Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-05-10 / 19. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁR MEGYE. 19-ik szám. bői adakozzon a liga javára. Az ipari és kereskedelmi mozgalmat azonban megbénítani nem szabad. Vegye ki a társadalom minden rétege egyformán a részét minden jótékony mozgalomból és ne terheljen túl egy osztályt sem, mert ezzel elsősorban magának az ügynek árt. Vonják le tehát a konzekvenciát a gyermeknapok jelentőségeiből s inkább fordítsa saját céljaira a liga azt a rengeteg pénzt, a mit a plakátok százezreire költ. A kereskedők bizonyára akkor is szívesen le fogják fizetni a tőlük elvárt adót. De legalább meglesz a rendes üzleti forgalmuk és nem fogják megérezni a gyermeknapokat. Az országos gyermekvédő liga bizonyára belátja ezt s megváltoztatja a gyermeknapok ünnepségének mai formáját. APRÓSÁGOK. A szekirozásig faggat Dini szomszéd, miért nem válaszolok annak a bizonyos többszörös háztulajdonos fináncnak cikkeire ? — Minek válaszoljak, — feleiéin — hiszen nem én vagyok „rd“ ur. Feleljen ő. — De ha nem akar. Ázt mondja nem érdemes vele foglalkozni, mert még elbizza magát, hogy komolyan veszik szavát. — Legfeljebb az lehetne rá válasza, hogy az olyan tisztviselőt, ki tiszitársai ellen bujto- gatja a közvéleményt, felettes hatósága szives figyelmébe ajánlja. * Egy ur azt állította a minap a „Polgárok Lapjá“-ban, hogy olcsóbb piac a nagykárolyinál alig van. — Tudja is az, mit beszél —feleli Dinike — hiszen soha semmit sem szerez be a piacról. — Hát ? . . . — Mindennel a kálmándi sváb rokonok látják el. A hízott disznó is úgy sétál be az udvarára, hogy a kést már Kálmándon szúrják a hátába. — Ne mond . . . — Sőt többet is mondok. Egyszer azt álmodta, hogy még egy házat kellene építeni, hiszen itt ez a legjövedelmezőbb kereseti forrás. S képzeld! Mire felébredt, üres telke előtt már egy egész halom fa, tégla s homok volt összehordva s a kálmándi kőművesek és ácsok már haptákban vártak a parancsszóra, milyen is legyen az uj ház ? — S még mondja valaki, hogy egyeseknek nincsen szerencséje. Mégis csak vannak az Istennek kiválasztott halandói. * Az állandó választmány ülésen csaknem egy órán át tárgyalták a vármegyei kémény- seprési szabályrendeletet. Egyesek már unták is a dolgot s következő hangos megjegyzésekkel szórakoztatták egymást: „Küldjünk ki a kéményseprőkből egy albizottságot.“ „Ne kotorj már“. „Diszkotró vagy, főkéményseprő akarsz lenni ?“ „Annyira tanulmányozzák, hogy még iparengedélyt kérnek“ stb. * A mikora főispán a közgyűlésen b. Kováts Sándort szótöbbséggel megválasztott főszolgabírónak jelentette ki, Dinike hangos derűt keltve közbekiáltott: — Tévedés van a dologban. Kende Péter lett az erdődi főszolgabíró. _ ????... — Természetesen. Az ő megválasztása egyhangú, mert egy szavazatot kapott. Villy. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szatmár, Eötvös-ntcza 13. = SZÍNHÁZ. A mikor az ősszel a lombhervasztó novemberi szellő megtépdeste a fák leveleit s a rossz szezon után elmentek tőlünk a színészek, azzal biztattuk őket: máskép lesz minden tavaszszal. Jó kedv honol majd a nézőtéren, tele lesz minden este a szinház. Úgy reméltük, a tavaszébredése uj életre kelti városunk társadalmának a színművészet iránt táplált közönyösségét, uj, életképes rügy fakad az emberek szivében. Szégyenkezve kell beösmernünk, hogy föltevésünkben keservesen csalódtunk. A közöny a régi, sőt még a réginél is régibb, rosz- szabb, elrémitőbb. Csaknem