaslat értelmében hozta meg határozatát. Sajnálattal vesszük tudomásul Nagykároly város képviselőtestületének ezen határozatát, mert ebből azt látjuk, hogy a fejlődő, modern s a haladás utján lévő vidéki városoknak egyik legfontosabb intézménye az önkéntes tűzoltóság a mi városunkban nem tud gyökeret verni. Tudjuk mi azt, hogy ennek legfőbb oka a város vagycntalansága. Tudjuk, hogy minden uj intézmény létesítésénél a városi polgárság adófilléreit kell igénybe venni. így némileg érthető a képviselőtestület idegenkedése egy újabb, költséges intézmény felállításával szemben. Ámde úgy a városi tanács, mint a képviselőtestületnek élénk emlékében kell hogy legyen az 1887. május 6-iki tűzvész, mely városunk egyharmad részét elhamvasztotta. E tüzkatasztrófát úgy látszik már elfeledték, csak arra a 600.000 koronára emlékeznek vissza, a mely az országos gyűjtésből e város lakosainak jutott s a mely óriási adomány teremtette meg azt a fejlődést, a melyet e város falai között két évtized óta tapasztalunk. Egy előrelátó tanácsnak azonban a múlt szomorú eseményein okulni kellett volna, mert ily nagy adományra e város többé nem számíthat, (Isten óvjon, hogy ily katasztrófával kapcsolatban számíthasson is) igy előrelátásból ezen nagy adományból kellett volna megalkotni az önkéntes tűzoltóságot s a szükséges felszerelések beszerzésére s azok fenntartására egy alaptőkét elhelyezni. A tűzoltóság intézménye életet és vagyont védelmez. Alig van város Magyarországon, hol rendszeresítve ne lenne. A legutóbbi tűzvész alkalmával is meggyőződtünk arról, hogy a jelenlegi tűzoltóság nemes feladatának fizikai okok és csekély számánál fogva megfelelni nem képes. A város közönsége tehát attól a tanácstól és képviselőtestülettől, melynek fele a közönség bizalmából foglal helyett a közgyűlés termében, jogosan elvárhatta volna, hogy habár áldozatok árán is, a közönség életét és vagyonát védelmező tűzoltói intézményt e város falai között is létesítsék. Mitől Isten óvjon, ha egy nagy tűzvész történik e város falai között, akkor majd fej- veszeüen kapkodnak ide-oda s késő lesz majd Máriusként Carthago romjain siránkozni. Az Ecsedi-láp lecsapoló és Sza- mosbalparti ármentesitő társulat közgyűlése. Az „Ecsedi-láp lecsapoló- és Szamosbal- parti ármentesitő és belvizszab. társulat“ pénteken f. hó 18-án d. e. a vármegyeház nagytermében gróf Károlyi Gyula társ. elnök vezetésével közgyűlést tartott. Elnök miután konstatálta, hogy az érdekeltek a határozathozatalhoz szükséges számban jelentek meg, üdvözölte a megjelenteket s a közgyűlést megnyitotta. Az elnöki előterjesztések után, ;.z igazgató főmérnöknek a munkálatok előhak dásáról, a társulat pénzügyi helyzetéről és az árvédelem lefolyásáról szóló jelentését hallgatták meg s vették tudomásul. Elfogadták a Kraszna csatorna és a Sóspatak- Homoród- Balkány csatorna kiépítése s a Keleti csatornán szükséges bizto: itási munkálatokra vonatkozó előterjesztéseket. Ezzel kapcsolatosan teljesitendőnek vélték Lray Lajos és társainak a Tyúkod—urai utszakisz emelésére vonatkozó kérelmét. Hozzájárultak a „Holt Szamos“ medrén épített hid felemeléséhez, a Homoród csatorna egyik fahidjának kiigazításához, a Keleti csatornán lévő dűlő úti hid karfájának a hid szélére leendő kitolásához. A pénztári tisztviselőknek a biztosíték leszállításához nem járultak hozzá. A választmánynak a haszonarányos osztályozás ügyében hozott határozata s vm. alispánnak ez ellen benyújtott felebbezése élénk vita tárgyát képezte. E tárgyhoz többen pro és kontra szóltak hozzá, végül elnök elrendelte a szavazást. Többség elfogadta a választmány javaslatát. A lápi területek kataszteri beosztásának további időig függőben tartása és illetékes helyen nyújtandó kedvezmény kieszközlése tárgyában egy Péchy László ig-főmérnök, dr. Kovács Dezső jogtanácsos és dr. Farkas Antal ügyvédből álló szükebbkörü bizottságot küldtek ki. Végül több ügy letárgyalása után gróf Károlyi Gyula társ. elnök a közgyűlést berekesztette. A vármegyei jegyzők közgyűlése. