Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-05-02 / 18. szám
6-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 18-ik szám. — A májusi vasúti menetrend változásai. A Budapest keleti p. u. predeali és Budapest keleti p. u. arad—tövisi vonalon. A jelenleg Budapest keleti p. u.-ról reggel 7, ó. 20 p.-kor Debreczenbe, Nagyváradra illetve Aradon át Brassóba, a d. u. 2 ó. 25 p.-kor Kolozsvárra és az este 9 óra 15 perckor Predealba induló, azj ellenkező irányban pedig a Predealból réggé1 7 óra 50 perckor, a Kolozsvárról d. u. 1 óra 40 perckor és a Brassóról Aradon át illetve Nagyváradról este 9 óra 40 perckor Budapest keleti p. u.-ra érkező gyorsvonatok Budapest keleti p. u. és Szolnok hozott megszün- tettetnek és a Budapest nyűgöti p. u.—Czeg- léd—szolnoki vonalra tereltetnek át. E gyorsvonatok tehát f. évi május hó 1-töl kezdve Budapest nyugoti p. u.-ról indíttatnak, illetve Budapest nyugoti p. u.-ra érkeznek és pedig az alábbi időkben: Budapest nyugoti p. u.-ról iudul a Debreczen—Nagyvárad illetve Arad— Brassói gyorsvonat reggel 6 óra 55 p.-kor, a kolozsvári gyorsvonat d. u. 2 órakor és a predeali gyorsvonat este 9 óra 10 perckor, Budapest nyugoti p. u.-ra érkezik a predeali gyorsvonat reggel 7 óra 30 pkor, a kolozsvári gyorsvonat d. u. 1 óra 50 pkor és a Brassó— aradi illetve nagyváradi gyorsvonat este 9 óra 55 pkor. A Debreczen felől éjjel 10 óra 24 pkor Püspökladányba érkező személyvonat forgalma a Püspökladány—szolnoki vonalrészre is kiterjesztetik, miáltal egyrészt Debreczen felől Arad és Tövis-felé egy uj kedvező összeköttetés létesül Szajolon át, másrészt Szolnokon a Budapest-felé menő személyszállító gyorsteher- vonathoz uj csatlakozás létesül Debrecen felől. A jelenleg Szolnokról d. u. 4 óra 38 pkor Nagyváradra induló vegyesvonat forgalma Püspökladány és Nagyvárad között megszüntettetik. A Püspökladány—kőrösmezői vonalon : Szatmári Gőzfürész állomáson az összes személyvonatok rendesen megállittatnak. A Püspökladányból d. e. 11 óra 18 pkor Márama- rossziget-felé induló gyorvonat Halmi állomáson rendesen meg fog állani. A jelenleg Márama- rosszigetről d. u. 2 óra 24 pkor Kőrösmezőre induló tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik, ellenben ehelyett Máramarossziget- ről reggel 4 óra 45 pkor egy gyorstehervonat fog személyszállítással közlekedni, mely Kőrösmezőre d. e. 8 óra 12 pkor érkezik. A Nagykároly—zilahi vonalon: A jelenleg Nagykárolyról d. e. 10 óra 5 pkor Tasnád- szántóró! d. u. 1 óra 21 pkor Nagykárolyba érkező vegyes vonatok egyidejű megszüntetése mellett Nagykároly és Zilah között egy-egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. Az uj vonat Zilahról indul reggel 7 óra 33 pkor és Nagykárolyba érkezik d. u. 12 óra 24 pkor, ahol Máramarossziget és Budapest-felé csatlakozni fog, az ellenirányban pedig Nagykárolyról csatlakozással Budapest és Debreczen felől d. u. 2 órakor indul és Zilahra este 6 óra 55 pkor érkezik. A Nagykárolyból jelenleg d. u. 4 óra 5 pkor Zilahra induló személyvonat este 6 óra 22 pkor fog indulni és Nagykárolyban csatlakozást nyer Budapest és Debreczen felől. A Sarmaság—szilágysomlyói vonalon : Szi- lágysomlyóról este 8 órakor Sarmaságra és Sarmaságról este 9 óra 20 pkor vissza Szi- lágysomlyóra egy-egy uj vegyesvonat fog indíttatni. Ezen uj vonat Sármaságon csatlakozni fog Nagykároly felől illetve Zilah felé. A Szatmár—Kossuthkert—hikszádi vonalon : Szatmár—Kossuthkert és Bikszád között a múlt nyáron közlekedett fürdővonatok május 1-től bezárólag szeptember 15-ig ismét forgalomba helyeztetnek. Szatmár—Kossuthkerttől— Bikszádig és vissza vasár- és ünnepnapokon julius 1-től bezárólag augusztus 31-ig egy-egy tehervenat fog személyszállítással közlekedni, mely Szatmár—Kossuthkertről Bikszádra reggel 6 óra 6 pkor indul, Bikszádról vissza Szatmár—Kossuthkertre éjjel 10 óra 5 pkor érkezik. Végül érlesittetik az utazó közönség, hogy a következő vonatoknál az I. osztályú kocsik járatása beszüntettetik: Budapest keleti p. u.— Szolnok, Budapest nyugoti p. u.