olyan, mint ez az abnormis időjárás. Az ősszel azt mondották, rossz a repertoire, nem adnak uj darabot. Nos, adnak most, az első héten is négy premier volt s a nagykárolyi közönség mégis tüntet távolmaradásával. Ha ez igy megy tovább, ne csodálkozzunk azon, hogy ha a direktor 6 hét helyett csak 3-ra jön majd hozzánk. * Most pedig színészeinkhez van néhány szavam. Nem kritizálom sorba az előadásra került darabokat, az egyes szereplőket, nem említek neveket, csak annyit mondok, hogy az ősz óta visszaesés mutatkozik. Az öszszel határozottan szebb, összefüggőbb, gyönyörköd- tetőbb előadásban volt részünk. Egyesek feltűnően tüntetnek szerepük felületes meg- játszásával s a szerepnemtudással, mi természetesen az ossz kárára megy. Beismerem, hogy kisvárosi színpadokon, hol nap-nap után fáradtan, teljesen ellentétes válfaju darabokban s bizony sokszor nem az illető szerepkörének megfelelő szerepben kell a színésznek fellépni, — igen nagy feladat a szerep élethü kreálása. Törekvő színész azonban nem retten vissza a tanulástól, analizálja szerepét s aztán a szerephez formálja saját egyéniségét. Való igaz, hogy ehhez fáradság, nagy ambitió szükséges, de hiszen minden pályán keserves ma a megélhetés. A tunya, maradi ember sehol sem boldogul. Minden sértő szándék, nevek felsorolása nélkül mondottuk el mindezeket azon reményben, nem hánytunk a falra borsót, a jövőben jobb előadásokat látunk! Villy. Hogy mi a véleményem? Ezúttal egy másik címet is választhattam volna cikkemnek; azt például, hogy: Variatiók a színházi nézőtérről. Egyik olvasóm ugyanis azon kéréssel fordul hozzám, tegyem szóvá a színházban láb- rakapott bosszantó állapotokat. Szívesen engedek kérésének, mert remélem, szolgálatot teszek vele a köznek. Kétségtelen, hogy a szinházunkbeli nézőtéri állapotokon segíteni kell. Igen, segíteni. Vagy egy illemiskolával, vagy más radikális eszközzel, de segíteni kell minden áron. Színházunkban ugyanis az idén szörnyen divatba jött a későn jövés, a korán távozás, az ajtócsapkodás s az előadás alatti hangos beszélgetés. A türelmes, pontos, higgadtabb közönség egy két estén néma megvetéssel tűrte a sok zaklatást, bosszantást, de hát végre a türelemnek is határa van. A jól nevelt publikum is megunta a dolgot s joggal követeli, szűnjenek meg a mostani kellemetlen állapotok. Elvégre is a szinház szórakoztató hely, — nem kávéház. Az előadást élvezni, megérteni csak csendben lehet. Az ember nem azért megy színházba, hogy bosszankodjék, hanem, hogy szórakozzék. Tessék az előadáson pontosan ott lenni s a függöny legördülte után távozni, az előadás alatt csendben lenni. Sapienti sat. Az elmondottakból értsenek, okuljanak azok, a kiket illet s ne várják be, mig a „Csöndet kérünk“ feliratú plakátokat szögezzék ki a színházban. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja holnap Szatmárra megy, hogy a városi közigazgatási bizottsági ülésen s a közgyűlésen elnököljön; Budapestre a hét közepén szándékszik felutazni. — Papp Béla orsz. képviselő, lapvezérünk holnap a fővárosba utazik. — Pályázatok, dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a csenged járási orvosi (lejár: junius 1) két közigazgatási gyakornoki (lejár: junius 10) és egy járási irnoki (lejár: junius 13) állásokra pályázatot hirdetett. Á pályázati hirdetmény a vármegyei hivatalos lap f. hó 13-án megjelenő számában lesz közzétéve. — A Kölcsey Egyesület kirándulása. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület f. hó 30-án, pünkösd első napján Felsőbányára kirándulást rendez, melyen nemcsak az egyleti tagok, de mások is résztvehetnek. Az összes költségeket, 20 koronában állapították meg. Ebben benn- foglaltatik a kirándulás mindennemű kiadása. A kirándulás másfél napot vesz igénybe. Jelentkezni május 23-ig Cseh Lajos ügyvezető alel- nöknél vagy Klacskó Istvánná! az irodalmi szakosztály elnökénél lehet, kik az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást nyújtanak. Az érdeklődés a felsőbányái kirándulás iránt már is igen nagy, úgy hogy az előjelek után Ítélve szép számmal vesz azon részt városunk közönsége. Szükséges is, hogy a tavalyi csorbát kiköszörüljük. Elég volt egyszer felültetni a szegény bányaiakat, kik páratlan vendégszeretettel akartak az elmúlt nyáron bennünket fogadni. E napon a nagybányaiak közzül is sokan rándulnak át Felsőbányára, hol egyesületünk hangversenyt is rendez. — Ebéd a főispánnál. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja csütörtökön a vármegyei közgyűlés alkalmából szükebbkörü ebédet adott, melyen a család tagjain kívül résztvettek : dr. Aáron Sándor, Boér Endre, Ilosvay Aladár, Jékey Mór, Jékey Sándor, Kende Zsigmond, b. Kováts Jenő, Madarassy Dezső, dr. Medve Zoltán, dr. Péchy István, Szuhányi Ferencz, gróf Teleky Géza, gróf Teleky Sándor, gróf Teleky Jenő és Kálnay Gyula főisDáni titkár. Az ebéden b. Kováts Jenő és Jékey Mór mondtak felköszöntőt, melyre főispánunk a vármegye nestorának Jékey Mórnak érdemeit méltatva, a vendégek köztetszése között, az ő egészségére ürítette poharát. — Az állandó választmány ülése. Vármegyénk állandó választmánya szerdán d. u. 4 órakor dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a közgyűlés tárgysorozatának minden egyes pontját megvitatták. Részletesebb vitát a várm. kéményseprő szabályrendelet tárgyalásánál provokáltak, a főispán és alispán megnyugtató válasza után azonban azt is elfogadták. Kölcsey Antal bizottsági tag javaslatára a választmány utasította az alispánt, keressen fedezetet, hogy a vármegye a közgyűlési diszterem számára megfestesse néhai Károlyi István gróf arcképét. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 2-án, vasárnap délelőtt a városháza tanácstermében Debreczeni István polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgyalás alá vették a gróf Károlyi István-utcai óvoda helyének végleges kijelölése s ezzel kapcsolatban az óvodák építésére beadott ajánlatok feletti döntést. Az óvodák felépítésére vonatkozólag a közgyűlés Bede és Jakabffy építészek 66,000 koronás ajánlatát fogadta el. Felhatalmazta egyben a városi tanácsot, hogy vállalkozókkal a szerződést kösse meg, a megejtett építkezéseket vizsgáltassa felül, hogy a megfelelő összegeket kiutalhassa. Arra való tekintettel pedig, hogy a Majtény-utcai óvodának már szeptember 1-ére az állami polgári fiúiskola elhelyezése céljából, a másik két óvodának október 1-ére készen kell lennie az államnak átadandólag, a képviselőtestület névszerinti szavazással 40 igenlő szavazattal a határozat azonnali s felebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását mondotta ki. A villamostelep ügyében hozott f. évi 11. számú véghatározatot oly módosítással jóváhagyó 138—1909. Bjkv. sz. törvényhatósági vághatározat, mely szerint nem 250, de 390 lóerős géppel való bővítés eszközöltessék, miután az előreláthatólag a rendelkezésre álló 159,000 koronából eszközölhető lesz, tudomásul vétetett.