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete tegnap délelőtt 10 órakor tartotta ez évi tavaszi közgyűlését az alispáni kis teremben, Bodoky Béla elnök vezetésével. Az elnöki jelentést Szabó Dezső egyesületi főjegyző olvasta fel. A jelentés megemlékezett a központi egylet által a belügyminiszterhez felterjesztett emlékiratról, melyre eddig választ nem kaptak, remélik azonban, hogy illő helyen kellő figyelemben fogják azt részesíteni. Örömmel emlékezett meg arról, hogy a kereskedelmi kormány a közs. és körjegyzők részére a vasúti féláru menetjegy kedvezményét engedélyezte. Említés volt továbbá téve a jelentésben a módosított s a belügymisterhez felterjesztett nyugdijszabályrendeletrőí a jegyzők és aljegyzők szabadságidejéről, a lakásügyről s az egyleti gyűlésekre való utazásról felmerülő költségekről szóló szabályrendeletről, melyek elintézés végett a belügyminiszterhez lettek beterjesztve. Az elnöki- jelentéshez s ezzel kapcsolatosan a nyugdijtigyhöz Nagy István és Komo- róczy Jenő szóltak hozzá. E felszólalások után tudomásul vették a jelentést. Elhatározták, hogy az Erzsébet árvaházi alapra a jegyzők 10, az aljegyzők 5 koronát fizetnek évente. A községi országos takarékpénztárak alapszabálytervezetét egyhangúlag helyeselték, az egyesület a részvényekből egy drb. 500 koronás névértékű részvényt jegyzett. Szó volt a jegyzők országos egyesület által részvénytársasági alapon létesítendő napilapról, mely kizárólag a jegyzők érdekeit szolgálná. Pártolják s elősegítik a lap alapítását. Élénk vita tárgyát képezte a debreceni kir. közjegyzői kamarának a jegyzők magánmunkálatára vonatkozó megkeresése. Rohay Gyula és Néma Lajos felszólalása után a közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta Szabó Dezső főjegyző, előadó határozati javaslatát, mely visszautasítja a közjegyzői kamara azon vádját, hogy a jegyzők olyan munkálatokat végeznének, melyek az 126000—902. B. M. számú ügyviteli szabályzatba ütköznek. Elhatározták, felírnak a központi egylethez, járjon közbe az igazságügyminiszternél, hogy a nagykárolyi járásbi.ó- ság vezetője vonja vissza ez ügyben hozott, a jegyzői karra sérelmes határozatát. Elfogadták az 1908. évi nyugdíjalap számadást. (A nyugdíjalap múlt év végével 265039 korona volt.) A központi egylet üléseire elnök, alelnök és főjegyző küldettek ki. Sajó Dezsőnek a hatóságilag elhagyottá nyilvánított, közsegélyre szoruló 7—15 éves gyermekek eltartására vonatkozó indítványát a központhoz terjesztették be. Majd megejtették a tisztujitást. Elnök lett Bodoky Béla, alelnök Komoróczy Jenő, főjegyző Nagy István, aljegyző Becsky György, pénztárnok Veres Sándor. Elhatározták, hogy a megyei közgyűlés előtt tiz nappal a községi jegyzők egyesülete értekezletet tart, melyen a megyei közgyűlésen a jegyzőket érdeklő ügyeket megvitatják. Ez ügyben is felírtak a központhoz s a társegyesületekhez. Végül Nagy István azon érdekes indítványát — mely szerint az országos központi egylet hasson oda, hogy a jegyzők közzül néhá- nyan bejussanak a parlamentbe — elfogadták. Ezzel a közgyűlés véget ért.