—Czegléd, Szolnok—Püspökladány, Püspökladány—Nagyvárad között közlekedő helyi vonatoknál. Megszüntettetik az I. osztályú kocsik járatása még a Nagyvárad—püspökfürdői és Nagyvárad—félix- ftirdői vonal összes fürdővonatainál és több vonalon a személyszállító tehervonatoknál is. — Állami szőlőoltvány kiosztása. Az állami szőlőtelepeken a múlt évben készült szol oltvány oly rosszul telelt, hogy annak nagyobb része megromlott. Minthogy Darányi Ignác föld- miveléstigyi miniszter az állami szőlótelepekről a magyar oltvány kiszolgáltatását egyáltalán nem engedi meg, a téli vermekből kiszedett szőlőoltványt most újra átválogatták s ez késlelte mostanig az oltvány szétküldésének megkezdését. A kiszolgáltatható szőlőoltvány meny- nyisége az átválogatás következtében sokkal csekélyebbre apadt, mint a mekkora az őszi készlet volt s mint a mennyit az oltványért folyamodóknak tényleg kiutalványoztak. Ennek folytán minden egyes utalványozott tétel meny- nyiségét apasztani kell, úgy hogy senki sem fogja megkaphatni azt a mennyiséget, a melyről a neki adott értesítés szól. De mivel a romlás a szőlőoltvány egyes fajtái között nem egyenlő arányú, a redukció sem fog egyenlő arányban történhetni. A kiszolgáltatható szőlőoltvány szétküldését a héten kezdik meg. KÖZGAZDASÁG. A szerb szerződés és a magyar gazdák. Irta: Jeszenszky Pál, az O. M. G. E. ügyvezető titkára Elmúlt a szerb háború veszedelme s megköttetett a béke Szerbiával. Lidércnyomástól szabadult fel az ország s egyelőre legalább a múlté a háború minden réme. Ha meg is szabadultunk azonban a bennünket fenyegető veszedelemtől, a vér és pénzáldozattől, méltán töltheti el a magyar gazdákat aggodalom miatt, hogy mi lesz az ára a megkötött békének s nem-e a magyar mezőgazdaság lesz kénytelen azt megfizetni. Egyelőre még ugyan nincs baj. A miniszter- elnök tudvalevőleg visszavonta a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot s miután a felhatalmazási törvény alapján a rendeletileg életkeléptetett szerződés hatálya csupán ez é i március hó 31-ig terjedt, április hó 1-én érvénybe lépett ismét a régi helyzet, vagyis Szerbiával szemben az autonóm vámtételek érvényesek folyó hó 1-től kezdve. Idáig a dolog rendben volna s ha ez a viszony marad fönn a két állam között, az esetben a magyar mezőgazdaságot nem fenyegeti veszedelem. Azonban Szerbia már hangoztatja, hogy a legtöbb kedvezmény elvén alapuló mai proviziórium rája nézve teljesen értéktelen s iróniának mondja ezt a helyzetet s ennélfogva a két állam közötti kereskedelmi szerződés megkötését sürgetőleg követeli. Hogy Szerbiára nézve csak oly szerződés bir értékkel, mely számára jelentékeny — a most visszavont szerződésben megadottnál nagyobb — kedvezményt biztosit, az kérdés tárgyát nem képezheti. De mi vár ennek megadása esetén a magyar mezőgazgaságra. Óriási károsodás s állattenyésztésünknek tönkretétele. Románia ugyanis sietett a háborús helyzet által felidézett szituációt kiaknázni s a maga számára különösen állati termékek behozatala tekintetében messzemenő engedményeket biztosítani. Ha most már Románián kívül még Szerbiának is kedvezmény adatik állati termékek behozatalára, sőt esetleg Bulgáriának is, akkor ez oly végzetes csapást jelent hazai állattenyésztésünk szempontjából, melyet el nem viselhetünk. A magyar gazdáknak pedig mindenkor az volt s ma is az az álláspontja, hogy a Balkánállamoknak nem engedélyezhető nagyobb kon- tinges-behozatal, mint a mennyit mi kivihetünk s ezért követeltük a behozatal maximális kon- tingentálását, úgy szarvasmarha, mint sertésekben. Ez utóbbiakból mi Németországba 89,000 darabot vihetünk ki, oda egyetlen sertést sem. Egyedüli piacunk tehát Ausztria, ahova 1936-tól a múlt év végéig évi átlagban 430 ezer drb sertést vittünk ki. Ha tehát Romániának is, Szerbiának is behozatali engedély adatnék s ez csak 200 ezer darabra rúgna, akkor nyilvánvaló, hogy sertésáraink óriási mérvben devalválódnának és sertéstenyésztésünk tönkretétetnék. Ausztria természetesen igen olcsón jutna hozzá állati termékeinkhez, a behozandó állatok vámjának 66%-a is kvóta arányában az ő javára esnék és természetesen ipari termékeinek kivitelére is kapna Szerbiától viszontengedményeket. A megkötött béke előnyeit tehát Ausztria kétségkívül egyedül élvezné, de nagyon megadná az árát Magyarország mezőgazdasága, mert amint sertéstenyésztésünk tönkretétetnék, úgy szarvasmarhatenyésztésünk és egyébb állati termékeink jövedelmezősége is nagyon ázvalválódnék. Mindezekre tehát rendkívül aggasztók a körülmények s mezőgazdaságunk helyzete felettébb komoly. „Vigaszunk pedig csak az lehet, ha a miniszterelnök és különösen Darányi Ignácz kijelentésének, hogy „az összbehozáíali mennyiséget a Balkán-államoktól fokozni nem engedik“ teljes egészében érvény is szereztetik. A tengeri növeléséről. — Irta: Kurdy Sándor gazdasági szaktanár. — Vidékünk egyik legfontosabb mezőgazda- sági tavaszi terményének a tengerit mondhatjuk. Mint ilyen megérdemli, hogy azon kísérletezéseket, melyeket más vidéken is tesznek termesztésre nézve, necsak figyelemmel kisérjük, hanem mi is kísérletezésünk tárgyává tegyük. Művelésének leghelytelenebb módja, — mely még nálunk is feltalálható — hogy. alá a földet csak tavasszal szántják fel középmélyen s a tengeri közét valamelyes köztesnövénnyel pl. babbal bevetik. Helyesebben jár el a gazda, ha földjét már ősszel mélyen felszántja, tavasz- szal vetés előtt extirpátoroz s a növény kikelése után nem mulasztja el annak megboronálását. Az őszi mély szántással eléri azt, hogy még kihasználatlan földet hoz felszínre; igaz ugyan hogy ez csak nyers tápanyagban bővelkedik, de a hosszú tél folyamán van elég idő, hogy kész tápanyaggá módosuljon át. Hogy pedig az átalakuláshoz szükséges kellék: levegő, nedvesség, világosság minél inkább hozzáférhessen a fölszinre hozott földrészhez, az őszi mély szántást nem boronáljuk el. Ezenkívül az őszi mély szántás jobban letudja kötni s megőrizni a belejutott nedvességet és ez különösen száraz éghajlatunk alatt megfizethetetlen előny. Nem szabad még elfelejtkeznünk arról sem, hogy a tengerinek mélyreható gyökérzete folytán nagyon is szüksége van a mélyen megművelt talajra, mit aztán terméstöbbletével igyekszik meghálálni. A köztes növény vetése több okból helytelen. Ugyanis a tengeri annyira beárnyékolja a talajt, hogy a közé vetet növény csak alig tud tengődni, de a tengődő növény kivágásától félve, magát a tengerit nem munkálhatjuk jól s igy több kárt teszünk magunknak, mint hasznot. Vethetjük szórva, sorba, fészekbe. Csak arra törekedjünk, hogy a magok lehetőleg egyforma távolságba jussanak egymástól. Leggyakoribb s jó a sorbavetés. — A kikelés után boronálásban, majd azután az első kapálásban részesítjük. Mikor magasságban 40 cm. eléri, következtk a második kapálás, mit sok helyen töltögetésnek hívnak. Pedig a töltögetés már idejét múlta, mert sokkal jobb, ha a töltögetés helyett tengerinket mindannyiszor sekélyen megkapáljuk, valahányszor az gyomosodni kezd vagy a talaj felülete megcserepesedik. Ha már a töltögetés szóba jött, nézzük, hogy tulajdon- donképpen mit érünk el vele. Először azt gondolták, hogy a felhalmozott nyirkos föld által a tengeri több nedvességhez j ut; ez pedig homlokegyenest ellenkezik a valósággal, mert ezáltal a földnek nagyobb felülete lesz, nagyobb felületnek pedig több az elpárolgása, tehát földünk hamarabb kiszárad. Előnyének vélték továbbá azt, hogy különösen laza talajban a szél ellen gyámolitást nyújt. Ezen föltevéskor azonban megfeledkeztek arról, hogy ezáltal a növény nincs a karógyökerek hozatalára serkentve, mi erősebb támaszt nyújt a kis földcsomónál; igazolja ezt a laza talajban is töltögetés nélkül müveit tengeri. E növény művelésénél követésre méltónak állíthatjuk fel „Hermann“-féle tengeri művelési módot is. Hermann a tengerit búza s zab után vetette. A földet minden éven holdanként 2 q. szuperfoszfát trágyázásban részesítette. A kalászok közé holdanként 2 kgr. heremagot szórt el. A kalászos levétele után még a heréből magot vett, majd azután az ismét kifejlődött herét ősszel 22 cm. mélyen leszán-
